Külgazdaság 2003/9

A tartalomból:

Havasi Éva: Az EU versenypolitikája és a beruházásösztönzési rendszerekkel kapcsolatos szabályozásai

Bogóné Jehoda Rozália: Globalizáció és az újgazdaság

Simon György: Gazdasági felzárkózás és növekedési tényezők

EURÓPAI UNIÓ: Losoncz Miklós: EU-csatlakozás, adóharmonizáció és Magyarország nemzetközi versenyképessége

JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre: A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma: a felek jogai és kötelezettségei, valamint a szerződésszegés szabályozása a Bécsi Egyezményben és gyakorlatában

Szeptemberi számunk

két cikke is az Európai Unió szabályrendszerének hazánk szempontjából különlegesen fontos témájával foglalkozik. A beruházásösztönzési rendszer kereteit behatároló versenypolitikáról szóló írást, tárgyának jelentősége miatt, a lap vezető cikkévé emeltük.
Az Európai Unió gazdaságfilozófiájának meghatározó eleme a szabályozott verseny, amelyben a szabályozás elsősorban nem a verseny korlátozására, hanem szabadságának megvédésére irányul. Így az állami támogatások szabályozásának rendje igen szigorú. Bár cikkünk konkrétan nem foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen lehetőségei vannak e keretek között hazánknak arra, hogy elsősorban a külföldi tőkevonzás érdekében beruházásösztönzési eszközökkel éljen, mégis ennek meghatározásához nyújt segítséget azáltal, hogy részletekbe menően bemutatja az európai uniós szabályozást. – Az Európai Unió rovatunkban megjelenő cikk, amely az adóharmonizációval összefüggésben történt és történő hazai változásokat elemzi és értékeli a hazai versenyképesség szempontjából, szorosan kapcsolódik az előbb említett cikkhez, hiszen az adókedvezmények részét képezik a beruházásösztönzés eszköztárának is. Az alkalmazkodást adófajtánként vizsgáló cikk következtetése, hogy a magyar adórendszer már jórészt összhangban van a közösségivel, és a csatlakozási szerződés hatályba lépése nem fogja hátrányosan érinteni Magyarország nemzetközi versenyképességét és a magyar adópolitika mozgásterét. – A globalizáció mellett és azzal szoros összefüggésben a világméretű gazdasági változások értelmezése terén az utóbbi időben az egyik leggyakrabban használt kulcsszó az “újgazdaság”. Mint minden új fogalom, ez is ma még kissé elnagyolt, értelmezése nem egységes és viták tárgya. Cikkünk szerzője azokat a legfontosabb folyamatokat veszi számba, amelyek az újgazdasághoz kapcsolódnak, köztük a tudás felértékelődését, a vállalatok közötti verseny új dimenzióit, a kormányzatok szerepét. – A következő cikk nagyszabású, önálló gazdaságelméleti kutatáson alapuló, folyóiratunkban korábbi cikkek sorában bemutatott növekedési modell alkalmazása. A szerző a magyar gazdaságnak az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz történő felzárkózása lehetőségeit vizsgálja. Ennek keretében analizálja a gazdasági fejlettségi mutatókban jelentkező “távolság” alakulását 1960 óta, és az ún. endogén növekedési modell alapján elemzi az elmaradás alapvető okait és tényezőit. Különösen fontos, hogy a modell alapján leszűrt fő következtetése egybevág a számos más megközelítésből adódó megállapítással: a felzárkózási folyamat kulcsa a képzettség és a kutató-fejlesztő tevékenység kiemelt fejlesztése.

Kategória: 2003. évi számok összefoglalója, Külgazdaság