Várhegyi Éva: A magyar bankrendszer 20 év modernizáció után
Erdélyi Dániel – Horváth Áron: A lakóingatlan-árak emelkedéséről
Kovács István: Növekvő hozadék, szabványok és a szabályozó hatóság szerepe a hálózatos iparágakban: A mobilszabványok esete
Majoros András: A hazai külgazdasági politika új kihívásai és lehetőségei az Európai Unió 2007. évi bővítése után
ÚJ KÖNYVEK: Losoncz Miklós: A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai (Becsky Róbert)
JOGI MELLÉKLET:
Dr. Vígh József Ferenc: A fogyasztó védelme érdekében tett újabb lépés az EU jogalkotásában: irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
Új könyvek: Új cégjogi KRESZ (Szegediné Dr. Sebestyén Katalin)
Szeptember-októberi számunk
első írása Várhegyi Éva tanulmánya a magyar bankrendszer elmúlt húszévi fejlődé-séről. A kétszintű bankrendszer megteremtése óta nagyarányú fejlődésnek lehettünk tanúi, miközben átalakult a bankszektor tulajdonosi, intézményi és piaci szerkezete – írja a szerző. Ugyanakkor a lakossági részpiacok jelentős részét továbbra is jellemző piacszerkezeti anomáliák akadályozzák a fogyasztói jólét növekedését. Erdélyi Dániel és Horváth Áron cikke a lakásárak emelkedésének jelenségét vizsgálja, nemzetközi és hazai összefüggésben egyaránt. Miközben az 1995 óta eltelt időszakban világszerte jelentős mértékben emelkedtek az ingatlanárak, Magyarországon leginkább 1998 és 2001 között volt kimutatható reálértelemben is markáns ingatlanár-emelkedés. Az áremelkedés világszerte jellemző okainak egy része nálunk is jelentősen befolyá-solja az ingatlanárakat, ám a lakáspolitika adminisztratív döntései ugyancsak rend-kívül fontos szerepet játszanak. Kovács István tanulmánya a hálózatos iparágak mű-ködési sajátosságaiba enged bepillantást, az elmélet főbb hipotéziseinek felvázolása után a mobiltelefon-szabványok esetét elemezve. Majoros András a magyar külgazda-ság-politika strukturális helyzetének átalakulását elemzi az uniós csatlakozás kontex-tusában. Becsky Róbert könyvrecenziója egy, az előbbi cikkel hasonló tematikájú kötet bemutatására vállalkozik.
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (4–18. o.)
A magyar bankrendszer 20 év modernizáció után
VÁRHEGYI ÉVA
Húsz éve működik Magyarországon a kétszintű bankrendszer, amelynek megteremtése a modernizáció fontos ugrópontja volt. Az eltelt két évtizedben jelentősen átalakult a bankszektor tulajdonosi, intézményi és piaci struktúrája, és a banki szolgáltatásokban is komoly megújulás ment végbe. Részben a természetes fejlődés, részben a kormánypolitika hatására erősödött a bankok hitelezési aktivitása, nőtt a pénzügyi mélyülés foka. A banki ügyfelek kétségkívül nyertesei voltak a modernizációs folyamatnak, de a jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása arra utal, hogy az egyes lakossági részpiacokon még fennálló piacszerkezeti anomáliák megszűnésével mérséklődhetnek a szolgáltatásárak és növekedhet a fogyasztói jólét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, D43, L11.
Várhegyi Éva, az MTA doktora, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. E-mail cím: varhegyi.eva@penzugykutato.hu
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (19–40. o.)
A lakóingatlan-árak emelkedéséről
ERDÉLYI DÁNIEL – HORVÁTH ÁRON
Az 1995 óta eltelt időszakban világszerte jelentős mértékben emelkedtek az ingatlanárak. A lakáspiaci áralakulás makroszintű magyarázatának irodalma éppen az utóbbi tíz év történései után került előtérbe. Ebben a tanulmányban a lakáspiaci folyamatok bemutatásán túl összefoglaljuk a makrotényezőkkel foglalkozó irodalom legfontosabb tanulságait. A szakirodalom alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az elmúlt évtized áremelkedése jól magyarázható makrogazdasági fundamentumokkal, így nincs szó közgazdasági értelemben vett buborékról.*
Erdélyi Dániel, a McKinsey & Company Inc., Hungary elemzője. E-mail cím: daniel_erdelyi@mckinsey.com
Horváth Áron, Magyar Nemzeti Bank. E-mail cím: horvathar@mnb.hu.
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (41–60. o.)
