Inzelt Annamária: Innováció – határok nélkül Bevezető a tematikus számhoz
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése – elmélet és empíria
Csonka László: Kutatás-fejlesztés és innováció a nemzetköziesedés tükrében – a magyar információtechnológiai ágazat kis- és középvállalatainak esete
Sass Magdolna: Magyar orvosiműszer-gyártó kis- és középvállalatok nemzetköziesedésének jellemzői és néhány tényezője
Antalóczy Katalin – Halász György Imre: Magyar biotechnológiai kis- és középvállalatok jellemzői és nemzetköziesedésük
Benke Zoltán: A magyar kis- és középvállalatok nemzetköziesedése a mérnöki tevékenységet, műszaki kutatás-fejlesztést végző vállalatok körében
Inzelt Annamária: Innováció és nemzetköziesedés a kicsik világában. Egy e-felvétel eredményei
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (3–21. o.)
Innováció – határok nélkül Bevezető a tematikus számhoz
Inzelt Annamária
Egyre szélesebb körben felismerték azt, hogy az innováció a gazdasági és társadalmi változások mozgatórugója. A modern gazdaságok versenyképességében, akárcsak életszínvonalában és jólétében fontos szerepe van a tudásnak, a kutatásnak és az innovációnak. A versenyképesség, a növekedés mindinkább függ az innovativitástól, az innováció pedig egyre nagyobb mértékben tudásintenzív tevékenység. Az innovációs tevékenység fontos mozgatórugója a globalizáció és fordítva: az innováció fontos előmozdítója a globalizációnak. A nemzetköziesedés következményeként növekszik a tudás nemzetközi transzfere, továbbá a nemzetközi verseny arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy innovatívak legyenek, az új piacok elérhetősége pedig arra, hogy növeljék az innovációk megvalósításával elérhető hasznukat. A kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) nemzetköziesedésének kezdő lépései a két világháború közötti időszakra tehetők. Ettől az időszaktól kezdve – a szabadalmak, licencek, know how-k külpiaci forgalmát követően – terjednek el fokozatosan az önálló kutatólaboratóriummal, szisztematikus K+F tevékenységgel rendelkező vállalatok közötti licenccsere-egyezmények és ezáltal a különböző cégek által birtokolt tudások egymással való kiegészítése.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (22–33. o.)
Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése – elmélet és empíria
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna
A kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése számottevő mértékben a nyolcvanas évektől indult el a világgazdaságban, és napjainkban egyre jelentősebb méreteket ölt, ami természetesen felkeltette a közgazdász kutatók fi gyelmét is. Többféle elméleti megközelítés igyekszik magyarázatot adni erre a jelenségre, egyre inkább elkülönítve a nagyméretű multinacionális vállalatok nemzetköziesedésétől a kisebb cégek internacionalizálódását. A cikk ezeket az elméleteket ismerteti és csoportosítja, és az elméletek mellé teszi az empirikus vizsgálatok eredményeit is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L25.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (34–56. o.)
Kutatás-fejlesztés és innováció a nemzetköziesedés tükrében – a magyar információtechnológiai ágazat kis- és középvállalatainak esete
Csonka László
A cikk az egyik széles körben jelentősnek és sikeresnek tartott hazai ágazat, a számítástechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó kis- és középvállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét és nemzetköziesedettségét vizsgálja. Arra keres választ, hogy mennyire érintettek a hazai kis- és középvállalatok a kutatás-fejlesztés és innováció globalizálódásában, vagy milyen egyéb módon vesznek részt a nemzetközi folyamatokban. Az információtechnológia e cikkben vizsgált szegmense jelentős szerepet játszik ugyan a magyar gazdaság működésében, ám fejlődése és az ágazat kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége a mérsékelt befektetések következtében nem tűnik fenntarthatónak. A cikkben ismertetett empirikus adatok rávilágítanak arra is, hogy a vállalkozások többségére inkább a hagyományos nemzetköziesedés jellemző (mint például az export, a nemzetközi információcsere), s a kis- és középvállalatok nagyon kis része érintett jelentős nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködésekben, kutatási projektekben, esetleg globális terjeszkedésben, azaz modern kori nemzetköziesedésben. Ugyanakkor a válaszokból az is kitűnik, hogy már megjelent a vállalkozások körében a tudás, információ iránti igény, s ez a legfontosabb motiváló erő a nemzetköziesedés iránt. Annak érdekében, hogy mind több vállalkozás tudjon csatlakozni hozzájuk, javítani kellene a vállalkozások tőkeellátottságán, az általános gazdasági környezeten, s elő kellene mozdítani a terjeszkedéshez releváns tudás megszerzését.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O52, F23, F29.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (57–77. o.)
Magyar orvosiműszer-gyártó kis- és középvállalatok nemzetköziesedésének jellemzői és néhány tényezője
Sass Magdolna
Az orvosiműszer-gyártás ágazat jelentős hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. A sikeres orvosiműszer-gyártó magyar kis- és középvállalatok közös jellemzője a folyamatos fejlesztés, a speciális szaktudás, az innovativitás. Ebben rejlik viszonylag magas szintű versenyképességük és az átlagnál magasabb szintű nemzetköziesedésük oka is. Néhány cég egy-egy kis szegmens vezető világvállalatává küzdötte fel magát, és a kutatás során találtunk a vállalati életciklus korai szakaszában nemzetköziesedő ún. született globális vállalatokat is. A cégek elsősorban piacszerzési céllal nemzetköziesednek, míg innovatív tevékenységük átlagon felüli nemzetköziesedését az új tudás, technológia megszerzése motiválja leginkább. Az orvosiműszer-gyártó kis- és középvállalatok esetében a vállalaton belüli humán tényezők jelentik a nemzetköziesedés legfontosabb korlátait. A kutatás eredményei alapján valószínűsítjük egyfelől a nemzetköziesedés, másfelől a versenyképesség, illetve a hálózati tagság közötti pozitív kapcsolatot.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L68, O31.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (78–100. o.)
