Soós Károly Attila: Az államadósság-szabály és a magántulajdon védelme az új alaptörvényben
Inzelt Annamária: Kutatói mobilitás az Európai Kutatási Térségben – A kutatói mobilitás európai helyzete és a vonzási képesség
Udvari Beáta: Az Aid for Trade program és a legkevésbé fejlett országok: ki a fő kedvezményezett?
Várhegyi Éva: Az OTP mint nemzeti bajnok
Valentiny Pál: Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés: jogesetek és közgazdasági elmélet
Új könyvek: Chuanqi He: China Modernization Report Outlook (2001–2010) (Kína modernizációs jelentése) (Monori Gábor)
Új könyvek: Majoros Pál (szerk.): Régiók a világgazdaságban (Berényi Judit)
Jogi melléklet: Versenypolitika és versenyképesség: Szilágyi Pál: A hatékonyságjavulás értékelése az uniós versenyjogban – az egyoldalú hatások és a hatékonyságjavulás
Külgazdaság, LV. évf., 2011. július-augusztus (3–16. o.)
Az államadósság-szabály és a magántulajdon védelme az új alaptörvényben
Soós Károly Attila:
A szerző azon közgazdászok közé tartozik, akik ellenzik bármiféle fi skális szabály alkalmazását. Noha az államadósságok utóbbi években sokfelé fölgyorsult növekedése kedvez ilyenek bevezetésének, kutatások nem támasztják alá egyértelműen azt a nézetet, hogy létezésük lassítja az adósságnövekedést. Ugyanakkor az ilyen szabályok rugalmatlansága és más sajátosságai sok kárt tudnak okozni az ezeket alkalmazó országoknak. De nem minden fi skális szabály egyformán ártalmas. Az összehasonlító elemzés azt mutatja, hogy a Magyarországon a 2011. évi új alaptörvénnyel bevezetett új fi skális szabály rosszabb, mint a még hatályos, 2008-ban törvénybe iktatott szabály. Az új alaptörvény egy másik furcsa újdonsága a magántulajdon védelmének gyöngítése, amely sajátos módon a kormányzati adósság szintjéhez van kötve. Ez a gyöngítés meglehetősen szerencsétlen dolog, mert csökkenti a beruházást és így a gazdasági növekedést.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H11, H12, H20, H30.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. július-augusztus (17–32. o.)
Kutatói mobilitás az Európai Kutatási Térségben – A kutatói mobilitás európai helyzete és a vonzási képesség
Inzelt Annamária
Az Európai Unió az intelligens szakpolitika-formálás követelményeinek megfelelően időről időre áttekinti és értékeli céljainak, programjainak megvalósítását. A cikk az EU 7. kutatás-fejlesztési keretprogramja két fontos céljának – a kutatói mobilitás növelésének és az unió kutatókat vonzó képessége javításának – félidős eredményeivel foglalkozik. Az európai tudományos és technológiai (TéT) munkaerő mobilitására az jellemző, hogy az elmúlt években számottevő mértékben nőtt a TéTszakemberek mobilitása, ami csak részben tulajdonítható az európai integrációnak, mert ez világszerte érvényesülő trend. A jövő kutatói nemzedékének, a külföldi doktorandusz hallgatóknak legnagyobb fogadó országa az Egyesült Államok. A doktoranduszok négy legfontosabb európai célországa Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország. Ezek fogadják az Európába a különböző régiókból érkező külföldi doktori hallgatóknak legalább a kétharmadát. Ami az agyak áramlásához kapcsolódó nemzeti nyereségek és veszteségek problémáit illeti, az EU 27 tagországa között még mindig erős a kelet–nyugati irányú mobilitás. További EUés nemzeti szintű erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió egyes régiónak megerősödjön a kutatókat vonzó képessége, és ahhoz is, hogy az egyes régiókra jellemző agyelszívási és a más régiókban megfi gyelhető agynyerési folyamat az agyak cirkulációja felé mozduljon el.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: 052, O38, O15, J61.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. július-augusztus (33–55. o.)
Az Aid for Trade program és a legkevésbé fejlett országok: ki a fő kedvezményezett?
