Valamennyi bejegyzés

Külgazdaság 2018/7-8

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben BENCZES ISTVÁN Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/5-6

Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon SOÓS KÁROLY ATTILA Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/3-4

Konjunktúraelemzések 2018 tavaszán „Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának 2018-as országjelentése. Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz meglehetősen szerteágazó. A

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/1-2

Török László Görögország államadósság-válsága kezelésének jövőbeli jogi és közgazdasági akadályai – a privatizáció mennyiben lehet megoldás? Egy állam szuverén bruttó államadósságának megengedhető mértékére nincs szabály sem a jogban, sem pedig a közgazdaságtanban. Talán, ha lett volna ilyen, Görögország nem került

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság