BANAI PÉTER BENŐ: 2004. május 1.–2009. december 31. – Több mint öt év az unió tagjaként: az első időszak pénzügyi mérlege
SZALAVETZ ANDREA: Elméleti polémiák a kínai modernizáció néhány kérdése kapcsán
MÉSZÁROS ÁDÁM: Újabb lépés a toyotizmus felé? – Autóipari beszállítói rendszerek és a válság lehetséges hatásai
VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: VINCE PÉTER: Piacnyitás után: versenyhelyzet és koncentráció az energiaszolgáltatásban
FERTŐ IMRE – BAKUCS LAJOS ZOLTÁN: Árleszállítás elméleteinek tesztje: a tej példája
JOGI MELLÉKLET: VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: TÓTH TIHAMÉR: Versenykorlátozó megállapodások a GVH 2009-es gyakorlatában
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. július–augusztus (3–39. o.)
BANAI PÉTER BENŐ
2004. május 1.–2009. december 31. – Több mint öt év az unió tagjaként: az első időszak pénzügyi mérlege
Hat évvel Magyarország uniós csatlakozása után mérleget lehet vonni a közösségi támogatások felhasználásának eredményeiről, a korábbi feltételezések, elvárások teljesüléséről. A 2004 és 2009 közötti tényadatok alapján ezen időszakot az előzetesen tervezettnél lassabb és erőteljes szezonalitás melletti uniós forráskifizetés jellemezte. A lassabb abszorpció ugyanakkor nem, vagy csak csekély mértékű támogatásvesztést jelentett; a többi új tagállammal összevetve pedig Magyarország mind a felhasználási rátát, mind az ún. nettó pozíciót tekintve viszonylag jól teljesített. Önmagában a közösségi források felhasználása viszont nem eredményezte, nem eredményezhette az ország gazdasági felzárkózását az unió centrumához. Az elmúlt évek empirikus adatai alapján a közösségi fejlesztési és agrártámogatások alapvető céljainak teljesülése, teljesíthetősége is nehezen igazolható, illetve nehezen mérhető. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, 057.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. július–augusztus (40–56. o.)
SZALAVETZ ANDREA
Elméleti polémiák a kínai modernizáció néhány kérdése kapcsán
A kínai modernizáció számos egyedi elemmel gazdagította a felzárkózási és modernizációs sikertörténetek tanulságait elemző nemzetközi szakirodalmat. Az elemzések bősége mindazonáltal nem könnyíti meg a kínai modernizáció megítélését, mivel neves szerzők rendre egymásnak ellentmondó eredményekre jutnak és ellentétes következtetéseket vonnak le. A cikk bemutatja a kínai modernizáció néhány vitatott elemét, illetve az ezekkel kapcsolatos polémiát: az „asszimiláció versus akkumuláció” vitát; a kínai növekedés fenntarthatóságának kérdését és a duális gazdaság témáját. Választ keres arra, hogy mi rejlik a szakirodalom egymásnak ellentmondó következtetései mögött. Az elemzés végkövetkeztetése optimista: Kína sok területen, a gazdaság számos alrendszerében (tudomány- és technológiapolitika, infrastruktúra, regionális fejlesztés, állami vállalatok reorganizációja stb.) jelentős lépéseket tett a strukturális torzulások mérséklése és a növekedés intenzív tényezőinek erősítése érdekében. Bár a kínai modernizáció jellegéből fakadó elkerülhetetlen strukturális torzulások továbbra is fennállnak és ezek továbbra is erőteljesek, Kínát a közeljövőben várhatóan nem fenyegeti az extenzív, beruházásvezérelt növekedés kifulladására visszavezethető „hard landing” forgatókönyv. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O11, O16, P31.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. július–augusztus (57–75. o.)
MÉSZÁROS ÁDÁM
Újabb lépés a toyotizmus felé? – Autóipari beszállítói rendszerek és a válság lehetséges hatásai
A cikkben a szerző az autóipari beszállítói hálózatok átalakulását vizsgálja. A fordizmus kisebb, egyszerűbb termékeket gyártó, egymással áralapon versenyző, az autógyárakkal mélyebb kapcsolatokat kialakítani nem tudó beszállítókra támaszkodik, szemben a komplex termékeket gyártó, nagyobb, az autógyártókkal magasabb szintű együttműködéseket kialakító beszállítókon alapuló toyotizmussal. A Magyarországon működő külföldi vállalatok beszállítói rendszerei magukon viselik a fordizmus és a toyotizmus jegyeit is – derül ki a szerző a magyar Suzuki beszállítói hálózatát vizsgáló, mélyinterjúkon alapuló kutatásából. Ennek okai részben a hazai vállalati struktúra adottságaiban, részben a külföldi vállalatok stratégiájában keresendők. Az autóipart különösen mélyen érintő válság valószínűleg hosszabb távon gyakorol majd hatást a beszállítói rendszerekre. Jelenleg, a válság közepén rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok és adatok alapján, úgy látszik, a rendszer el fog mozdulni a toyotizmus irányába; ennek hatásait hazánkban is érezni lehet az elkövetkező években. A technológiai változások, a növekvő koncentráció, a vállalatok közötti mélyebb együttműködések magasabb követelményei lehetőségeket és veszélyeket is jelenthetnek a hazai beszállítók számára.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. július–augusztus (76–102. o.)
VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: VINCE PÉTER
Piacnyitás után: versenyhelyzet és koncentráció az energiaszolgáltatásban
Magyarországon a villamosenergia- és a földgázszektort érintő teljes piacnyitásra 2009-ben került sor. A piacnyitásra a villamosenergia-szolgáltatás egyes részterületein 2008-ban igen eltérő versenyfeltételekkel került sor, így a koncentráltság a termelésben fennmaradt a piacnyitás után is, az értékesítésben azonban mérséklődött. A nagykereskedelmi értékesítésben a koncentrációt – a legnagyobb súlyú szereplő (MVM Trade Zrt.) piaci részesedését – nem a kialakuló verseny, hanem hatósági döntések csökkentették. Az eleve kevésbé koncentrált, többszereplős kiskereskedelmi piacon jelentős változást – a közüzemi ellátás megszűnése miatt – a szabad piaci értékesítés súlyának növekedése idézte elő. Az egyetemes szolgáltatásban és a szabad piacon értékesítő vállalkozások piaci részesedése nem rendeződött át számottevő mértékben, és verseny elsősorban a nagyobb felhasználókért indult meg. A földgázszektorban a teljes piacnyitás 2009 júliusában indult meg. Ennek következtében megszűnt az az állapot, hogy az értékesítés két élesen eltérő szabályozás szerint működő piacon zajlik, véget ért a versenypiaci és a közüzemi értékesítés párhuzamossága. Az új szabályozás hatályba lépése nyomán kialakuló piacszerkezeti változásokról, ezeknek a versenyhelyzetre, az áralakulásra gyakorolt hatásairól azonban korlátozottan állnak rendelkezésre információk. A következőkben arról adható kép, hogy a villamosenergia- és a földgázszektorokban a liberalizációra milyen kiinduló helyzetben került sor: hogyan jellemezhető az értékesítési szerkezet, a piaci koncentráció, illetve a piacnyitás után milyen változások figyelhetők meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L5, L94, L95
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. július–augusztus (103–124. o.)
FERTŐ IMRE – BAKUCS LAJOS ZOLTÁN
Árleszállítás elméleteinek tesztje: a tej példája
A cikkben az árleszállítás elméleteinek néhány előrejelzését teszteljük kiskereskedelmi lánc szintű adatok segítségével a hazai tejpiac példáján. Az áreloszlások vizsgálata azt sugallja, hogy mindegyik termék esetében elvethetjük az egymással versengő elméletek előrejelzéseit. Eredményeink nem támogatják a leértékelés elméletei többségének azt az előrejelzését, hogy az árleszállítási akciókat a feldolgozók határozzák meg. Számításaink inkább azt valószínűsítik, hogy nincs szignifikáns különbség a dobozos és a tartós tejek áreloszlása között. A leértékelések időbeliségére vonatkozóan becsléseink azt a hipotézist támogatják, hogy az üzletek váltogatják a nemzeti márkák árleszállítását. Összefoglalva, a magyar tejtermékek esetében az árleszállítások létező modelljeinek előrejelzései csak részben konzisztensek a leértékelések néhány aspektusával.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L13
JOGI MELLÉKLET: VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: TÓTH TIHAMÉR
Versenykorlátozó megállapodások a GVH 2009-es gyakorlatában
A Gazdasági Versenyhivatal 2009 során jelentős mértékű bírságot szabott ki, amelyek egyik oka a kartellek számának növekedéséből fakad. A GVH az év során a klasszikus kartelleken túlmenően komplex kérdéseket felvető jogsértésekkel is foglalkozott, mint például a bankközi jutalékok megállapításának kérdése. A vertikális megállapodások kapcsán szembetűnő a viszonteladási árrögzítés, hiszen ez tipikusan a nyilvánvalóan jogsértő magatartások körébe tartozik. A GVH érdeklődése továbbra is intenzív volt a szakmai kamarák magatartása iránt.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21