Külgazdaság 2009/7-8

BENCZES ISTVÁN: Expanziós költségvetési politika és hatásai az EU-ban

INOTAI G. ANDRÁS: A versenypolitika mint a pénzügyi és gazdasági válság kezelésének egyik eszköze az Európai Unióban

RÉTI TAMÁS: A román gazdaság és a migráció

TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BARTHA ATTILA – MATHEIKA ZOLTÁN: A magyar kis- és középvállalatok innovációs aktivitása és innovációpolitikai preferenciái egy felmérés tükrében

CSONKA LÁSZLÓ: Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében

ÚJ KÖNYVEK: Versenyben a világgal – Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén (Becsky Róbert)
A növekedés világbajnoka (DrBotos Balázs)

JOGI MELLÉKLETSÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a versenyjogok hálóján kívül – II. Az OPEC működése

Július-augusztusi számunk

első két tanulmánya a válsággal összefüggő európai uniós kérdésekkel foglalkozik. Az expanziós költségvetési politikát és hatásait elemzi Benczes István cikke, és azt vizsgálja, hogy sikeres lehet-e az EU-tagországokban kibontakozott költség-vetési ösztönzés a jelenlegi válság kezelésében. Inotai G. András az EU versenypolitikájáról mint a pénzügyi és gazdasági válság kezelésének egyik eszközéről ír. Arra a következtetésre jut, hogy a válságra való hivatkozással nem indokolt a versenykorlátozások enyhébb elbírálása. Réti Tamás tanulmánya a román gazdaság helyzetének alakulását, valamint migrációs folyamatát elemzi, és bemutatja, hogy a korábbi gyors növekedést visszaesésbe fordító válság az eddiginél óvatosabb és következetesebb reformfolyamatot igényel. Két cikket közlünk a Tudomány-, technológia- és innovációpolitika című rovatunkban, amely az NKTH támogatásával jelenik meg. Bartha Attila és Matheika Zoltán írása 250 vállalat részvételével készült felmérés eredményeit mutatja be. Eszerint a magyarországi kis- és középvállalati szektor kedvezőtlenül ítéli meg a hazai innovációs keretfeltételeket, illetőleg az állami innovációs politikai rendszert. A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodását elemzi Csonka László, mégpedig a hazai autóiparban készített két esettanulmány alapján. Sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek miatt a hazai hálózatok fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál.

Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8. (4-22. o.)

Expanziós költségvetési politika és hatásai az EU-ban

BENCZES ISTVÁN

A cikk az EU régi tagállamainak 1980 és 2005 közötti expanziós költségvetési politikai gyakorlatának tanulságait tekinti át abból a célból, hogy megvilágítsa: sikeres lehet-e a költségvetési stimuláció a 2008–2009-ben kibontakozott válság kezelésében is. A válasz nem egyértelmű. Az elmúlt 25 esztendő vizsgálata ugyanis elsősorban azt erősítette meg, hogy azokban az esetekben remélhető a gazdasági teljesítmény mesterséges úton történő ösztönzése, amikor a kormányok az adóbevételek csökkentésére tesznek kísérletet, illetve még inkább, amikor az aktuális és a potenciális GDP különbözete, azaz a kibocsátási rés negatív. Az EU tagállamainak többségét azonban úgy érte a jelenlegi válság, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított államháztartási egyenleg jellemzően hiányt mutatott, a kibocsátási rés pedig pozitív előjelű volt. Már 2008 előtt olyan strukturális problémák bontakoztak ki tehát az EU-ban, amelyek mostanra jelentősen szűkítették a fiskális politika mozgásterét és leértékelték a trend alapján becsült GDP-t. Ilyen helyzetben a fiskális expanzió hatásossága kétséges.

[wpfilebase tag=fileurl id=102 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8. (23-38. o.)

A versenypolitika mint a pénzügyi és gazdasági válság kezelésének egyik eszköze az Európai Unióban

INOTAI G. ANDRÁS

A pénzügyi és gazdasági válság kezelésében, hatásainak mérsékelésében és az azt várhatóan követő gazdasági fellendülés elősegítésében a költségvetési politikán kívül komoly szerep hárul a versenypolitikára. A versenypolitika eszköztárának hatékony alkalmazása az Európai Unióban jelentős mértékben hozzájárul a gazda-sági növekedés helyreállításához nélkülözhetetlen termelékenységnövekedéshez és keresletélénkítéshez, megfelelő kereteket biztosít az állam arányos gazdasági szerepvállalásához és megvéd a válságkezeléssel esetlegesen együtt járó versenytorzító vállalati vagy állami intézkedésektől. Bár a versenypolitika egyes eszközeinek és a versenyhatóságoknak a válsággal összefüggésben esetenként sajátos kihívásokkal kell szembenézniük, nem indokolja semmi, hogy a versenykorlátozások – legyen azok forrása akár az állam, akár a vállalkozások – a válságra hivatkozással enyhébb elbírálás alá essenek.

[wpfilebase tag=fileurl id=104 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8. (39-67. o.)

