Külgazdaság 2004/11

Horváth Áron – Szilágyi Katalin: Konszenzusból nyugvópontra: elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről

Benczes István: Fiskális szabályok használata a Gazdasági és Monetáris Unióban

Mérő Katalin: A banki szabályozás fejlődésének nemzetközi tendenciái

Artner Annamária: Nemzetgazdasági versenyképesség és tőkevonzás – Írország példája

ÚJ KÖNYVEK

A szolgáltatási szektor technológiai változásai és nemzetköziesedése (Inzelt Annamária)

JOGI MELLÉKLET: Horváthy Balázs: Offenzív eszköz az Európai Unió kereskedelempolitikájában – II. rész

Novemberi számunk

első cikke nagy ívű áttekintés a makroökonómiai elmélet 20. századi történetéről mai nézőpontból, a jelenhez közeledve az alapproblémák kezelésének egyre bővebb bemutatásával. Ennek megfelelően képet kap az olvasó a napjainkban leginkább elfogadott és alkalmazott új neoklasszikus szintézisnek nevezett elmélet fő vonásairól, arról, miben és hogyan haladja meg a korábbiakat. A cikk megítélésünk szerint nélkülözhetetlen összefoglaló egyebek között a makroökonómia oktatásában. – Az utóbbi mintegy másfél évtized a pénzpolitikában a fiskális fegyelem újrafelfedezésének, szabályokba foglalásának időszaka volt, amelyben az ún. washingtoni konszenzus meghatározó szerepet játszott. Cikkünk széles körű szakirodalmi áttekintésre támaszkodva elemzi a fiskális szabályok alkalmazásának elméleti hátterét, nemzeti és nemzetközi elveit és gyakorlatát. Vizsgálódásának fő iránya a Gazdasági és Monetáris Unióban követett európai uniós gyakorlat. – Pénzügyi tárgyú a következő cikkünk is. A banki tevékenység szabályozásáról – amelybe szerzőnk beleérti az állami védőháló működését és az ún. prudenciális szabályozást -, annak nélkülözhetetlenségéről és mértékéről a szakértők körében nincs teljes konszenzus. Az írás először a banki szabályozás szükségessége vagy feleslegessége melletti érveket tekinti át, majd bemutatja a bankszabályozás fejlődésének nemzetközi tapasztalatait az 1980-as évektől. Következtetései az optimális szabályozással kapcsolatos kérdések továbbgondolására irányulnak. – Azt senki sem vitatja, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlya a gazdasági kapcsolatokban az utóbbi néhány évtizedben hallatlan mértékben megnőtt és továbbra is növekedőben van. Szerzőnk, aki hosszabb ideje vizsgálja ezt a témát, korábbi írásaiban részletesen elemezte e folyamat okait, jellemzőit. Talán a legnehezebb és legtöbb polémiát kiváltó kérdés – amelyről a jelen cikk szól – az ágazaton belüli kereskedelem mérése. Az erre kialakított módszereket, az elkerülhetetlennek látszó buktatókat, torzításokat mutatja be az írás. – A következő cikk szerzője elméleti áttekintés után arra a következtetésre jut, hogy a „nemzetgazdasági versenyképesség” üres fogalom, az országok a külföldi tőke vonzásában versenyeznek egymással. Ezután az ír példát vizsgálja meg, keresve, mi okozta az ország eredményességét a tőkevonzásban a 90-es években, kiemelve a munkaerő-piaci feltételeket (bérek, flexibilitás, szakképzés) és az adókat. – Könyvrovatunk egy a szolgáltatási szektor technológia változásairól és nemzetköziesedéséről szóló angol-amerikai tanulmánykötetre hívja fel a figyelmet.

Kategória: 2004. évi számok összefoglalója, Külgazdaság