Körkérdés az EU-tagság által támasztott követelményekről és teljesítésük feltételeiről I. – rész.
Válaszolnak: Bácskai Tamás, Becsky Róbert, Benedek Tamás, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Hanti Erzsébet, Király Júlia, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Papanek Gábor, Rácz Margit, Richter Sándor, Szigel Gábor
Kárpáti Tibor: A nyilvános részvénytársaság a gazdaság erőforrás-alapú megközelítésében
Hámori Balázs: „Globális bazár” vagy digitális monopólium?
A verseny átalakulása az információgazdaságban
Gordos Péter: Gazdasági jelzések szerepe deregulált villamosenergia-piacon
SZEMLE
Kőnig Gábor: Oroszországgal folytatott agrár-külkereskedelmünk és exportesélyeink
JOGI MELLÉKLET
Dr: Vígh József Ferenc: A technológiaátadási megállapodásokra vonatkozó új közösségi csoportmentesítési rendelet
Január-februári számunk
mindenekelőtt év eleji körkérdésünk nagyobbik hányadát tartalmazza, amely a hazánk gazdasági fejlődésében meghatározó tavaly bekövetkezett fordulat, az európai uniós tagság elnyerése utáni helyzetről, a tagság által támasztott követelményekről és teljesítésük feltételeiről szól. A szükséges intézményi és szabályozási változások mellett kérdéseink között az is szerepel, milyen hatással van a tagság a gazdaságpolitikai prioritások összetételére, sorrendjére. – A körkérdést követő első cikk tárgya vállalatelméleti.
A nyilvános részvénytársaságok tevékenységében a szereplők igen eltérő érdekű csoportjait különböztethetjük meg. A vállalatelmélet ennek megfelelően többféle megközelítésben vizsgálja, hogyan érvényesülhet a társadalmi hatékonyság a társadalmi (igazgatósági), tulajdonosi (részvényesi), menedzsment- és az alkalmazotti érdekek összeütközésének eredőjeként. A szerzőnk által kifejtett erőforrás-alapú megközelítés hangsúlyt helyez a vállalati alkalmazottaknak a tevékenységük eredményeként realizált gazdasági járadékkal arányos díjazására. Azt állítja, hogy a vállalatirányítás feladata a gazdasági járadék lehető legkisebb részének felosztása, amely még képes garantálni a részvénytársaság hatékony működését. Eszerint a részvénytársaság hatékonyságának szintjét
az adott évben fel nem osztott járadék nagysága mutatja meg. – Következő cikkünk az információgazdaságban folyó verseny átalakulásával foglalkozik. Miközben az információtechnológiai robbanás, az internet és a globalizáció a verseny végletekig hajtott éleződéséhez vezetett, a szerzőnk által bemutatott folyamatok egyértelműen mutatják, hogy mindez, egyes várakozásokkal ellentétben, nem hozott közeledést a tiszta, tökéletes versenyhez. A „verseny – monopólium” ciklus, amely régen évtizedeket vagy akár évszázadokat fogott át, most az információgazdaságban olykor hónapok alatt zajlik le. – Az Európai Unió talán egyetlen gazdasági területen sem hoz olyan fontos reálgazdasági szabályokat, mint a villamosenergia-rendszer összehangolt működtetése terén. Szerzőnk azokra a tennivalókra mutat rá, amelyekkel az utóbbi évtizedekben deregulálttá vált villamosenergia-piacon a biztonságos, hatékony működés érdekében a rövid és hosszú távú lokális jelzések alkalmazása javítható. – A magyar-orosz kereskedelem alakulásának vizsgálatában erősen kísért a KGST-időszak mint hasonlítási alap. A feltételek azonban – ahogy Szemle-rovatunk agrárkereskedelemmel foglalkozó cikke mutatja – a szovjet rendszer összeomlásával teljes mértékben megváltoztak. Agrárexportunk 1985 és 1992 között megfeleződött. Az ezt követő regenerálódást az 1998. évi oroszországi válság vetette vissza. Ezután a termékstruktúrában nagyarányú átrendeződés ment végbe, amiben fontos szerepet játszik, hogy az orosz piacon erőteljesen megjelent a nyugati konkurencia.