KÖRKÉRDÉS az EU-tagság által támasztott követelményekről és teljesítésük feltételeiről II. – rész Válaszolnak: Ádám Zoltán, Balázs Péter, Belyó Pál, Chikán Attila, Farkas István, Inotai András, Karsai Gábor, Kóka János, Parragh László, Sass Magdolna.
Simon György: Növekedéselmélet – világmodell – gazdaságfejlesztési stratégia
Nikodémus Antal: A technológiaintenzív kis- és középvállalkozások innovációjának ösztönzése
EURÓPA UNIÓ
Győrffy Dóra: Eurócsatlakozás és fiskális konszolidáció Magyarországon.
Tanulságok a globális tőkepiacok történetéből
JOGI MELLÉKLET
Dr. Tattay Levente: A génsebészet, és a 98/44 EK irányelv
Márciusi számunk
Körkérdésünk folytatásával indul, amelynek célja az EU-csatlakozás utáni alkalmazkodás, a reálkonvergencia közép- és hosszú távú feltételeiről szóló véleménycsokor összegyűjtése. – A Körkérdést elméleti cikk követi, amelynek a hatékony gazdaságfejlesztési stratégia kialakításához közvetlen hozzátennivalója van. A szerző nem kevesebbre, mint egy világmodell felállítására vállalkozik. Az alkalmazott termelési és jövedelemelosztási függvény jellemzői eltérnek a neoklasszikus modellétől. A vizsgálat alapján a szerző arra a biztató következtetésre jut, hogy a fejlődésben hátrébb álló országok felzárkózása nem lehetetlen, konkrét paraméterek elérését feltételezi, melyek között kiemelt szerepet tulajdonít a humán tőke, ezen belüli a K+F tevékenység fokozott fejlesztésének. – Napjaink jellemzőjeként – vagy inkább ideáljaként – sokat emlegetik a tudásalapú társadalom megszületését. Az ehhez vezető út az innováció. Az innovációs feltételeket és teljesítményt mérő indikátorokra épülő benchmarking alapú elemzések arra mutatnak rá, hogy Európa sajátos kutatási paradoxontól szenved: mint szerzőnk írja „az alapkutatások színvonalától és eredményességétől lényegesen elmarad az innováció diffúziója, az ipari innováció színvonala”. Hasonló a helyzet hazánkban is. Az elemzéssel feltárhatók azok a pontok, ahol a leghatékonyabb lehet az állami intervenció. Ilyen intézkedések kialakításához járul hozzá a cikkünk alapjául szolgáló kutatás. – Hazánk eurócsatlakozása minden bizonnyal a legnehezebb leckét a költségvetési politika számára írja elő. Szerzőnknek az Európai Unió rovatban megjelenő cikkéből az derül ki, hogy igen rossz pozícióból indulunk az államháztartási hiány eurócsatlakozástól függetlenül is érdekünkben álló leszorítása terén. Az utóbbi években megrendült a magyar gazdaságpolitika iránti piaci bizalom, amit szerzőnk a 2003. évi spekulációs támadásokkal és következményeivel, az eurócsatlakozás tervezett időpontjának többszöri halasztásával és leginkább az erősen átpolitizált légkörrel magyaráz. Ez utóbbi vezet ahhoz az elterjedt nézethez, hogy a választások előtti időszakban nem várható számottevő fiskális kiigazítás. A cikk a globális tőkepiacok történeti tanulságait is felsorakoztatja a fiskális politika és a hitelesség összefüggésének elemzésére.lis politika és a hitelesség összefüggésének elemzésére.