Körkérdés a kis- és közepes vállalatok gazdaságélénkítésben betöltött szerepéről
Válaszolnak: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Csillag István – Mihályi Péter, Inzelt Annamária, Kállay László, Karsai Gábor, Laki Mihály, Pitti Zoltán, Sass Magdolna, Soltész Anikó, Szűcs György
Galbács Péter: A globális pénzügyi és reálgazdasági válság kezelésének hatása a lisszaboni folyamatra
Fertő Imre: Hogyan tudnak a termelők bekapcsolódni a modern élelmiszerláncokba?
Új könyvek: Inotai András – Juhász Ottó (szerk.): Kína és a válság (Benczes István)
Egy könyv, amire már nagy szükség volt Magyarországon – Agárdi Irma: Kereskedelmi marketing és menedzsment (Rekettye Gábor)
Jogi melléklet: Czigler Dezső Tamás: Kollíziós jog kontra belső piac joga – „Rejtőzködő” nemzetközi magánjogi szabályok az Európai Unió jogában
Horváthy Balázs: Környezeti érdek kontra globális kereskedelmi jog – Észrevételek Kanada, Norvégia és az EU újabb vitájához
Külgazdaság, LV. évf., 2011. január–február (3–45. o.)
Körkérdés a kis- és közepes vállalatok gazdaságélénkítésben betöltött szerepéről
Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Csillag István – Mihályi Péter, Inzelt Annamária, Kállay László, Karsai Gábor, Laki Mihály, Pitti Zoltán, Sass Magdolna, Soltész Anikó, Szűcs György
A hazai vállalkozások közül a magyar kis- és középvállalatok (2008-as adatok szerint) az alkalmazottak 70 százalékát foglalkoztatják, az árbevételből 63, az exportból pedig 37 százalékkal részesednek. Ez évi kérdéseink e vállalati körre vonatkoznak, arra, hogy a gazdasági növekedés élénkítésében, a munkahelyteremtésben képesek-e a mainál jóval jelentősebb szerepet betölteni.
1. Az általános megítélés szerint a magyarországi kis- és közepes vállalatok helyzete kedvezőtlen. Adható-e differenciáltabb kép e szektorról, amely alapján a növekedési esélyek pontosabban feltérképezhetők?
2. Milyen finanszírozási, adózási, támogatási és egyéb szabályozási, képzési és intézményi változások lennének szükségesek ahhoz, hogy a kis- és közepes vállalatok a foglalkoztatottság, a K+F és innováció, a beruházások, illetve a versenyképesség területén jobb teljesítményre legyenek képesek?
3. Melyek a kis- és közepes vállalatoknak azok a – tevékenységi szerkezettel, piaci kapcsolatrendszerrel, magatartási mintákkal, vállalati stratégiáikkal összefüggő – sajátosságai, amelyek elősegíthetik vagy megnehezíthetik egy számukra kedvezőbb szabályozási környezetben növekedésük felgyorsulását?
4. Milyen hatással volt a külföldi tulajdonú vállalatok jelenléte a hazai kis- és közepes vállalatok teljesítményére az elmúlt két évtizedben?
Külgazdaság, LV. évf., 2011. január–február (46–64. o.)
A globális pénzügyi és reálgazdasági válság kezelésének hatása a lisszaboni folyamatra
Galbács Péter
A lisszaboni stratégia, illetve az annak megvalósítását szolgáló lisszaboni folyamat a kezdeti nehézségek után az Egyesült Államokból kiinduló világgazdasági válság nyomán újabb súlyos problémákkal kényszerült szembesülni. A keresletélénkítő intézkedések, illetve a költségvetési egyensúly megteremtésének tetemes fiskális költségei látszólag automatikusan szorítják háttérbe a lisszaboni stratégia céljait. Látni kell azonban, hogy a keresletélénkítés nem implikálja a hosszú távú növekedésösztönzés céljáról való lemondás kényszerét, hiszen a hosszú távú célok eléréséhez szükséges lépések számottevő keresletbővítő hatással rendelkezhetnek. Az immár Európa 2020 név alatt megújuló lisszaboni stratégia válság utáni sorsa így nem a rövid távú keresletélénkítés terjedelmétől, hanem a nemzetállami kormányok által a rövid és a hosszú távú célok összeegyeztethetőségéről vallott megközelítéstől függ.
Journal of Economic Literature (JEL): H50, H54, F53.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. január–február (65–82. o.)
Hogyan tudnak a termelők bekapcsolódni a modern élelmiszerláncokba?
Fertő Imre
A cikk áttekinti a közép- és kelet-európai termelők modern élelmiszerláncokba való bekapcsolódásáról szóló nemzetközi irodalmat. Ezen belül két problémára koncentrál. Egyrészt a termelők és a feldolgozók/felvásárlók közötti kapcsolatokra, másrészt a mezőgazdasági hitelpiacok tökéletlenségeire. Az eredmények tanúsága szerint két évtizeddel az átmenet kezdete óta a mezőgazdasági termelők még mindig komoly alkalmazkodási problémákkal néznek szembe, amelyek nem kizárólag csak a kistermelőkre jellemzőek. Nyilvánvalóan számos gond sokkal súlyosabb a kistermelők számára, mint például a kooperáció hiánya a termelők között, a bizalom alacsony szintje az üzleti partnerekkel, vagy a hitelpiacokhoz való hozzájutás nehézségei. Az empirikus kutatások jelenlegi állapota azonban még messze van attól, hogy átfogónak lehessen nevezni az eredményeket. Ezért további kutatásokra van szükség ezen a területen, beleértve az empirikus vizsgálatok alapjául szolgáló jobban kidolgozott elméleti modelleket.
Journal of Economic Literature (JEL): Q13.
Jogi melléklet: Kollíziós jog kontra belső piac joga – „Rejtőzködő” nemzetközi magánjogi szabályok az Európai Unió jogában
Czigler Dezső Tamás
Az Európai Unióban az elmúlt időszakban számtalan nemzetközi magánjogi norma került megalkotásra. Ezen szabályok azt határozzák meg, hogy bizonyos polgári és kereskedelmi jogviszonyokban – például szerződések, szerződésen kívüli kötelmek esetén – mely állam jogát kell alkalmazni. E szabályok mellett ugyanakkor az uniós jogban léteznek olyan kodifikált és nem kodifikált normák, amelyek a belső piac logikájából eredően úgyszintén kollíziós hatással bírhatnak. Az írás ezen szabályokra nézve próbál vázlatul szolgálni.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33, K4
Környezeti érdek kontra globális kereskedelmi jog – Észrevételek Kanada, Norvégia és az EU újabb vitájához
Horváthy Balázs
A globális kereskedelmi jog környezeti konfliktusa továbbra is alakulóban lévő kérdéskör. Az alábbi cikk e problematikus viszonyrendszert a Kanada és Norvégia által az EU-val szemben megindított új konzultációs eljárás példáján keresztül elemzi. A jelenlegi vita, amelynek tárgya a fókák és fókatermékek kereskedelmét tiltó uniós rendelet igazolhatósága, jól mutatja, hogy habár a környezeti érdekből bevezetett intézkedések indoka ugyan érthető, viszont jelenleg a WTO jogrendje még nem képes a kereskedelmi jogon belül a környezeti megfontolások kezelésére. Ezzel összefüggésben a tanulmány a GATT XX. cikkének kivételeit elemzi és megkísérel működőképes megoldást találni a vitára.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F18, K33.