Magyar biotechnológiai kis- és középvállalatok jellemzői és nemzetköziesedésük
Antalóczy Katalin – Halász György Imre
A biotechnológia az egyik leginkább innovatív, tudásintenzív ágazat, amelynek fejlődését, eredményeit a világ minden részén kitüntetett fi gyelem kíséri. Cikkünkben először röviden bemutatjuk a biotechnológia nemzetközi jellemzőit, az árbevétel, a nyereségesség, a K+F, a foglalkoztatott létszám alakulását főbb régiónként, országonként. Megállapítjuk, hogy az Egyesült Államokban a legerősebb a biotechnológiai ágazat, és a sikerben fontos szerepe van a fi nanszírozási módok alakulásának: míg az USA-ban a kockázati tőke és a tőzsdei bevezetés, addig Európában a közfi nanszírozás a meghatározó. Ezután részletesen ismertetjük a magyarországi biotechnológiai kis- és középvállalkozásokra, nemzetköziesedésük jellemzőire vonatkozó kutatási eredményeinket. A többféle forrásból származó információk alapján megállapítjuk, hogy a hazai biotechnológiai kis- és közepes vállalatok egyik legfontosabb jellemzője a rejtőzködés, illetve a kvázi vállalati jelleg (alapkutatásra létrejött cég, amely túlnyomóan közpénzekből fi nanszírozza tevékenységét). A cégek nemzetköziesedését is ez a kvázi vállalati jelleg határozza meg. Az igazi vállalatoktól várható el a valódi nemzetköziesedés, az ebben való továbblépés. Ezzel szemben a kvázi vállalatok a nemzetközi porondon is általában az alapkutatáshoz szükséges hálózatukat működtetik.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L65, O31.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (101–121. o.)
A magyar kis- és középvállalatok nemzetköziesedése a mérnöki tevékenységet, műszaki kutatás-fejlesztést végző vállalatok körében
Benke Zoltán
A természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása potenciálisan magas hozzáadott értéket teremtő, innovatív tevékenység. Közkeletű vélekedés, hogy a magasan szakképzett munkaerővel rendelkező, csúcstechnológiákat (is) alkalmazó cégek az átlagosnál nagyobb arányban és intenzívebben vannak jelen a világpiacon. A gyakorlatban azonban némileg árnyaltabb a kép. A cikk a mérnöki szolgáltató és műszaki kutató-fejlesztő kis- és középvállalatok nemzetköziesedését vizsgálja, arra keresi a választ, melyek e vállalatok nemzetköziesedésének legfőbb jellemzői, melyek a külföldi piaci megjelenés főbb ösztönző és akadályozó erői az iparágban? Az empirikus kutatás keretében vizsgált vállalatok valóban innovatívnak bizonyultak, ám a hagyományos értelemben vett nemzetköziesedés tőkeigényes, érettebb formái egyáltalán nem jellemzők körükben, a külföldi jelenlét fő terepét a különféle fejlesztési és innovációs együttműködések jelentik. Az önálló külföldi terjeszkedés, úgy tűnik, túlmutat a cégek lehetőségein. Ennek alapvetően három oka van: a vizsgált vállalatok tőkehiánya, az előnytelen hazai szabályozási és keresleti viszonyok, illetve a vállalatok vezetési ismereteinek, tapasztalatainak hiányosságai.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L25, L84, O31.
Külgazdaság, LV. évf., 2011. szeptember–október (122–154. o.)
Innováció és nemzetköziesedés a kicsik világában. Egy e-felvétel eredményei
Inzelt Annamária
Az innováció és a nemzetköziesedés kapcsolata kétirányú. Bár nincs közöttük szoros kapcsolat, számos jele van annak, hogy az innovatív vállalatok inkább érdekeltek a nemzetköziesedésben, mint nem innovatív társaik. Megfordítva is igaz az összefüggés, ha a vállalkozás már jelen van a külpiacon, annak lehet innovációt serkentő, azt elősegítő hatása. Mindez tükröződik abban, hogy a minta innovatív vállalkozásainak 80 százaléka nemzetköziesedett volt, míg a nem innovatívok körében ez az arány 43 százalékot tett ki. Összességében egyértelmű összefüggés állapítható meg az innovációs tevékenység iránti fogékonyság és a nemzetköziesedés között. Az innovatív kis- és középvállalatok világát vizsgálva megállapítható, hogy bár vannak továbbra is a zárt innovációs modell szerint működő cégek, de széles körben jellemző a nyitott innovációs modell szerinti működés, hasonlóan a nagyvállalatok világához. A partnerkapcsolataik lehetnek országon belüliek, és túlnyúlhatnak a nemzeti határokon. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység határok nélkülivé válása a kis- és középvállalatokra is kiterjed, és nem csupán a multinacionális vállalatok innovációit segítő szerepkörben, hanem a sajátjuk megvalósításakor is. A modern kori nemzetköziesedés tehát jelen van az eddig kevés kutatás által vizsgált kis- és középvállalatok világában is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O 39, F 23