A makroprudenciális fi gyelemfelhívásokról MÉRŐ KATALIN
A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válságban a pénzügyi intézmények szabályozá- sában és felügyelésében hangsúlyeltolódás következett be az intézményi fóku- szú (mikroprudenciális) megközelítés felől a rendszerkockázatokra fókuszáló (makroprudenciális) megközelítés irányába. A makroprudenciális felügyelési esz- köztár egyik speciális eszközét jelentik a makroprudenciális fi gyelemfelhívások. A válságot megelőzően úgy a nemzetközi, mint a hazai hatóságok adtak ki fi gyelem- felhívásokat a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok felépülésére vonatko- zóan, ezek azonban nem gyakoroltak érdemi hatást a fi gyelemfelhívások címzettjének tekinthető bankok magatartására. A cikk a makroprudenciális fi gyelemfelhívások kibocsátásnak gyakorlatát és hatásosságát elemzi az Európai Központi Bank és Ma- gyarország példáján. Az elemzés különös aktualitását az adja, hogy a pénzügyi vál- ságra adott egyik első intézményi rendszert érintő változtatást a makroprudenciális fi gyelemfelhívások intézményi rendszerének kialakítása jelentette.
Beágyazódás a globális értékláncokba – két évtized külkereskedelmi folyamatai Magyarországon ANTALÓCZY KATALIN
A külkereskedelem a magyar gazdaság meghatározó szegmense. Az export a GDP- nek több mint a 80 százalékát teszi ki, s a kivitel volt a magyar gazdaság egyetlen dinamizálója az utóbbi három évben. A hazai exportszektor és az import is gyöke- res átalakuláson ment keresztül az elmúlt több mint két évtizedben. A cikk ezeket a változásokat mutatja be kizárólag az áruforgalom alakulását vizsgálva, a szol- gáltatás-külkereskedelem – bár növekvő szerepet játszik a világkereskedelemben és a magyar külkereskedelemben is – nem témája. Az írás alapvetően leíró jellegű és hosszú idősorokat mutat be, a statisztikai számbavétel változásai miatt gyakran csak tendenciaszerűen jelezve a magyar külkereskedelem helyét a világkereskedelemben, továbbá az áruszerkezet, a relációs szerkezet módosulását és a külkereskedelem egyenlegének alakulását. Az elemzés bemutatja a hazai exportszektor szoros kap- csolatát a külföldi befektetésekkel és a nemzetközi termelési hálózatokkal, az ebből fakadó jellegzetességeket, erősségeket és kockázatokat. Végül kitér a közeljövő leg- fontosabb kockázati tényezőire.
Szociális mikrohitelezés, önfoglalkoztatás és roma integráció A Kiútprogram tapasztalatai
MOLNÁR GYÖRGY
A cikk egy két éve folyó, a szociális mikrohitelezés eszközeivel munkahelyeket teremtő kísérleti program eddigi tapasztalatait foglalja össze. A program keretében mélysze- génységben élő emberek – elsősorban romák – kapnak szociális és szakmai támogatást, valamint fedezet nélküli hitelt annak érdekében, hogy önfoglalkoztatóvá váljanak. A cikk bemutatja a fejlődő országokban működő modell adaptálását a magyar viszo- nyokra, az eddigi eredményeket és részletes leírását adja a célcsoport életkörülménye- inek. Legfontosabb következtetése, hogy a szociális mikrohitelezés a közfoglalkozta- tásnál hatékonyabb munkahelyteremtő eszköz a hátrányos helyzetű kistérségekben, és alkalmas a romákkal szembeni előítéletek csökkentésére is.
A Brüsszel I. rendelet szerinti teljesítési hely fogalma és az Európai Bíróság ítéletei DR. SZABÓ SAROLTA
Jelen tanulmány a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos viták joghatósági kér- désével foglalkozik a Brüsszel I. rendelet 5. cikk (1) (b) és annak elődje, a Brüsz- szeli Egyezmény, valamint az új Luganói Egyezmény szabályainak alapján. Azt vizsgálja, hogy az Európai Bíróság Color Drack- (C-386/05), Car Trim- (C-381/08) és Electrosteel- (C-87/10) ügyekben hozott ítéletei mennyiben egyértel- műsítik a korábbi gyakorlat alapján fennálló bizonytalan helyzeteket, valamint hogy ezek a döntések vajon egy konzisztens joghatósági szabály „megteremtése” felé mu- tatnak-e az Európai Unióban.