A román gazdaság és a migráció

RÉTI TAMÁS

Magas növekedési ütem, folyamatos dezinfláció, a külföldi tőke növekvő beáramlása jellemezte az európai uniós csatlakozás előtti éveket. A tagság előtti fellendülés együtt járt az üzleti szféra számára kedvezőbb környezet kialakításával. A tagság javította az ország nemzetközi hitelképességét és csökkentette a befektetési kockázatot. A nagyon gyors felzárkózási folyamat azonban erőteljesen növelte a gazdaság sebezhetőségét, a külföldi beruházók túlságosan optimistán becsülték meg a modernizáció lehetséges sebességét. A román magánszektor és a háztartások fejlődése túlságosan a külső finanszírozás függvényévé vált. A hazai kereslet dinamikus bővülésében fontos szerepet játszott a román vendégmunkások nagy tömegű kiáramlása és pénzügyi átutalásaik. Az infláció újra emelkedett, hasonlóképpen a költségvetési hiány is. A gazdasági világválság 2008 második felétől lefékezte a folyamatokat, és 2009-ben már súlyos visszaesés alakult ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági elmaradottságot a radikális nyitás és liberalizálás nem tudja rövid időn belül felszámolni, a nagy ugrás politikája kemény földet éréshez vezetett. Az uniós tagság védelmet biztosított a valutaválsággal szemben, de a fenntartható konvergencia folyamata az eddiginél lényegesen óvatosabb és következetesebb reformfolyamatot igényel.

[wpfilebase tag=fileurl id=105 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8. (68-88. o.)

Tudomány-, technológia- és innovációpolitika, avagy a magyar kis- és középvállalatok innovációs aktivitása és innovációpolitikai preferenciái egy felmérés tükrében

BARTHA ATTILA – MATHEIKA ZOLTÁN

A szerzők mintegy 250 vállalat részvételével készült felmérése azt mutatja, hogy a magyarországi vállalati szektor – különösen a kis- és középvállalatok – véleménye meglehetősen lesújtó a hazai innovációs keretfeltételekről, illetőleg a létező állami innovációs politikai rendszerről. Bár a vállalatok szükségesnek tartják a célzott innovációpolitikát – ezen belül különösen a K+F támogatásokat és a kis- és közép-vállalatok innovációs célú támogatását –, igazságtalannak tartják a támogatások elosztását, egyenlőtlennek a hozzáférési esélyeket. A korrupció és az egyenlő versenyfeltételek hiánya hangsúlyosan megjelent az általános keretfeltételekkel kapcsolatos panaszok között is. A vállalatok akut problémának tartják továbbá a képzési rendszer nem megfelelő színvonalát. Az innovációs rendszer szereplői (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) közötti szorosabb együttműködést – mint a jobb innovációs teljesítmény szükséges feltételét – ugyan a vállalatok egy része megemlítette, a jelek szerint azonban pillanatnyilag nem ez áll az innovációval kapcsolatos vállalati törekvések középpontjában.

[wpfilebase tag=fileurl id=101 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8. (89-109. o.)

Tudomány-, technológia- és innovációpolitika, avagy hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében

CSONKA LÁSZLÓ

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása az elmúlt három évtized markáns folyamata, amelynek hatásai a kedvezőtlenebb környezet ellenére Magyarországon is megfigyelhetőek. Eddig azonban kevés kísérlet született arra, hogy jobban megismerjük ezeknek a hálózatoknak a szerkezetét, működését, hatásmechanizmusait. A cikk két autóipari esettanulmányon keresztül egy olyan ágazatban tesz kísérletet e jellemzők feltárására, amelynek gazdasági szerepe jelentős, s régóta jellemzője a hálózatosodás. A vizsgálat kiemelten foglalkozik a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a partnerek és a környezet tudásbázisára gyakorolt hatásával. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hazai hálózatok egyelőre fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál, és hasznuk sem annyira a radikális innovációkban jelentkezik, mint inkább a fokozatos újításokban és a kereteik között elsajátítható új tudásban. Ez hozzájárul olyan releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amelyek a jövőben a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszik lehetővé.

[wpfilebase tag=fileurl id=103 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Jogi melléklet: Globális kartellek a versenyjogok hálóján kívül – II. Az OPEC működése

SÜKÖSD PÉTER

A büntetőjog területén született törvénymódosítások kapcsán az állandó érv, amely az egyes büntető és szabálysértési szankciók súlyosbítása ellen szól, hogy azok szigorítása egyrészt nem jelent az elkövetők számára feltétlenül visszatartó erőt, másrészt pedig minden szankció csak akkor lehet hatékony, ha azokat következetesen alkalmazzák. Ennek alapján megoldásként a szankciók szigorítása helyett általában az eljárás elkerülhetetlenségét, a következetes és elkerülhetetlen jogalkalmazást hozzák fel példaként, ugyanis hiába lesz súlyosabb a büntetés akkor, ha az adott tényállást a jogalkalmazó szervek nem alkalmazzák. Ha a fenti dilemmát nézzük, akkor megállapítható, hogy napjainkban az egyes országok versenyhatóságai, sőt az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) is hasonló problémával küzd.

[wpfilebase tag=fileurl id=106 linktext=’A cikk letöltése’ /]

Kategória: 2009. évi számok összefoglalója, Külgazdaság