BANAI PÉTER BENŐ – CSONKA GIZELLA: Az uniós költségvetési kapcsolatok elszámolásának szabályai: variációk egy témára
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: KARSAI JUDIT: A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában Magyarországon
SZANYI MIKLÓS: Tudomány és innováció, avagy mit és hogyan fejlesszen az állam a kis európai országokban?
TÜKÖR: BOTOS BALÁZS: Válságkezelés és protekcionizmus
JOGI MELLÉKLET: SÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a verseny¬ogok hálóján kívül – I. Az OPEC működése
ÚJ KÖNYVEK: Mindenki joga? – Az európai közösségi és uniós jog kommentárja (Bassola Bálint)
Május-júniusi számunk
első tanulmánya az uniós költségvetési kapcsolatok elszámolásának szabályait vizsgálja. A Banai Péter Benő és Csonka Gizella által jegyzett cikk részletekbe menően ismerteti az uniós transzferek háromféle számbavételi módját és az eltérő elszámolási követelmények alkalmazásának következményeit. A szerzők felhívják a figyelmet néhány, az uniós elszámolások körül fennálló bizonytalanságra, amelyek alapvetően abból fakadnak, hogy ma még olykor az Eurostat is csak „tanulja” az unió és a tagállamok közötti pénzmozgások számbavételének egyes kérdéseit, és nem feltétlenül áll rendelkezésre jogszabályban meghatározott, általánosan érvényes gyakorlat. Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovatunk ez alkalommal két tanulmánnyal jelentkezik: Karsai Judit cikke a kockázati tőke magyarországi szerepét elemzi az innovációorientált vállalkozások tőkéhez jutásában, Szanyi Miklós pedig az elmúlt évtizedek tudomány-, technológia- és innovációpolitikai tapasztalatait összegzi, elsősorban a viszonylag kicsi, külkereskedelmileg és a nemzetközi tőkeáramok szempontjából nyitott országok számára. Botos Balázs Tükör rovatunkban ad áttekintést a globális gazdasági válság körülményei között egyre elterjedtebbé váló protekcionista beavatkozások gyakorlatáról és (potenciális) következményeiről.
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6. (5-41. o.)
Az uniós költségvetési kapcsolatok elszámolásának szabályai: variációk egy témára
BANAI PÉTER BENŐ– CSONKA GIZELLA
Az európai uniós költségvetési kapcsolatok – makrogazdasági hatásukon kívül – pusztán számviteli, statisztikai elszámolásuk miatt is alapvetően meghatározzák az állam-háztartás, illetve (a közösségi módszertan alkalmazása esetén) a kormányzati szektor mutatóit. A hazai jogszabályok alapján kalkulált államháztartási hiány ugyanakkor – az uniós források eltérő elszámolási rendje miatt is – jelentősen különbözhet az unió módszertana, az ESA’95 szerinti kormányzati szektor hiányától. Ráadásul az ESA’95 csak meglehetősen általános rendelkezéseket határoz meg az uniós források elszámolási szabályait illetően. Így előfordulhat, hogy ugyanazon reálgazdasági eseményt az egyes tagállamok statisztikai hatóságai különböző módon könyvelik el. Vagyis az egyes kormányzati beszámolók torzíthatnak, összevethetőségük korlátozott. A cikkben a szerzők bemutatják az uniós költségvetési kapcsolatok elszámolásának hazai szabályait, az új, ún. „plafontörvény” elszámolási előírásait, az ESA’95 rendelkezéseit, valamint az Eurostat iránymutatásait és azok korlátait.
[wpfilebase tag=fileurl id=96 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6. (42-62. o.)
A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában Magyarországon
KARSAI JUDIT
A cikk az innovációorientált magyarországi vállalkozások kockázati tőkével történő finanszírozásának problémáit elemzi, s az induló és korai fázisban lévő, továbbá a fejlett technológiát képviselő cégekbe történő intézményes kockázatitőke-befektetések alapján következtet a kockázati tőke innovációt elősegítő hazai szerepére. Meg-állapítása szerint lényegében hiányoznak a hazai informális kockázatitőke-befektetők, azaz az üzleti angyalok, s nem érvényesült az intézményes kockázati tőkések technológiai és/vagy tudásintenzív vállalkozásokba történő befektetéseinek túlsúlya sem. A befektetők európai összehasonlításban sokkal kevésbé finanszíroztak korai fejlődési szakaszban lévő cégeket. S bár valószínűsíthetően az intézményes kockázati tőke a számítástechnika területén hozzájárult az innováció finanszírozásához, az innováció finanszírozása Magyarországon mégis háttérbe szorult. A főként uniós források felhasználásával felállítandó JEREMIE-alapok épp az induló fázisú, innovatív cégeknek nyújtandó kockázatitőke-befektetések fellendülését vetítik előre. Ugyanakkor a gazdasági válság a források növekedése ellenére nagy valószínűséggel negatív hatással lesz az innováció finanszírozására is.
