Válság és relokációs fenyegetés a feltörekvő országokban: a magyar autóipar esete RUGRAFF, ERIC – SASS MAGDOLNA
A multinacionális vállalatok egyik fontos jellemzőjének tekintik a mozgékonyságot, vagyis azt, hogy gazdasági problémák esetén gyorsan képesek a termelési helyszíne- ket változtatni. A szerzők tizenöt magyarországi autóipari beszállító megkérdezése és közvetett információk alapján mutatják be, hogy az autógyártók és az autóipari beszállítók 2007 és 2010 között a válság ellenére sem helyezték át jelentős mértékben termelésüket alacsonyabb bérű országokba. A vállalatok stratégiája mellett a vál- ság körülményei közötti változások, újonnan megnyíló lehetőségek is magyarázzák, hogy a vállalatok miért ragaszkodtak itteni telephelyeikhez. A válság tapasztalatai alapján meghatározható egy újfajta tipológia is, amely az autóipari beszállítókat a relokációs kockázat nagysága alapján sorolja be csoportokba.
Adósságválság Spanyolországban és a bankrendszer átalakulása ÉLTETŐ ANDREA
A spanyol adósságkezelés 2012-re az eurózóna egyik legnagyobb problémájává vált. A nemzetközi válság felerősödése felszínre hozta a korábbi, építőiparra alapozott növekedési modell hibáit. A lakosság és a vállalati szektor erősen eladósodott, és ennek az adósságállománynak a leépítése nehéz és lassú folyamat. Mindez negatí- van hatott a bankrendszerre, ahol a kétes kintlevőségek aránya rekordmagasságúra emelkedett. Elsősorban az ingatlanhitelezésben erősen érintett, sajátos berendezke- désű takarékpénztárak vannak nehéz helyzetben. Döntéseik a múltban sokszor po- litikai, oligarchikus érdekeket szolgáltak. A takarékpénztárak között az elmúlt két évben erős koncentrálódás, csoportokká egyesülés és belső reform indult meg. 2009 júniusától kezdve a spanyol kormány több lépcsőben döntött a pénzügyi rendszer átalakításáról. Emelték a kötelező tartalékráták szintjét és létrehoztak egy állami bankátszervező alapot, amely egyre nagyobb szerepet kap a válság kezelésében. A spanyol bankrendszer segítésére az EU 100 milliárd eurós, feltételekhez kötött hitelkeretet biztosított és az Európai Központi Bank is jelentős méretekben fi nanszí- rozza. Bár Spanyolország folyó fi zetésimérleg-egyenlege javult az elmúlt években, nettó nemzetközi befektetői pozíciója jelentősen romlott, és a gazdaság növekedésé- re nincs kilátás. A restriktív intézkedések és a magas munkanélküliség miatt a belső kereslet nem élénkül és az export növelése is nehézségekbe ütközik.
A bankkölcsönszerződésekben kikötött kamat módosítására vonatkozó szabályok a német jogban DR. BODZÁSI BALÁZS
Az utóbbi időszakban a közgazdasági és a jogi szakirodalom fi gyelme fokozottab- ban fordult a bankok által fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések felé. Különösen a kölcsönszerződésben szereplő kamat bank általi egyoldalú módosításának a joga váltott ki heves reakciókat. Azt a kritikusok többsége is elismeri, hogy a banknak ez az egyoldalú jogosultsága közgazdaságilag indokolt, a jognak tehát ezen egyoldalú jogosultság gyakorlását kell szabályoznia. Ebből a szempontból számos felmerülő kérdésre választ adhat a német jog tanulmányozása. Ennek egy fontos konklúziója, hogy ugyan a német bírói gyakorlat szigorú feltételeket támaszt a német bankokkal szemben, de emellett a piaci kockázat precíz megosztására törekszik.