Valamennyi bejegyzés

Külgazdaság 2018/9-10

Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Bod Péter Ákos, Csáki György, Csillag István, Dedák István, Győrffy Dóra, Hárs Ágnes, Herczog László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/7-8

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben BENCZES ISTVÁN Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/5-6

Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon SOÓS KÁROLY ATTILA Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/3-4

Konjunktúraelemzések 2018 tavaszán „Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának 2018-as országjelentése. Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz meglehetősen szerteágazó. A

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/1-2

Török László Görögország államadósság-válsága kezelésének jövőbeli jogi és közgazdasági akadályai – a privatizáció mennyiben lehet megoldás? Egy állam szuverén bruttó államadósságának megengedhető mértékére nincs szabály sem a jogban, sem pedig a közgazdaságtanban. Talán, ha lett volna ilyen, Görögország nem került

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/11-12

A külkereskedelem tényei egy új perspektívából ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/9-10

Az Európai Bankunió reformja – a makroprudenciális felhatalmazások rendszerének újragondolása a kelet- és közép-európai országok szemszögéből MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy fontos az Európai Bankuniót (BU – a továbbiakban általában: Bankunió) vonzóbbá tenni a

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/7-8

Regionális hegemón-e Németország? BENCZES ISTVÁN Németország mostanra az EU erőközpontja lett, amely meghatározó módon formálhatja az unió jövőjét. Németország vezető szerepe ugyanakkor magyarázatot igényel, hiszen korábban, így különösen a német újraegyesítéskor vagy később az EU keleti bővítésekor sem tört látványosan

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

WILLIAM J. BAUMOL (1922–2017) A költségkór (cost disease) és a támadható piac (contestable markets) fogalmak megalkotójának emlékére A 20. század egyik legnagyobb közgazdász egyénisége, William J. Baumol távozott. Rendkívül termékeny tudós-szerző volt, több mint ötszáz cikket jegyzett a közgazdaság-tudomány egészen

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/3-4

Konjunktúraelemzések 2017 tavaszán Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt. Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt. Balatoni András – Magyar Nemzeti Bank Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt. György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor – Századvég

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság