Konjunktúraelemzések 2006 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése a magyar nemzetgazdaság 2006. évi folyamatairól (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG zRt. elemzése és prognózisa. A magyar gazdaság kilátásai 2006 tavaszán (Gém Erzsébet)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa. 2006 – a kritikus esztendő (Petschnig Mária Zita)
Havasi Éva: Integrációs válság Európában: tartósnak vagy átmenetinek ígérkezik-e?
Koós Gábor: A vasúti teherszállítási üzletág piaci liberalizációja az Európai Unióban
Szemlér Tamás: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolatai
Piroska Dóra: Tulajdonosból szabályozó: a független szabályozó szervezetek európai terjedésének okai
VITA
Polónyi István-Timár János: A magyar felsőoktatás-politika és a diplomástúlképzés
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Gazdaságpolitikai reformok: Előre a növekedésért 2006 (Szakolczai György)
ÚJ KÖNYVEK
Vigvári András: Közpénzügyeink (Zsúgyel János)
Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan. EU-konform magyar adók (Losoncz Miklós)
JOGI MELLÉKLET
Kováts Surd – Ormosi Péter: A fúziók versenykorlátozó hatásainak orvoslása – II. rész
ÚJ KÖNYVEK
A versenyjog aktuális kérdései – néhány gondolat egy frissen megjelent tanulmánykötet kapcsán (Dr. Marosi Zoltán)
Április-májusi számunk
első részében négy konjunktúrakutató cégnek a 2005. év és 2006 várható gazdasági fejleményeiről szóló elemzését közöljük. Miközben az elemzők a reálgazdasági folyamatokat kedvezőnek ítélik, felhívják a figyelmet az államháztartás helyzetének, a gazdaság egyensúlyi mutatóinak folyamatos, tarthatatlanná váló romlására. Emiatt prognózisaikban mindannyian rámutatnak a kiigazítás és a reformok azonnali megkezdésének szükségességére. – Az ezután következő cikkek az Európai Unióval foglalkoznak. Az első cikk e sorban igen keményen, integrációs válságként veti fel az unió utóbbi időben kétségtelenül bekövetkezett kudarcait, miközben szerzőjétől távol áll az euroszkepszis. Az alkotmányozás válsága, az integráció finanszírozási nehézségei, a lisszaboni stratégia csődje, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának az egységes belső piac kiteljesedését akadályozó szabályozása, valamint az intézmények és a lakosság között érzékelhető bizalmi válság jelei komoly kihívást jelentenek, nagyobb kompromisszumkészséget kívánnak meg a tagországoktól és vezetőiktől. – Következő cikkünk a vasúti teherszállítás európai unióbeli liberalizációról szól. Az írás esettanulmányszerű illusztrációja lehet az előző cikkben a szolgáltatáskereskedelem EU-beli liberalizációjával kapcsolatban felvetett válságjelenségek hátterének, miközben részletesen elemzi a MÁV helyzetét, felvetődő nehézségeit, dilemmáit e téren. – Az EU külső kapcsolataival foglalkozó következő írás a balkáni országokat veszi célba. Az EU számára stratégiai fontosságú e szomszédossá vált térség politikai és gazdasági stabilitása, a kapcsolatok fejlődése. Az utóbbi időben a kapcsolatok strukturálódnak és intézményesednek. Két ország, Bulgária és Románia az unió kapujában tudhatja magát, a többi ország pedig a Stabilizációs és Társulási Folyamat részese. Ez utóbbi célja a stabilitás előmozdításán túl a tagsághoz vezető út kijelölése, amelynek állomásai az előirányzott és kialakítandó Egyezmények. – Az európai uniós cikkeinkhez lazábban kapcsolódik a következő írás, amely elméleti, közelebbről nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítésű, és a mindenkori kormányzattól, állami hierarchiától független szabályozó szervezetekkel foglalkozik. E szervezetek (például a központi bankok, a pénzügyi felügyeletek, a közüzemek felügyelői, a környezetvédelmi, munkabiztonsági hivatalok) szerepe egyre kiterjedtebb, európai elterjedésük igen dinamikus. – Vita rovatunk hosszabb ideje több helyen felbukkant polémiát újít fel: van-e diplomás túlképzés, a diplomások képzése megfelelő-e, hogyan értékelhetjük, hogy a diplomával rendelkezők növekvő hányada képzettségének nem megfelelő munkát kénytelen vállalni. A nézetek markánsan eltérnek, cikkünk írói a helyzetet kritikusnak ítélik, és magyarázatát abban látják, hogy az intézmények a hallgatói létszám növelésében érdekeltek. – Az OECD egy legújabb kiadványáról ad részletes elemzést Tudományos Tájékoztató rovatunk szerzője, aki korábban (Külgazdaság, 2005. 10. szám) hosszabb cikkben elemezte az itt felvetett problémákat, az OECD egy tavalyi ilyen tárgyú tanulmányát is bemutatva. A tavalyi tanulmány éles kritikájával szemben az új kötetet elismeréssel illeti, mert az utóbbi a gazdasági növekedés meggyorsításával foglalkozva a strukturális politikai prioritások és indikátorok mellett nagy teret ad a tematikus tanulmányoknak, és szemléletét nem az amerikai institucionális viszonyokhoz való hasonulás erőltetése, hanem a különbségek tudomásulvétele és hatékony megoldások keresése hatja át. – Új könyvek rovatunk két pénzügyi tárgyú könyvet mutat be. Az egyik átfogóbb: Vigvári András Közpénzügyeink címmel az állam pénzügyi szerepének teljes keresztmetszetét tekinti át és mutatja be, tankönyvhöz méltó alapossággal. A másik, hasonlóképpen tankönyvként és kézikönyvként is használatos mű, Galántainé Máté Zsuzsanna írása, amely az Adó(rendszer)tan címet viseli, és – mint recenziónk szerzője méltatja – túllép a hagyományos jogszabálycentrikus megközelítésen: a hangsúlyt a működési elvek és rendszerek bemutatására helyezi.