Radlo, Mariusz-Jan – Sass Magdolna: A visegrádi országok közvetlen külföldi tőkebefektetései – különös tekintettel az egymás közötti beruházásokra
Horn Dániel – Szőke Bálint: Az aggregált foglalkoztatás becslésének modelljei és a magyar előrejelzés
Papanek Gábor – Papanek Zsuzsanna: A piacvédelem és a magyar kis- és közepes vállalatok
Szunomár Ágnes: A magyar–kínai gazdasági kapcsolatok új szakasza: eredmények és várakozások
Kákai-Szabó Szilvia: A gazdasági visszaesés lehetséges munkaerő-piaci és demográfiai hatásai Lettországban
Láncos Petra Lea: A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – I. rész Az Európai Unió nyelvjoga
ÚJ KÖNYVEK
Peter Hilpold: Die EU im GATT/WTO-System (Horváthy Balázs)
Bankjog a válságban – Wernhard Möschel: Bankenrecht im Wandel (Vörös Imre)
Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (3–25. o.)
A visegrádi országok közvetlen külföldi tőkebefektetései – különös tekintettel az egymás közötti beruházásokra
Radlo, Mariusz-Jan – Sass Magdolna
A volt átalakuló országokban viszonylag hamar megjelentek és gyorsan nőttek a külföldre irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések, bár ezek nagysága még mindig kicsiny a fejlett országokéhoz képest. Az országcsoporton belül is meghatározó ebben a tekintetben a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vállalatainak tevékenysége. Közös jellemzője a négy országnak, hogy a beruházó vállalatok és a tranzakciók számát tekintve magas a koncentráció, ami pedig meghatározza a kifelé irányuló befektetések ágazati és fogadó országok szerinti összetételét is. A visegrádi országokon belüli beruházások dominánsak, különösen egy-egy országpárt tekintve. A külföldi beruházások eddig erősen kapcsolódnak a privatizációhoz, így a piacra lépés módja főleg a felvásárlás. Mindegyik országban dominálnak a horizontális típusú projektek, legfontosabb motivációjuk a piackeresés.
Journal of Economic Literature (JEL): F21, F23.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (26–51. o.)
Az aggregált foglalkoztatás becslésének modelljei és a magyar előrejelzés
Horn Dániel – Szőke Bálint
A cikkben a szerzők nemzetközi (aggregált) iparági idősoros adatokon keresik azt a modellt, amely legjobban leírja a foglalkoztatás várható irányait. Közvetlen előzménye Kézdi és társai tanulmánya [2006], amelyet a szerzők kiindulópontnak véve, számos modell előrejelző képességét vetették össze Kézdi és társai által (is) használt fi xhatás-alapmodellel. A tanulmány legfőbb tanulságai, hogy a fi xhatás-becslés előrejelzési képességei nem jobbak, mint az egyszerű szinthatást használó lineáris becsléseké, viszont ez utóbbi intuitíve jobban felhasználható eredményekre vezet; illetve a kvázi autoregresszív modellek nem javítanak az előrejelzési képességeken. Mindezen tanulságok jórészt Magyarország esetében is fennállnak. A szintmodellek előrejelző képessége – a többi vizsgált modellel ellentétben – mind a nyugalmi, mind a válságidőszakban a legjobbak között van. Ezért a magyar ágazati foglalkoztatási arányokra vonatkozó tízéves előrejelzést ezekkel a modellekkel készítik el a szerzők.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J23, E27.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (52–66. o.)
A piacvédelem és a magyar kis- és közepes vállalatok
Papanek Gábor – Papanek Zsuzsanna
Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága és a Külügyminisztérium 2011. május 13-án a tagországok képviselőinek részvételével munkamegbeszélést tartott Budapesten. A találkozón a kis- és közepes vállalatok „piacvédelmi” eljárásokban való részvételének nehézségeit, ezek megoldási lehetőségeit, egy e témáról készült tanulmány megállapításait vitatták meg. Egyetértés volt abban, hogy napjainkban az európai kis- és közepes vállalatok a kívánatosnál gyengébben védekeznek az Európai Unión kívüli tisztességtelen verseny ellen, s a hatékonyabb küzdelem érdekében az érintett cégek informáltságának javítására is, de az eljárások egyszerűsítésére is szükség van. A szerzők remélik, hogy a rendezvényről készített beszámoló közreadása növelheti a magyar vállalatok külpiaci jelenléte sikerének esélyeit.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, K42, M16.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (67–85. o.)