Udvari Beáta
Napjainkban a nemzetközi kereskedelem gazdasági fejlődésben betöltött szerepe újra felértékelődött, azonban a fejlődő országok egy része – különösen a legkevésbé fejlettek – nem tud élni a liberalizáció adta lehetőségekkel: részesedésük a világkereskedelemből jelentős mértékben csökkent. Ennek egyik oka az országokban lévő kínálat oldali kapacitás fejletlensége, amelynek orvoslására életre hívták az Aid for Trade (Segély a kereskedelemért – AfT) programot. A cikk célja a program bemutatásán túl annak vizsgálata, hogy az alacsony gazdasági fejlettségi szint és a legkevésbé fejlett ország lét mennyiben befolyásolja az Aid for Trade program alatt nyújtott támogatások nagyságát. A többváltozós statisztikai adatelemzés során bebizonyosodott, hogy egyes legkevésbé fejlett országok a fő kedvezményezettek közé tartoznak, azonban nagyjából ugyanennyiről mondható el ennek ellenkezője is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F35.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. július-augusztus (56–78. o.)
Az OTP mint nemzeti bajnok
Várhegyi Éva
A cikk a magyar piacvezető bank fejlődéstörténete alapján kívánja megvilágítani a nemzeti bajnokká válás egy lehetséges útját és jellemzőit, valamint e pozíció fenntartásának fontosabb eszközeit. A tervgazdaság viszonyai között nemzeti vállalatként alapított, monopolisztikus pozícióba helyezett OTP a piacgazdaságban is megőrizte nemzeti bajnok státusát. Ennek folyamatát a cikk az állam és a bank viszonyán keresztül próbálja megragadni, bemutatva a banki érdekérvényesítés főbb módszereit és csatornáit, valamint az állami támogatások és piacteremtés módjait. Feltárja, hogy a kedvező örökségek, valamint a mindenkori magyar kormány és a mindenkori bankvezetés együttműködése miként biztosította a hitelintézet kiemelkedő piaci és jövedelmi pozícióját a rendszerváltást követően.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G28, H25, L52
Külgazdaság, LV. évf., 2011. július-augusztus (79–107. o.)
Valentiny Pál: Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés: jogesetek és közgazdasági elmélet
Az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés vitatott kérdései erősen megosztják mind a közgazdaság mind a jog oldaláról hozzászólókat. A cikkben áttekintett közgazdasági elemzések arra utalnak, hogy a közgazdaságtan ezen a területen döntően olyan piacmodellekkel foglalkozik, amelyekben a piaci verseny eleve erősen korlátozott, és csak ritkán vállalkoztak költségcsökkentési és hatékonysági szempontok elemzésére. Részben ennek eredményeként a versenyszabályozás nem mindig tud különbséget tenni a versenyt ösztönző és károsító magatartások között. A sporadikus empirikus eredmények iparáganként és helyzetenként változó indokokat és hatásokat állapítottak meg. Az elméleti viták és a jogérvényesítés amerikai és európai példái azt támasztják alá, hogy egyelőre nem halmozódott fel elég tapasztalat a vitatott kérdések megnyugtató eldöntéséhez.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21, L12, L21.
Jogi melléklet: Versenypolitika és versenyképesség: A hatékonyságjavulás értékelése az uniós versenyjogban – az egyoldalú hatások és a hatékonyságjavulás
Szilágyi Pál:
A hatékonyságjavulás kérdése régóta áll a figyelem középpontjában a versenypolitikával foglalkozó szakirodalomban. A tanulmány áttekinti az új fúziós teszt hatályba lépését követően a hatékonyságjavulás figyelembe vételének lehetőségét, különös tekintettel az Európai Bíróság esetjogára. Az Európai Bíróság gazdasági erőfölény kapcsán alkalmazott gyakorlata nem teszi lehetővé, hogy a hatékonyságjavulásra mint a gazdasági erőfölényt ellensúlyozó tényezőre tekintsünk. Az új SIEC teszt azonban megengedi, hogy az ezt a szintet el nem érő piaci hatalom esetén, ha az a hatásos versenyt az összefonódás következtében lényegesen akadályozná, akkor a hatékonyságjavulást kedvezően vegyük figyelembe. Az új fúziós teszt egyik valódi nagy előnye az, hogy reális lehetőséggé tette a hatékonysági védekezést.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K – Law and Economics, K21. – Antitrust Law.