Hogyan született a vállalkozó?
(Fogalomtörténeti töredékek Schumpeter vállalkozóelméletéhez)
MADARÁSZ ALADÁR
A vállalkozó sajátos szerepet tölt be a közgazdaságtanban. Egyszerre kulcsfigurája és hiányzó szereplője azoknak a leírásoknak és magyarázatoknak, amelyek a magántulajdonon alapuló gazdasági rendben az alapvető döntéshozatali funkciók betöltőivel foglalkoznak. A fogalom meghatározása mindmáig bizonytalan, ezért a különböző elemzések gyakran kerülnek zavarba, amikor értelmezni próbálják a vállalkozó szerepét és jellemzőit. A cikk szemelvényeket mutat be a fogalom történetéből: hogyan és milyen előzményekkel „született meg” a XX. század elején Schumpeter vállalkozókoncepciója mint gazdasági fejlődéselméletének központi kategóriája, amely ma újra fontossá vált az elméleti és történeti vitákban.∗
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B11, B12, B15, B31, L00, P12
Tükör által homályosan
A külföldi közvetlentőke-befektetések statisztikai adatainak tartalmáról
ANTALÓCZY KATALIN – SASS MAGDOLNA
A globalizáció előrehaladásával a külföldi közvetlentőke-befektetések szerepe gyorsan őtt a világgazdaságban és az egyes nemzetgazdaságokban is. Így elemzésük megkerülhetetlen gyakorlatilag a gazdaság bármely szeletének vizsgálatakor. Ehhezleginkább a fizetési mérlegben található közvetlentőke-befektetés adatai használhatók. Ugyanakkor a fizetési mérleg célja annak bemutatása, hogy egy ország külfölddel kapcsolatos finanszírozása hogyan, milyen formában történik. Így a közölt közvetlentőke-befektetés adata nem feltétlenül fedi le teljes mértékben a közgazdasági elemzésben használt közvetlentőke-befektetés tartalmát. A válság alatt a multinacionális vállalatok veszteségcsökkentő és adóoptimalizáló tranzakcióinak felerősödése nyomán még nagyobb lett a távolság az adatok és a vizsgált jelenség között. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy körültekintően kell eljárni az adatok értelmezésénél.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, C80
Az USA–EU kereskedelmi tárgyalások várható hatása a magyar növekedésre
KUTASI GÁBOR – REZESSY GERGELY – SZIJÁRTÓ NORBERT
A 2013 eleje óta formálódó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi tárgyalások (TTIP) kapcsán az a közgazdasági sejtés, hogy az egyezmény növekedési hatásokkal jár a részt vevő felek számára. A cikk Magyarország vonatkozásában becsli a TTIP addicionális növekedési, foglalkoztatási és beruházási hatásait. A szerzők számításai a számítható általános egyensúly (CGE) alapú modellek árrugalmassági, illetve kereskedelemrugalmassági megközelítésére épül. Lehetőségeikhez mérten ágazati bontásban vizsgálják a hatásokat. Eredményeiket összevetik más kutatók becsléseivel.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C68, E17, E27, F13, F17, F43.
Az újraiparosodás lehetősége és hatásai –
Hosszú távú szerkezetváltási folyamatok vizsgálata egy többszektoros makrogazdasági modellel
ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS
Az újraiparosítás a válság után Magyarországon és európai szinten is gazdaságpolitikai célkitűzés rangjára emelkedett. A cikkben a szerzők egy hosszú távú előrejelző modell segítségével keresik a választ arra, hogy létezik-e „természetes” újraiparosodási tendencia Magyarországon. Egyik konklúziójuk az, hogy vélhetőleg lesz újraiparosodás, de ez nem túl magas átlagos növekedés mellett fog megvalósulni. Még optimista exportkereslet-várakozások mellett sem várható, hogy a belső fogyasztási kereslet növekedése nélkül a GDP átlagos növekedési üteme meghaladja a 3 százalékot a következő 12 év átlagában. Két gondolatkísérlet keretében megvizsgálják azt is, hogy amennyiben valamilyen okból a spontán újraiparosodás ellen ható tényezők érvényesülnének, akkor ennek mik lennének az aggregált következményei. A fogyasztás és az export összetételének szolgáltatások irányába történő elmozdulásának mind a GDP, mind pedig foglalkoztatás szempontjából pozitív hatása lenne, dacára annak, hogy ezek ellentmondanak az újraiparosodásnak. Az újraiparosodás támogatása tehát nem feltétlenül a leginkább célravezető gazdaságpolitika akár növekedési, akár pedig foglalkoztatási oldalról.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E19, E65.
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv analízise
GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA – GY ENEY LAURA
Jelen tanulmány a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv bemutatásán túl mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálja, vajon a kérdéses jogszabály valóban kimerül-e a betegek európai mozgására vonatkozó – az Európai Unió Bíróságának belső piaci joggyakorlatán keresztül fejlődött – joganyag kodifikáció útján való rendezésében, vagy immár tényleges előrelépést jelent a szociális Európa ideájának megteremtésében. A szerzők a vizsgálódás során arra a következtetésre jutnak, miszerint az irányelv teljesíti az elsődlegesen kitűzött célt, azazhogy transzparens és világos szabályrendszert teremt a más tagállamban igénybe vett ellátás költségeire vonatkozó megtérítés rendjében, illetve hogy lényeges eljárási biztosítékokat fektet le az előzetes engedélykérelmek tartalmi elemeire vonatkozóan. Az irányelv a belső piaci elvek kodifikálása mellett ugyanakkor nagyon is tiszteletben kívánja tartani a tagállami kompetenciákat azáltal, hogy továbbra is tagállami kézben hagyja a megtérítendő ellátások körének meghatározását, illetve lehetőséget kínál előzetes engedélyeztetésre bizonyos ellátások körében, végül csupán tagállami „együttműködési struktúrákat” állít fel, elsősorban önkéntes alapon történő részvétellel. Így lényegében elmondható, hogy az irányelv a kodifikáció eredményeként egyfajta egyensúlyt teremt az ellentétes irányú érdekek között, és annak rendelkezései a jövőre nézve fontos alapul szolgálhatnak egy integrált európai egészségpolitika megteremtéséhez.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K3 – Other Substantive Areas of Law, K320 – Environmental, Health, and Safety Law, K390 – Other.