Kapás Judit: A piac és a vállalat: a kétféle koordinációs probléma megoldásai
Pálosi-Németh Balázs: Az átalakuló gazdaságú országok pénzügyi intézményrendszerének konvergenciája – egyedi a jelenség?
Kuti Mónika: Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország külső eladósodásának összehasonlítása
Kiss Judit: A fejlődő országok a világkereskedelemben
Mácsik Zoltán: A multilateriális fejlesztési bankok működési elve, tevékenysége és csoportosítása
Bakucs Lajos Zoltán: Asszimetrikus ártranszmisszió a mezőgazdasági piacokon
JOGI MELLÉKLET:
Dr. Tattay Levente: Az EU legfejlettebb iparvédelmi integrációja: a közösségi védjegy
Dr. Pánti Irén: A könyvvizsgáló cégbejegyzés és törlése
Július-augusztusi számunk
első két cikke egyazon műhelyből származik és mindkettő tárgya hasonló típusú gazdasági szegmens, a gazdasági szereplők közötti közvetítőrendszer elemzése. Az első cikk elméleti megközelítésű: a koordinációs problémákat, a hozzájuk kapcsolódó megfontolásokat veszi górcső alá. A szerző szemlélete és érvelése szerint a hagyományosan megkülönböztetett két koordinációs mechanizmus, a piac és a vállalat szerepe alapvetően nem a szándékosság, tervezettség szempontjából különbözik egymástól, és a koordinációban egymás helyettesítői és egymás kiegészítői. – A második cikk konkrét folyamatot vizsgál: az átalakuló gazdaságok pénzügyi intézményrendszerének konvergenciáját.
A szerző a pénzügyi közvetítés homogenizálódását döntően nem az átalakulás belső sajátosságaihoz köti, rámutat arra, hogy ebben nagy szerepet játszik a pénzügyi globalizáció. E megközelítés általános tanulsága, hogy az átalakulás elemzése nem korlátozódhat az átalakuló országok vagy a térség sajátosságaira, a folyamat vizsgálatának minden részletében figyelemmel kell lenni a világgazdaság általános trendjeire. – A harmadik cikk az átalakuló gazdaságok valós pénzügyi helyzetének egyik meghatározó elemével, eladósodottságuk fokával foglalkozik. Történeti áttekintésben forrás- és felhasználás-oldali elemzést ad, majd pedig az adósságmenedzselési stratégiákról nyújt áttekintést. – Ezután vegyes témák következnek. A fejlődő országok világkereskedelmi helyzetét sok adattal mutatja szerzőnk. Ha a világot fejlődőkre és fejlettekre osztjuk a világ népességének 85 százaléka az első csoportba tartozik, beleértve az átalakuló országokat, így hazánkat is. A világkereskedelemben e széles kör bővülő arányban vesz részt, de az eltérések az egyes csoportok között óriásiak. Érdekeik – mint azt a világkereskedelmi tárgyalások mutatják – sok vonatkozásban (például az agrártámogatások lefaragása ügyében) mégis hasonlóak. – A nemzetközi pénzvilág különleges szegmensét képezik a multilaterális (országok és nemzetközi szervezetek tulajdonában lévő) fejlesztési bankok. Szerzőnk e kör általános jellemzőit, tevékenységük sajátosságait igyekszik feltárni, majd pedig rövid áttekintést ad az egyes bankokról, bankcsoportokról, köztük az Európai Beruházási Bankról (EIB), amelynek Magyarország tavaly lett tagja. –
Az agrártermelőket és a fogyasztókat egyaránt sújtó aszimmetrikus ártranszmisszónak gazdag szakirodalma van. E fogalom azt a jelenséget takarja, hogy az agrártermékek közvetítői hajlamosak a termelői árcsökkenéseket lassabban, az árnövekedéseket gyorsabban továbbítani a vásárlókhoz. Szerzőnk a nemzetközi irodalom elméleti eredményeit és módszertanát mutatja be.