Voszka Éva: Uniós támogatások – a redisztribúció új szakasza?
Benedek Dóra – Scharle Ágota – Szabó Péter: A magyar minimálbér nemzetközi összehasonlításban
Hamar Judit: Válságtól válságig?
A magyar textil- és ruházati ipar helyzete és kilátásai
JOGI MELLÉKLET
Orbán Andrea: Az Európai Unió formatervezési mintarendszere és a magyar formatervezési mintarendszer
Júniusi számunk
Elején Tardos Mártontól búcsúzunk. Számunkra Ő nem csupán a tudomány és a politikai élet kiemelkedő személyisége, hanem a Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik egykori vezetőjeként mesterünk, segítőnk, barátunk volt. Folyóiratunkhoz is különleges kapcsolat fűzte. Fontos szerepe volt az új szerkesztőség kialakításában akkor, amikor 1979-ben a lap az Intézet irányítása alá került. Tanácsait, támogatását – és kiváló írásait – azután sem kellett nélkülöznünk. Nagyon fog hiányozni, emlékét megőrizzük. – Első cikkünk a magyar gazdaságnak az Európai Unóhoz történt csatlakozás után várható, történelmi jelentőségű átalakulásának egyik meghatározó elemével foglalkozik. Az uniótól egyre nagyobb mértékben beáramló támogatások átalakítják az ország újraelosztási (redisztribúciós) rendszerét. Ennek a folyamatnak a kezdeteit elemzi szerzőnk. A téma alkalmat nyújt arra, hogy a redisztribúció fogalmi kérdéseit és a 90-es évek óta történt változásokat is felidézze. Úgy látja, hogy a támogatások az állami vállalatoktól a magánvállalkozások felé, az egyedi költségvetési összegektől a normatív pályázati döntések felé, az adókedvezményektől a tőkejuttatások felé tolódtak el. A többi új tagállamhoz képest kedvező, hogy viszonylag kevés a támogatás, kicsi a mezőgazdasági rész és sok a horizontális cél. A cikk részletesen foglalkozik az EU-csatlakozás óta eltelt első fél-másfél év tapasztalataival. – A minimálbér időszakonkénti emelése mögött elsősorban szociális indítékok, illetve erre hivatkozó politikai megfontolások húzódnak meg. Hazánkban az ezredforduló óta végbement nagyarányú emelkedést a jövedelmi viszonyok messzemenően indokolták. Miközben a jövedelemeloszlási hatás igen kedvező, a viták kereszttüzében állnak a minimálbér-emelések foglalkoztatási következményei. Cikkünk szerzői felidézik a többi között azokat a kutatásokat, amelyek szerint a foglalkoztatás a 2001-2002. évi emelések hatására – különösen a kisvállalatok körében – számottevően csökkent, a minimálbéren lévők esélye az állás elvesztésére kétszeresére nőtt, a munkanélküliek esélye az elhelyezkedésre erősen romlott. – A rendszerváltás óta a magyar gazdaságban legsúlyosabb válságba került szegmens a textil- és ruházati ipar, a krízist azonban nem a rendszerváltás, hanem az iparágban végbement világgazdasági átalakulás, mindenekelőtt a távol-keleti versenytársak, döntően a kínai import betörése idézte elő. A szektor zsugorodása közben a tulajdonosi szerkezet is átalakult. Cikkünk szerzője ezt a szempontot végig szem előtt tartva elemzi a helyzetet, és a többi között rámutat: a külföldi tulajdonú cégcsoportok kedvezőbb eredményeket érnek el, mint a hazai tulajdonosok. Gondolatmenete fontos tanulsága, hogy a korábbinál lényegesen kisebb szinten megőrizhető az iparág, versenyképessége fennmaradhat, de ebben az iparpolitikának is partnernek kell lennie.
[wpfilebase tag=fileurl id=78 linktext=’A Külgazdaság 2006/6. számának letöltése.’ /]