Tulajdonosi szerkezet és vállalati teljesítmény – a Pick esete
FENYŐVÁRI ZSOLT – VOSZKA ÉVA
Az elmúlt években ismét egyre több cég cserélt gazdát. A mozgás nemcsak az állami és a magántulajdon között, hanem az utóbbi körön belül is felgyorsult – részben piaci okok miatt, a válság hatására, de részben a vagyonok újraelosztásának vállalkozói törekvését felkaroló vagy éppen kezdeményező kormányzati politika következtében. E folyamatok értékeléséhez is adalékkal szolgálhat egy fordulatos történet, ami egyrészt árnyalja a tulajdonlás jellegéről alkotott közkeletű képet, másrészt plasztikusan mutatja a részvényesi szerkezet változásának a vállalat működésére gyakorolt hatását.
Journal of Economic Literature (JEL): G 34, L25, L 66.
A szuverén vagyonalapokról
BIEDERMANN ZSUZSÁNNA
A szuverén vagyonalapok állami tulajdonban lévő befektetési alapok, amelyek konkrétn makroökonómiai célokat szem előtt tartva egy bizonyos ország elkülönített vagyonának kezelését végzik. Mivel egyre jelentősebb tőkeállománnyal rendelkeznek, tevékenységük, befektetési stratégiájuk iránt is megnőtt az érdeklődés. Bár a válság során nagyrészt stabilizáló befektetéseik voltak, korántsem homogén csoportról van szó. Létrehozásuk célját, működésük transzparenciáját, menedzsmentjük elszámoltathatóságát tekintve nagyban különböznek egymástól. Megítélésük ellentmondásossága protekcionizmushoz vezethet a befektetési célországokban, recesszióhoz a világgazdaságban, ezért a jelenleg érvényben lévő, nem kötelező santiagói elvek pontosításra szorulnak.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, G15, G23, G28.
Az USA Aid for Trade politikája
UHRIN ÁKOS – SCHUSZTER TAMÁS
Az Amerikai Egyesült Államok – a világ legnagyobb bilaterális donor országaként – több szempontból is kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetközi segélyezésnek, így az amerikai külpolitika egyik fontos alappillérének tekinthető. Ennek ismeretében adódik a kérdés: az USA komplex segélyezési mechanizmusában az Aid for Trade – mint relatíve új típusú, kereskedelemspecifikus segélyezési rendszer – keretében juttatott segélyek mozgása mögött milyen érdekek húzódnak meg, és a vizsgált motivációk összhangban vannak-e az Aid for Trade alapvető célkitűzéseivel és gyakorlati megvalósulásával. A program központi célja ugyanis a fejlődő, de leginkább a legkevésbé fejlett országok helyzetének javítása a nemzetközi kereskedelembe történő beemelés segítésével. A felvetett kérdések megválaszolásához a szerzők a leíró statisztika, az egyutas varianciaanalízis és a korrelációszámítás statisztikai eszközrendszerére támaszkodva empirikus elemzést végeztek a 2002–2010 közötti időszakra, 133 segélyre jogosult ország bevonásával. A segélyezési csatorna motivációinak kiértékelése alapján megállapítható, hogy több esetben az Aid for Trade eredeti célkitűzései és azok gyakorlati megvalósulása között ellentmondás fedezhető fel. Ez pedig alapjaiban rengeti meg az Aid for Trade célrendszerét és prioritásait.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F35.
Jogesetek az uniós állami támogatási jog köréből
VÖRÖS IMRE
A 2008 óta tartó világgazdasági válság egyenes következménye, hogy az uniós tagállamok – beleértve Magyarországot is – egyre gyakrabban nyúlnak az állami támogatás eszközéhez. A tagállamok így próbálnak gazdaságtalanul termelő vállalatokat – és ezzel egyetemben természetesen munkahelyeket – megmenteni. A tagállamok által a vállalatoknak nyújtott támogatások a verseny torzításának egyik fajtáját képezik, így a hazai gyakorlat vonatkozásában a Malév esete intő példa lehet azokban a támogatási ügyekben, melyekben önkormányzatok kísérelnek meg különböző technikával vállalatokat életben tartani (pl. pápai húsüzem támogatása). Az uniós jogba ütköző támogatást ugyanis vissza kell fi zetni, ami végül a támogatásban részesülő vállalat gyors csődjéhez is vezethet. Az alábbi tanulmány az állami támogatások uniós szabályait az Európai Bíróság gyakorlatán keresztül mutatja be. Ennek során elemzi a termőfölddel összefüggő korábbi uniós gyakorlatot, amelyhez kapcsolódva külön kitér a jelenleg folyamatban lévő C-121/10. Bizottság kontra Tanács ügyre is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21 Antitrust Law; K29 Other.