A tartalomból:
Halmai Péter – Elekes Andrea: A nemzetközi agrár-kereskedelempolitika új körvonalai . Helyzetértékelés Cancún előtt
Ifj. Simon György: Piacgazdasági átmenet Oroszországban
Palotás László: Az argentin lemaradásról
ÚJ KÖNYVEK: A magyar iparpolitika területi öröksége. (Balogh Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Tattay Levente: Az információs társadalom kihívásai és az Európai Unió
Októberi számunk
első cikke a világgazdasági kapcsolatok számos szempontból igen sajátos szegmensének, az agrárkereskedelemnek nemzetközi szabályozása terén mutatkozó új fejleményekkel foglalkozik. Közismert, hogy ez a folyamat egy véget nem érő tárgyalássorozatban alakul, amelyet a WTO szervez. Folyóiratunk feladatának tekinti, hogy a tárgyalások menetét nyomon kövesse. A tárgyalások célja az agrárkereskedelem szabadságának lehetséges maximális megvalósítása, amit azonban számos tényező tesz különlegesen bonyolulttá. Ilyen a masszív exportőrök és masszív importőrök határozott és természeti okokból gyökeresen nem feloldható különállása, ami kemény érdekellentéteket hoz felszínre. Motiválja a helyzetet a nagy agrártermelőknél társadalmi okokból általános támogatás. A tárgyalások a piacra jutás, a belső piaci támogatás és az exporttámogatás terén végrehajtott és megvitatás alatt álló változtatásokról szólnak. – A rendszerváltó országok gazdasági fejlődésének ívét bemutató cikksorozatunk, amely szerzőnknek, a KSH tanácsosának érdeme, különösen fontos állomásához érkezett: az egyetlen valódi nagyhatalom, Oroszország által a 90-es évek eleje óta bejárt utat térképezi fel. Az 1998 óta mutatkozó tartós gazdasági növekedés és az ezredforduló óta eredményesen követett reformpolitika nemcsak a világgazdaság fejlődése, hanem a világ politikai és társadalmi biztonsága szempontjából is az ebben az időszakban mutatkozó egyik legörvendetesebb fejleménynek tekinthető. – Világgazdasági szempontból némileg kisebb súlyú, de közgazdasági tanulságokban annál inkább bővelkedő történet Argentína esete, amelyről nagyívű áttekintést ad következő cikkünk szerzője. Argentína az egy főre jutó jövedelmet tekintve az ötvenes évek elején még az igen fejlett országok közé tartott, innen csúszott vissza az ezredforduló idejére súlyos lemaradásba, gazdasági, társadalmi és politikai válságba. A történet mindenekelőtt gazdaságpolitikai elemzést és értékelést igényel, bár a tényeket és az összefüggéseket természetesen többféleképpen lehet megfogalmazni és értelmezni. – Könyvrovatunkban a pécsi Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának egyik legújabb kötetéből adunk tájékoztatást, amely a magyar ipar 1945 és 2000 közötti területi folyamatait elemzi.