Külgazdaság 2008/11-12

DARVAS ZSOLT – SZAPÁRY GYÖRGY: Az új EU-tagországok megfelelése az optimális valutaövezet kritériumainak

RICHTER SÁNDOR: Az EU-költségvetés bevételi oldalának reformja: a devizatranzakciós adó lenne a megoldás?

NAGY GYULA: Globális pénzügyi piacok: virtualizálódó befektetési világ valóságos kockázatokkal

KOVÁCS GÁBOR – KOVÁCS NORBERT – LOSONCZ MIKLÓS – SOLT KATALIN – TAKÁCS DÁVID: A költségvetési és monetáris politika hatása az életbiztositási piacra

TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓ¬POLITIKA: SZALAVETZ ANDREA: A fejlesztő állam tudomány- és technológiapolitikája

ÚJ KÖNYVEK: Pálosi-Németh Balázs: A feltörekvő országok tőkepiacai a pénzügyi globalizációban (Király Júlia)

JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc: A Bayh–Dole Act megvalósulása és hatása az USA-ra – Az egyetem-ipar K+F együttműködés néhány kérdése az EU-ban

Novemberi-decemberi számunk

Darvas Zsolt és Szapáry György cikkével kezdődik, mely az optimális valutaövezet-elmélet kritériumai alapján vizsgálja a kelet-közép-európai új EU-tagországok EMU-csatlakozásának kilátásait. Az elemzés tanúsága szerint az új tagországok megfelelnek az elméletben foglalt kritériumoknak: külkereskedelmük kellően integrált, üzleti ciklusaik nagymértékben korrelálnak az eurózóna ciklusaival, gazdaságszerkezetük is egyre hasonlóbbá válik, költségvetési politikájukat pedig hatékonyan szabályozzák a maastrichti konvergenciakövetelmények, illetve a Stabilitási és Növekedési Egyezmény. Ugyanakkor, mint cikkük végén a szerzők megjegyzik, a reálkonvergencia szintje és sebessége legalább annyira befolyásolja a monetáris integráció sikerét, mint az optimális valutaövezet-elméletben foglaltak. Richter Sándor, lapunk szerkesztőbizottsági tagja azt vizsgálja tanulmányában, hogy érdemes-e az Európai Unió költségvetésének átalakítása során a devizatranzakciókra kivetett Tobin-adóra alapozni a költségvetési bevételeket. A válasz határozott nem, közgazdasági és politikai szempontból egyaránt. Nagy Gyula írása napjaink talán legaktuálisabb világgazdasági kérdését, a globális pénzügyi piacok átalakulásából fakadó gazdasági kockázatok és szabályozási feladatok problémáját elemzi. Kovács Gábor és szerzőtársai egy némiképp szűkebb, de közgazdaságilag nem kevésbé izgalmas horizontú elemzés keretében azt vizsgálják, hogy hogyan hat a lakosság rendelkezésére álló jövedelem, az inflációs környezet és az adórendszer alakulása az életbiztosítások piacára Magyarországon. Idei utolsó számunk utolsó tanulmánya – egyszersmind a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával induló Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovat első cikke – Szalavetz Andrea írása a fejlesztő állam tudomány- és technológiapolitikájáról. A cikk érdekessége, hogy kétféle értelemben is használja a fejlesztő állam fogalmát. Egyfelől a kelet-ázsiai gazdaságfejlődési folyamat kapcsán leírt klasszikus fejlesztő állam koncepcióból kiindulva ezeknek az országoknak a tudomány- és technológiapolitikáját elemzi. Másfelől a fogalmat általánosítva valamennyi olyan tudomány- és technológiapolitikai gyakorlatot vizsgálat tárgyává tesz, amely szisztematikus intézményépítésen alapul, legyen szó fejlett vagy fejlődő országok gazdaságpolitikai erőfeszítéseiről. Számunkat Király Júlia Pálosi-Németh Balázs új kötetét értékelő recenziója zárja, amelynek megjelenését a lapunkat kiadó Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány is támogatta. Végül, de korántsem utolsósorban, boldog ünnepeket és sikeres új évet kívánunk minden kedves olvasónknak, szerzőnknek és anonim lektorunknak.

Kategória: 2008. évi számok összefoglalója, Külgazdaság