[wpfilebase tag=fileurl id=98 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6. (63-90. o.)
Tudomány és innováció, avagy mit és hogyan fejlesszen az állam a kis európai országokban?
SZANYI MIKLÓS
A jelenlegi világgazdasági válság hatására az állam gazdasági szerepvállalása két és fél évtizednyi ellentétes gyakorlatot követően ismét erőteljesebbé válik. A gazdaságpolitikai felfogásban érlelődő váltás új megvilágításba helyezi a fejlesztő állam szerepét, így azokat az eszközöket is, amelyekkel a kormányok aktívan befolyásolták a gazdasági szerkezet alakulását akkor is, amikor ez a szándék explicit formában, mint iparpolitika vagy fejlesztési politika nem jelent meg a hivatalos dokumentumokban. Az egyik ilyen eszközrendszer a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI), amelynek jelentős szerepe volt több Magyarországhoz hasonló fejlettségű és méretű ország gazdasági felzárkóztatásában. Ugyanakkor voltak olyan országok is, amelyek fejlődési sikereit nem a belső, hanem a külső technológiai források, alapvetően a külföldi működőtőke-befektetések alapozták meg. Ebben a cikkben néhány sikeres és kevésbé sikeres ország példáján keresztül mutatjuk be azt, hogy a modernizáció belső és külső forrásainak mozgósítását milyen tényezők segítik vagy hátráltatják. Tapasztalatainkat a válság hatására várhatóan ismét bővülő kormányzati szerepvállalás kialakítása során hasznosítható ajánlásokkal foglaljuk össze.
[wpfilebase tag=fileurl id=100 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6. (91-105. o.)
Válságkezelés és protekcionizmus
BOTOS BALÁZS
A jelenlegi pénzügyi, gazdasági válság kapcsán ismételten reflektorfénybe került a protekcionizmus kérdése. A hazai termelők védelme, előnyben részesítése másokkal szemben, ez az a recept, amelyet elvileg szinte mindenki elvet, a gyakorlatban azonban igen sokan alkalmazzák. A cikk első részében a szerző áttekinti a különböző „izmusok” gazdaságtörténeti gyökereit és rámutat: a protekcionizmus és patriotizmus közötti megkülönböztetés elég nehezen védhető. A következőkben bizonyítja, hogy nem véletlen a jelenlegi válság idején a piacvédelmi törekvések megerősödése, hiszen a 80-as évek vagy a 2000 körüli válságok idején a maihoz igen hasonló módon reagáltak a kormányok. Végül a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az erősödő protekcionizmus nemcsak kereskedelempolitikai zavarokhoz vezet, hanem felerősíti az Európai Unión belüli feszültségeket is.
[wpfilebase tag=fileurl id=97 linktext=’A cikk letöltése’ /]
JOGI MELLÉKLET: Globális kartellek a versenyjogok hálóján kívül – I.
SÜKÖSD PÉTER
A büntetőjog területén született törvénymódosítások kapcsán az állandó érv, amely az egyes büntető és szabálysértési szankciók súlyosbítása ellen szól, hogy azok szigorítása egyrészt nem jelent az elkövetők számára feltétlenül visszatartó erőt, másrészt pedig minden szankció csak akkor lehet hatékony, ha azokat következetesen alkalmazzák. Ennek alapján megoldásként a szankciók szigorítása helyett általában az eljárás elkerülhetetlenségét, a következetes és elkerülhetetlen jogalkalmazást hozzák fel példaként, ugyanis hiába lesz súlyosabb a büntetés akkor, ha az adott tényállást a jogalkalmazó szervek nem alkalmazzák. Ha a fenti dilemmát nézzük, akkor megállapítható, hogy napjainkban az egyes országok versenyhatóságai, sőt az Európai Közösségek Bizottsága is hasonló problémával küzd.
[wpfilebase tag=fileurl id=106 linktext=’A cikk letöltése’ /]