A magyar–kínai gazdasági kapcsolatok új szakasza: eredmények és várakozások
Szunomár Ágnes
A magyar–kínai kapcsolatok immáron több mint hat évtizedes múltra tekintenek vissza, melynek során fellendülés és visszaesés fázisai követték egymást, részben a két ország belső folyamataira reagálva, részben a nemzetközi környezet hatásainak megfelelően, azonban az új évezred a kapcsolat látványos és sok szempontból egyedülálló fejlődését hozta magával. Az elmúlt egy évtized magyar kormányai – pártállástól függetlenül – elkötelezték magukat a kínai kapcsolat fejlesztése mellett, hiszen a hatalmas és töretlen gazdasági fejlődés, a nemzetközi szerep erősödése és a válságból való gyors kilábalás olyan hatalommá emelték Kínát, amelyet ma már nem lehet fi gyelmen kívül hagyni. A kétoldalú kereskedelem és tőkebefektetések terén szép eredményeket tudunk felmutatni, amelyek érthető módon további várakozásokat táplálnak: az infrastruktúra-fejlesztésen át az államadósság fi nanszírozásáig ma egyre több területen találkozunk a potenciális vagy áhított kínai szerepvállalással. Hogy hazánk valóban Kína európai hídfőállása lesz-e, még nem eldöntött tény, de országaink kétségkívül jó úton haladnak.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F19, F21, F59
Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (86–96. o.)
A gazdasági visszaesés lehetséges munkaerő-piaci és demográfiai hatásai Lettországban
Kákai-Szabó Szilvia
A cikk a gazdaság, demográfi a, munkaerőpiac egymásra hatását vizsgálja a 2008- ban kirobbant globális pénzügyi és gazdasági válság tükrében. A gazdasági folyamatok, a munkaerőpiac alakulása éppen olyan erős hatással van a demográfi ára, mint fordítva. A válság előtti időszak kiemelkedő növekedési tendenciáit felmutató balti térségre mint a nehézségek által legsúlyosabban érintett európai uniós régióra tekinthetünk, mégis Észtország, Lettország és Litvánia képesnek bizonyult a válságból való kivezető út megtalálására. Egyes kérdések azonban továbbra is nyitottak maradtak Európának ebben a régiójában is, ilyen például a munkaerő helyzete, valamint a migrációs probléma. Lettország mélyebb elemzését elvégezve kitűnik, hogy ebben a 2,2 milliós, egyre csökkenő és idősödő népességű országban a migrációs tendenciák erősödése komoly veszélyt rejt magában. A recesszió következtében a munkavállalók migrációs hajlandósága nem csak itt növekedett meg, ezért a probléma vizsgálata, összefüggéseiben történő kezelése nemzetközi szinten is összefogásra ösztönöz.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J61.
A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – I. rész Az Európai Unió nyelvjoga
Láncos Petra Lea
Az Európai Unió relatív nyelvi sokszínűségéhez egy páratlanul megengedő uniós nyelvi rezsim társul. Ám az unió nyelvi rezsim így is egy kompromisszumnak tekinthető: az alapjogi és gazdasági szempontok többé-kevésbé sikeres összeegyeztetésének. Mégis vannak, akik alapjogi, kulturális megfontolásokra hivatkozva további nyelvek hivatalos elismerését, a „veszélyeztetett” nyelvek erőteljesebb védelmét és a kisebbségvédelem uniós szintű megjelenítését követelik. Mások ennek éppen ellenkezőjét, a fennálló nyelvi szabályozás és a hivatalos nyelvek körének korlátozását és az uniós nyelvi rezsim gazdasági okokból történő racionalizálását javasolják. Az Európai Unió nyelvi szabályozása a lisszaboni szerződésmódosítással új alapokra helyeződött. A nyelvi sokszínűség védelmét és a nyelvhasználatot szabályozó új rendelkezések bizonyos körben utat nyitottak a kisebbségi és regionális nyelvek, valamint a bevándorlók nyelveinek fokozottabb védelmére és korlátozott elismerésére, miközben a másodlagos jog, az intézményi gyakorlat és az Európai Bíróság joggyakorlata mind a nyelvhasználati jogok korlátozása felé mutatnak. A két részletben megjelenő tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az unió nyelvi sokszínűségét érintő jogi szabályozásról és gazdasági megfontolásairól, valamint a nyelvi rezsim lehetséges továbbfejlesztéséről.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A20, K33.