A tartalomból:
Szalavetz Andrea: Az információs technológiai forradalomra alapozott felzárkózást elősegítő technológiapolitika és intézményrendszer
Szekeres Valéria: A japán pénzügyi válság – okelemzés és kiútkeresés
Kárpáti Tibor: Csehország és Magyarország külföldi működőtőke-vonzása és gazdaságukra gyakorolt hatása
EURÓPAI UNIÓ: Galántainé Máté Zsuzsanna : Az adójog-harmonizáció fő jellemzői az Európai Unióban
Becsky Róbert: Uniós közvélemény. Eurobarométer-jelentések
ÚJ KÖNYVEK: Az alapok lerakása, vagy az alapok fölszedése? ( Csaba László )
JOGI MELLÉKLET: Cech András – Szűts Márton: A pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi követelményrendszere és a magyar jog(szabályok)
Júniusi számunk
első cikke a magyar gazdaságban – csakúgy, mint a világgazdaság egészében – az utóbbi évtizedekben végbement rendkívüli jelentőségű folyamattal, az információs technológiai forradalommal foglalkozik. Nézőpontja meghatározott: hogyan segítette az innovációs rendszer, ezen belül a technológiapolitika és intézményrendszere a folyamat beindulását, kibontakozását. Megítélése szerint az alapjában kínálatorientált, a külföldi befektetők és termelési feltételeik javítására irányuló ösztönzési politika a gyors felfutást eredményesen szolgálta. Az iparág azonban mára életciklusának konszolidációs szakaszába lépett. Ehhez jobban illeszkedne egy keresletorientált stratégia, amelynek központi eleme a technológiaigényes termékek, projektek iránti belső kereslet élénkítése. -Következő cikkünk a világgazdaság egyik fontos szereplőjének, Japánnak a gazdaságával foglalkozik, amelynek egy évtizede tartó súlyos helyzete rányomja bélyegét a nemzetközi konjunktúrára. Az írás a japán pénzügyi válságot elemzi. A szerző mindenekelőtt a túlzott növekedési várakozásokkal összefüggésben kialakult „buborékgazdaság” fogalmát, következményeit vizsgálja. Ezután sorra veszi a válság okait, a pénzügyi rendszerben rejlő tényezőktől a gazdaságpolitikai hibákon át a tágabb társadalmi sajátosságokig. Az okok elemzéséből következik a kiút keresésének iránya is. – A tapasztalatok egyértelműen mutatják: a felzárkózó országok lendületes fejlődésének elengedhetetlen feltétele a külföldi működő tőke tömeges beáramlása. Magyarország az ezredforduló előtti években elért kiugró fejlődése is kiváló példa erre. A felzárkózó országok között természetes verseny folyik e téren, egyik legfőbb riválisunk Csehország. Cikkünk statisztikai adatokon alapuló összehasonlítást ad arról, hogyan alakult ez a mérkőzés az elmúlt évtizedben és az utóbbi időben. – Mint számos más kérdésről, az adóharmonizáció szükséges mértékéről, módjáról, differenciáltságáról eltérő megközelítések, vélemények élnek az Európai Unióban. Európai Unió rovatunk első cikkének szerzője áttekintést ad ezekről, és adófajtánként bemutatja az elért eredményeket és a várható változások irányait. Megállapítja: a nemzeti költségvetési politikák önállóságának védelme még a legelőrehaladottabb harmonizáltságú adófajta, az áfa terén is határt szab a folyamatnak. A versenyképességi szempontok is erősen befolyásolják a tárgyalásokat – ezek a harmonizált adómértékeket lefelé nyomják, ami az új tagállamok költségvetési érdekeit érintheti. – Az Európai Bizottság ösztönzésére 1970-ben elindított Euro-barométer elnevezésű nemzetközi közvélemény-kutatás néhány eredményét mutatja be rovatunk második cikke. Ezek az adatok az EU támogatottságáról, a róla való tájékozottságról, a nemzeti szuverenitás megőrzésének megítéléséről szólnak a tag- és tagjelölt országokban. – Könyvrovatunk magyar szerzők angol nyelven, amerikai közalapítvány által kiadott gazdaságtörténeti munkájáról szól: Csáki György és Karsai Gábor a rendszerváltás követő kormányzati ciklusokban történt gazdasági fejleményeket elemzi. A könyv egy olyan sorozat harmadik része, amelynek első kötete, Berend T. Iván és Csató Tamás közös munkája a rendszerváltás előtt időkről szól, a második könyvben pedig Kornai János foglalkozik a rendszerváltás alapvető dilemmáival.