Konjunktúraelemzések 2013 tavaszán
A különböző intézmények minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a jelenlegi magyar gazdaságpolitika lehetséges következményeivel, az adósságszolgálat, a költségvetési kiigazítás és a strukturális reformokkal kapcsolatos feszültségekkel, valamint a gazdasági növekedés bizonytalan kilátásával foglalkoznak.
Régi-új világgazdasági jelenségek a globális értékláncok tükrében
SZALAVETZ ANDREA
A cikk két dimenzióban tárgyalja a termelés értékláncalapú szerveződésének jellegzetességeit és következményeit. A fő téma (az egyik dimenzió) az értékláncokba integrálódott periferikus országok iparosodása, gazdasági fejlődése és felzárkózása, valamint az értékláncok vezető vállalatainak változó szakosodása. Bemutatjuk az értékláncintegrálódásból fakadó előnyöket és a felzárkózás korlátait a terjedő és mélyülő kiszervezések korában. Összefüggést keresünk az értékláncokba integrálódott periferikus szereplők feljebb lépése és országaik felzárkózása között. A másik dimenzióban sorra veszünk néhány olyan világgazdasági jelenséget, amelyek a termelés értékláncalapú szerveződésére vezethetők vissza, mégpedig olyan módon, hogy a főszövegben bemutatott témát a lábjegyzetekben a kétezres évek világgazdaságára jellemző néhány régi-új jelenség ismertetésével egészítjük ki. Olyan világgazdasági jelenségeket tárgyalunk, amelyek többségükben nem jelentenek forradalmi újdonságot, csupán a termelés értékláncalapú szerveződése kiváltotta fokozatos fejlődés termékei. Mindazonáltal e fokozatos változások mára a globalizáció új minőségét hozták létre.
Válság és világkereskedelem
Kilábal-e a válságból a világkereskedelem?
KISS JUDIT
A reálgazdasághoz hasonlóan a világkereskedelem is csak lassan lábal ki a válságból. Jelentős visszahúzó erő a gyenge amerikai gazdaság, Japán lassú növekedése, az európai stagnálás/recesszió, az euróövezet válsága, az adósságválság, a magas munkanélküliség, a restriktív monetáris és a megszorító gazdaságpolitikai intézkedések, valamint a külföldi közvetlen beruházások forgalmának dinamizmusvesztése. A világgazdaságot továbbra is a pénzügyi egyensúlytalanságok jellemzik. A világ áru- és szolgáltatáskereskedelmének motorja a fejlődő régió, s azon belül is Kína és India marad, még akkor is, ha a kínai gazdaság alacsonyabb fokozatba kapcsol és modellt vált. Sok az előre nem látható gazdasági, politikai, természeti tényező. A nyerstermékek (különösen az olaj) ára továbbra is volatilis lesz. Jó hír ugyanakkor, hogy a globalizáció jelenlegi szintjén a nemzetgazdaságok érdeke a nyílt protekcionizmus elkerülése és a multilateralizmus erősítése.
A bizonytalanság hatása az exportvolumenre- egy gravitációsmodell-alapú megközelítés
NAGY DÁVID KRISZTIÁN – NEUMANNÉ VIRÁG ILDIKÓ
Cikkükben a szerzők azt vizsgálják, hogy a termékek szállítási idejében lévő bizonytalanság hogyan befolyásolja egy ország exportjának a nagyságát. Ennek érdekében modellt építettek, amelyben a fogyasztók preferálják az újonnan érkezett szállítmányt a régivel szemben. Ez ahhoz vezet, hogy a fogyasztók kevesebbet rendelnek azokból a termékekből, amelyeknek a szállítási ideje bizonytalan. A modell, valamint 19 afrikai ország adatainak segítségével a szerzők becslést adnak ezen országok exportálási idejének szórására. Ezt követően gravitációs egyenlet segítségével állapítják meg a szórásnak (vagyis a bizonytalanságnak) az exportvolumenre gyakorolt hatását. Becslésük szerint a szállítási idő szórásának 10 százalékos növekedése az exportot átlagosan 2,4 százalékkal csökkenti.
Jogi melléklet
A gazdasági válság hatása a kockázatitőke-alapok szabályozására
DR. GLAVANITS JUDIT
A 2008-as évhez kötődő pénzügyi és gazdasági válság számos szabályozási kérdést vetett fel világszerte. Természetes reakcióként a jogalkotók a pénzügyi piacok egyes intézményeire, illetve azok egyes szereplőire vonatkozó szabályok gyors újragondolásában látják biztosítva az újabb piaci válság elkerülhetőségét. Ez a jogalkotási dömping megfi gyelhető az Egyesült Államokban éppúgy, mint az Európai Unióban. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa azokat a jogszabályi változásokat, amelyek kifejezetten a kockázatitőke-alapokat érintették, közvetlen összefüggésben a gazdasági válsággal. Az elemzés központi gondolata, hogy a kockázatitőke-befektetések körüli terminológiai bizonytalanság döntő hatású lehet egy olyan helyzetben, amikor a kockázatitőke-alapok és tőkealap-kezelők piaci elhelyezkedése és jövőbeli növekedési potenciálja a változások tárgya.