Növekvő hozadék, szabványok és a szabályozó hatóság szerepe a hálózatos iparágakban:
A mobilszabványok esete
KOVÁCS ISTVÁN
A cikk a hálózatos iparágakhoz kapcsolódó alapirodalmakkal foglalkozik, majd a mobilszabványok tapasztalatain keresztül mutatja be az elmélet némely eredményét. A hálózatos iparágak és a növekvő hozadék kapcsolatának tisztázása után a kompatibilitás és a szabványosítás kérdéskörét tárgyalja, majd számba veszi, hogy a mobilszabványok esetében az elméleti modellek feltevéseit hogyan igazolja vissza a gyakorlat. A tanulmány egyfelől azt találja, hogy az első generációs szabványok esetében a hamarabb bevezetett, de kevésbé hatékony technológia nem tudta foglyul ejteni a piacot; másfelől azt, hogy a harmadik generációs rendszer alapjául szolgáló CDMA technológiát a piaci alapú szabványosítást preferáló amerikai piacon fejlesztették ki, ami a piaci szelekciós mechanizmusok érvényesülésének hosszú távú jólétnövelő hatására utal.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D24, L11, L15, L96
* Kovács István, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. E-mail cím: istvan.kovacs@econ.unideb.hu.
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (61–77. o.)
A hazai külgazdasági politika új kihívásai és lehetőségei az Európai Unió 2007. évi bővítése után
MAJOROS ANDRÁS
A magyarországi vállalkozások áru- és tőkeexportjának bővülésében az ezredfordulót követően egyre nagyobb szerepet játszanak az európai gazdaság perifériáját jelentő, ugyanakkor dinamikus gazdasági növekedését mutató délkelet-európai országok. A magyar gazdaság és a balkáni gazdaságok integrációjának erősödése elsősorban a transznacionális vállalatok regionális terjeszkedésével, illetve az egyes országokban tevékenykedő leányvállalatok közötti munkamegosztás elmélyülésével magyarázható. Az Európai Unió 2007. évi bővítése előmozdítja a Balkán-régió egészének politikai stabilitását, illetve a térség intenzívebb bekapcsolódását a világgazdaság vérkeringésébe. A térségben számunkra legfontosabb romániai reláció az elmúlt 10 évben rendkívül dinamikusan fejlődött, ennek ellenére még nem teljesen kiaknázottak a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek. Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően a hazai külgazdasági politika is új kihívásokkal és lehetőségekkel szembesül. A „friss” külföldi működőtőke-beruházásokért folytatott verseny a jövőben még intenzívebbé válik, és számolnunk kell a relokáció folyamatának felgyorsulásával is. A magyar gazdaság versenyképessége azonban jelentős mértékben javulhat, ha nagyvállalataink mellett egyre több hazai kis- és középvállalkozás tud megjelenni, illetve terjeszkedni a dinamikusan bővülő külpiacokon. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F21, F23, O11.
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (78–80. o.)
ÚJ KÖNYVEK: Losoncz Miklós: A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai
Trimester Bt., Tatabánya, 2007, 267 o.
A könyv szerzője évtizedek óta a külgazdasági elmélet és gyakorlat neves kutatója, egyetemi oktatója, könyve egyben nemrég elfogadott akadémiai nagydoktori disszertációja is, amelynek megírására – mint a könyv bevezetőjében megfogalmazza – az európai uniós tagságból adódó, tágan értelmezett gazdaságpolitikai kihívások azonosítása és az azokra adandó magyar válaszok meghatározása ösztönözte. Azt kívánta vizsgálni, hogy a közösségi gazdaságpolitikai koordinációban, a közös és közösségi politikák kidolgozásában és végrehajtásában való részvétel hogyan érinti a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, milyen hatást gyakorol a magyar gazdaság fejlődésére, milyen az előnyök és a hátrányok mérlege. A könyv nemcsak egyszerűen leírja ezeket a folyamatokat, hanem értékeli is a gazdaságpolitika céljait, vizsgálja azok megvalósíthatóságát, és javaslatokat tesz.
Becsky Róbert
Becsky Róbert, közgazdász. E-mail cím: robert.becsky@uni-corvinus.hu
JOGI MELLÉKLET: A fogyasztó védelme érdekében tett újabb lépés az EU jogalkotásában: irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
DR. VÍGH JÓZSEF FERENC
Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-én elfogadta és a 2005. június 11-i L149 sz. Hivatalos Lapban közzétette a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv egyúttal több közösségi jogforrást módosít az Irányelv és a hatályos közösségi jog összhangjának biztosítása végett, köztük a megtévesztő reklámról szóló 84/450/EGK irányelvet, amelyről az alábbiakban még többször és részletesebben lesz szó. (Az irányelvről l. még: Pribula László, 2004, 286–287. o.) A terjedelem szabta korlátok miatt csupán jelzésszerűen említhető meg, hogy az előbbi irányelven kívül módosításra került meg további három európai parlamenti és tanácsi irányelv, nevezetesen a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv is.
Dr. Vígh József Ferenc, nemzetközi kereskedelmi jogi szakértő.
Külgazdaság, LI. évf., 2007. szeptember–október (117–119. o.)
Új cégjogi KRESZ
A gazdasági társaságokról szóló, módosított 2006. évi IV-es törvénnyel és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénnyel egyidejűleg a Magyar Közlöny 2006. évi 1. számában – 2006. I. hó 4-én – kihirdették a (megjelenése után szintén módosított) 2006. évi V. törvényt, az új cégtörvényt is.
Szegediné dr. Sebestyén Katalin