Frey Mária: Foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás Magyarországon
Adler Judit: Az oktatáskibocsátás és a munkaerő-kereslet összefüggései
Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságairól
Tardos Katalin: Foglalkozási diszkrimináció egy magyarországi kistérségben
Csoba Judit: „Haszontalan kölykök, avagy veszélyben egy generáció?”
Egy munkaerő-piaci reintegrációs program társadalmi háttere és céljai
Körkérdés a foglalkoztatás helyzetéről
Válaszolnak: Adler Judit, Fóti Klára, Gábor R. István, Göncz Kinga, Hanti Erzsébet, Hárs Ágnes, Liskó Ilona, Róbert Péter, Tardos Katalin, Varga Júlia
Konjunktúraelemzések 2005 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa 2005-re (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG Rt. elemzése és prognózisa (Palócz Éva)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária Zita)
Köves András: Olaj és gazdaság. Megjegyzések az orosz gazdasági fejlődés néhány vitatott kérdéséhez Czajlik István
Vincze János: Gazdasági jog és vállalatirányítás: a magyar tapasztalat
ÚJ KÖNYVEK
Releváns közgazdaságtan (Csaba László)
JOGI MELLÉKLET
Dr: Tattay Levente: A génsebészet és a 98/44 EK irányelv – II. rész
ÚJ KÖNYVEK
Peter Schlechtriem: Internationales UN-Kaufrecht (Dr. Vida Sándor)
Áprilisi számunk
első része négy konjunktúrakutató intézet elemzését tartalmazza 2004 gazdasági folya-matairól és a 2005-ben várható eredményekről. 2004-ben a magyar gazdaság ismét export- és beruházásvezérelt pályán haladt. A szerzők megállítják, hogy a világgazda-ságban a 2001-2003-as dekonjunktúrát követő 2004-es élénkülés 2005 elejére veszített erejéből, a magyar gazdaság növekedése is kissé lassult. A gazdaság fejlődését az egyensúlyi problémák kedvezőtlenül befolyásolják. – A konjunktúraelemzéseket követő első cikk az orosz gazdaság alapvető dilemmájáról szól: az olajra épülő gazdaságban hiányoznak azok a transzmissziós eszközök, intézmények, amelyek segítségével az erő-források gazdagsága kiegyensúlyozott, korszerű struktúrában jelentkező fejlődést ala-pozhatna meg. A feldolgozóipar elmaradott. Mint szerzőnk rámutat, bőséges irodalma van annak, hogy a nyersanyagban való gazdagság akadályozhatja a fejlődést, minde-nekelőtt azáltal, hogy fékezi a társadalom gazdasági és politikai intézményeinek kiépü-lését. Az állam nemcsak az adóztatás terhétől, hanem az ezzel kapcsolatos társadalmi kontrolltól is megszabadul, ami demokráciadeficitet okozhat. Cikkünk az orosz gazda-ság állapotának megrajzolásával a gazdasági és társadalmi problémák jelentkezésének konkrét módját is vizsgálja. – Jogi mellékletünkön kívül ritkán szoktunk jogi kérdésekkel foglalkozni, most azonban kivételt tettünk, mivel következő cikkünk témája – a vállalat-irányítás törvényi szabályozásának néhány alapkérdése – ezt messzemenően indokolja. A magyar gazdasági jog, mint jogrendszerünk általában, az angolszásszal szemben, amelyben a bírói döntések interpretációjának meghatározó szerepe van, inkább a ró-mai-germán tradíciót követi, amely a jogszabályok abszolút precizitására törekszik.
A vállalatirányítással összefüggő törvények – mint cikkünkből kiderül – mindazonáltal korlátozottan képesek érvényesíteni olyan fontos célokat, mint a befektetők és a hitele-zők jogainak védelme, és ellentmondásosan érvényesülnek olyan fontos területeken, mint a vállalati felvásárlások vagy a kockázatitőke-alapok működése. Mindez a bírói gyakorlat felértékelődése irányába tereli a vállalati joggyakorlatot. – Könyvrovatunk-ban egy 2005-ben megjelent közgazdaságtani műről adunk tájékoztatást, amelynek szerzője, Douglass North 1993-ban kapott Nobel-díjat a gazdaságtörténeti és intézmé-nyi kutatások terén elért eredményeiért. North a neoklasszikus elmélettel ellenétben a változási folyamatokat vizsgálja, egyebek között számos történeti példa, eset leírásával is. A könyv egyik fejezete például a szovjet rendszer felbomlásáról szól.