Válság után: változó állami szerep a kockázatitőke-ágazatban
KARSAI JUDIT
A nemzetközi piacokon megfi gyelt tendenciákat hazai perspektívából is vizsgáló cikk szerint az állam kockázatitőke-piaccal kapcsolatos viselkedését sajátos kettősség jellemzi: a rendszerkockázat növekedésétől való félelem és a perspektivikus cégek serkentésének kívánalma. A kockázatitőke-ágazat tőkeellátására és alapkezelőinek működésére egyaránt kiható szabályozásszigorítás felemésztheti e tőkeközvetítő ágazat más alternatív eszközosztályhoz mért versenyelőnyét, s ez egyrészt a vállalkozások hosszú távú fejlődését szolgáló kockázatitőke-ipar működését aránytalanul korlátozhatja, miközben kétségtelenül hozzájárul az ágazat működésének átláthatóságához. Másfelől a kockázati tőkeként nyújtott kormányzati támogatás formái jelentősen korszerűsödtek, s jobban igazodnak a kockázati tőke természetéhez. E két hatás egyenlegét természetesen csak hosszabb idő elteltével lehet majd megvonni.
Szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek fogoly típusú kiszervezése – funkcionális feljebb lépés a hazai feldolgozóipari leányvállalatok szemszögéből
SZALAVETZ ANDREA
A cikk feldolgozóipari cégek szolgáltatás jellegű tevékenységeinek és üzleti folyamatainak fogoly típusú kiszervezésével foglalkozik. A szerző kilenc gépipari és elektronikai multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatainak mintáján vizsgálta, hogy milyen pótlólagos felzárkózási lehetőséget jelent az értékláncok periferikus termelővállalatai számára, ha alaptevékenységüket szolgáltatás jellegű tevékenységekkel bővítik. Az interjúk során választ keresett, hogy az anyavállalatok milyen módszerekkel integrálják és koordinálják leányvállalataikat a szolgáltatás jellegű vállalati funkciók esetében, illetve arra is kíváncsi volt, hogy a magas szintű üzleti folyamatok növekvő kiszervezésével vajon az anyavállalatok nem éppen a versenyképességüket biztosító alapvető kompetenciáikat veszítik-e el a költségoptimalizálás jegyében? Kérdés az is, hogy hol vannak a kiszervezés határai. Az interjúkból kiderült, hogy az alapvető kompetenciának tartott stratégiai tevékenységeket az anyavállalatok továbbra is központi hatáskörben tartották. Nem állíthatjuk tehát, hogy az üzleti folyamatok és ezen belül az ún. magas szintű funkciók növekvő kiszervezésével a vállalatok éppen a versenyképességüket biztosító alapvető kompetenciáikat veszítik el. E kompetenciákat a globális cégek folyamatosan újradefi niálják. A funkciók feldarabolódásával a valóban stratégiai előnynek tekintett tevékenységek köre egyre szűkül, ezek azonban természetesen továbbra is központi hatáskörben maradnak.
Érdekek egybeesése és ütközése
Szemelvények a Mol államhoz fűződő kapcsolataiból
VINCE PÉTER
A Mol nemzeti bajnokként nem csupán részt vesz az állami döntések végrehajtásában,
mivel az államnak szüksége volt a társaság közreműködésére egyes gazdasági,
politikai, szociális céljainak megvalósításához, amiért a céget cserébe megkülönböztetett
bánásmódban részesítette. A Mol ezen túlmenően hatékony érdekérvényesítő
képességét bevetve lépett fel, ha számára előnytelen vagy az állam által nem
preferált ügyben akart változást elérni. A társaság nemzeti bajnokként való kezelésének
az uniós szabályok és döntések emeltek külső korlátot. A csak hazai hatáskörbe
tartozó ügyekben a hatósági aktivitás egyik fő iránya a cég külföldi tulajdonosi
ellenőrzés alá kerülésének a megakadályozása volt. Más esetekben a hatóságok lépései
alkalmanként erősítették, máskor gyengítették a társaság nemzeti bajnok pozícióját.
Így az érdekegyezések mellett ezek az ütközések is rányomták bélyegüket a
kapcsolatokra.
Fejlesztési csapda?
Empirikus adalékok az intézményi szabályozás, területfejlesztési politika és az egyenlőtlenségek összefüggésének kérdéséhez az uniós támogatások tükrében
BALOGH PÉTER
A cikkben a PhD-munkánk keretében a magyar területfejlesztési politika szereplőinek, érintettjeinek körében végzett terepkutatásunk eredményeiből mutatunk be egy szeletet, amelyben kitüntetett fi gyelmet kapnak a hazai forrásabszorpciót és az uniós projektek implementációját meghatározó intézményi szabályozások. A kvantitatív (statisztikai másodelemzés) és kvalitatív (interjús) tapasztalatok alapján a kedvezményezettség nem éri el a célját, és ennek hátterében az erőforráshiány áll. A kapcsolódó összefüggések továbbá egyfajta fejlesztési csapda működésére utalnak, amennyiben projektszinten megéri kedvezményezettnek lenni, mert magasabb támogatási arány és támogatási összeg érhető el, azonban települési, kistérségi, megyei, régiós szintre aggregáltan a kedvezményezettség hatása már negatívan – azaz hátrányként – jelenik meg.
Az európai integráció újabb állomása:negységesülő európai nemzetközi (kollíziós)ncsaládjog
CZIGLER DEZSŐ TAMÁS – RAFFAI KATALIN
Az Európai Unióban az elmúlt években több olyan jogszabály is elfogadásra került, amely családjogi kérdésekkel foglalkozik. E normák megalkotására a belső piac logikája miatt, az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítása végett volt szükség. A szabad mozgás folyományaképpen rendezni kellett számos kérdést, így például, hogy a házasság felbontására milyen jogot alkalmazzanak, vagy a tartásdíjakat milyen keretek között kelljen fi zetni. E szabályok nemzetközi magánjogi (más néven: nemzetközi kollíziós) normák, azaz azt határozzák meg, milyen eljárási rendben kell végrehajtani és végrehajtatni a tagállami anyagi jogi családjogi szabályokat, illetve részletesen leírják, mely állam jogát alapul véve kell eljárni. Az írás kimondottan az alkalmazandó jog megállapításával foglalkozik, ám röviden kitér az anyagi jogi háttérszabályokra is.