A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS: az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – I. rész.
Válaszolnak: Belyó Pál, Bod Péter Ákos, Fekete István, Jaksity György, Kállay László, Szász Károly, Szekeres Imre, Vajda László
BÁLINT VIKTOR: Az eurózóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja
NÉMETH GYÖRGY: Esszé nyugdíjról, nyugdíjrendszerekről, nyugdíjreformról – I. rész
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: 15 éves a Pénzügykutató Rt. (Hámor Szilvia – Blahó Miklós)
JOGI MELLÉKLET: DR. MILASSIN LÁSZLÓ: Békítő, alternatív jogvitamegoldó eljárás
Januári számunk
túlnyomó része az EU-csatlakozással kapcsolatos; úgy gondoljuk, ez ebben az esztendőben érthető, és ezután sem lesz szokatlan. Körkérdésünk is e témával foglalkozik: a csatlakozás várható közvetlen gazdasági és társadalmi hatásairól kérdeztük kutatók, szakmai szervezeti vezetők, politikusok véleményét. Előreláthatóan ismét három részben tudjuk csak közölni a sok választ. Már az első rész is sokrétű képet ad. A válaszolók – munkakörük által is befolyásoltan – átfogó elemzések mellett esetenként egy-egy gazdasági ágazat, szakterület problematikáját tárgyalják részletesen, ilyen például az agrárium, a pénzügyi szervezetek, a tőzsde. Örömünkre a vállalati szféráról is bőven esik szó, külön írás foglalkozik például a beszállító kis- és középvállalatok várható helyzetével. Néhány más nagy súlyú kérdés is terítékre kerül, így például az adórendszer változása, az önkormányzatok helyzete. Szó esik azokról a várható feszültségekről, amelyeket az életszínvonallal kapcsolatos elvárások és a lehetőségek összeütközése, valamint a szükséges törvénymódosításokkal összefüggő politikai viták generálhatnak. – Nem kell jósnak lennünk, hogy előre lássuk: távlatokban az Európai Központi Bank a közös Európa és a világ gazdaságának egyik kulcsszereplője lesz. Működését nem fogja megkönnyíteni húsz tagország véleményének egyeztetése. Magyarország ezek egyike lesz, egyenlő jogokkal, amelynek érvényesítésében szerepe lesz képviselői felkészültségének, invenciózus szereplésének. Jó előjel, hogy a hazai pénzügyi szakma – mint cikkünk is mutatja – nagy lelkesedéssel és erőbedobással foglalkozik a kezdetektől az új bank szerepének, szervezetének vizsgálatával, értékelésével, fejlesztési javaslataival. – Régóta tartó szakmai vita folyik különféle fórumokon – terjedelmes tanulmányokkal és erősen eltérő nézetekkel – arról, milyen az ideális nyugdíjrendszer. Eközben reformkísérletek is történtek, ezek egyike az 1997-ben kialakított magyar nyugdíjreform. A téma újragondolására, az általa tévesnek ítélt nézetek hátterének, a gondolatmenetek hibáinak megvilágítására vállalkozik szerzőnk esszé jellegű kétrészes írásában. A témában egyáltalán nem szokatlan módon tág horizontú szakirodalmi visszatekintésre, elemzésre támaszkodik érvelésében. A hazai közgazdasági kutatás egyik legjelentősebb műhelye, a Pénzügykutató Rt. 15 éves. Az évforduló alkalmából rendezett tudományos konferenciát ismerteti Tudományos tájékoztató rovatunk cikke.