Külgazdaság 2015/3-4

GKI Gazdaságkutató Zrt.: Lényeges
tempóvesztés várható*

KARSAI GÁBOR

A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott,de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak. Folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfl iktusba került az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest.

 

Kopint-Tárki Zrt.: Háromszázalékos
növekedés, nulla infláció*

 NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA – VAKHAL PÉTER

A világgazdasági konjunktúrát 2014-ben enyhén javuló tendenciák és új kockázatok (csökkenő olajár, defláció veszélye) megjelenése jellemezte. Az idei évre vonatkozó globális növekedési előrejelzések 3,4-3,6 százalék körül mozognak, s a legtöbb előrejelző 2016-ra újabb élénkülésre számít (3,9 százalék). A növekedést továbbra is elsősorban a fejlett országok húzzák: az amerikai konjunktúra egyre erőteljesebb, az idén 3 százalék körüli GDP-bővülés várható; gyorsul a növekedés az Európai Unióban is, míg Japánban a konjunkturális kilátások változatlanul nyomottak. A feltörekvő országok közül különösen látványos a kínai növekedés lassulása, ami részben a megindult strukturális reformok következménye.

 

Magyar Nemzeti Bank: Élénk maradhat
a növekedés 2015-ben és 2016-ban is*

 VIRÁG BARNABÁS

 Nemzetközi összevetésben is erős növekedést és historikusan alacsony inflációs rátát mutatott a magyar gazdaság a 2014-es évben. A növekedés szerkezetében az export bővülése mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg a belső kereslet élénkülése is, ami a munkapiaci mutatók további javulását okozta. A 2015. és a 2016. esztendőben az elmúlt években megkezdődött tendenciák folytatódására számíthatunk. A gazdasági növekedés élénk maradhat, amit belső és külső tényezők egyaránt támogathatnak. Az alacsony nyersanyagárak és az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja erősítheti az európai konjunktúrát, miközben a mérsékelt inflációs környezetben növekvő reáljövedelmek, a forintosítást követően csökkenő lakossági adósság és a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésével várhatóan élénkülő vállalati hitelezés egyaránt a hazai fogyasztás és beruházás erősödése irányába mutat. Az inflációt rövid távon a rendkívül kedvező költségkörnyezet határozza meg, így az éves ráta fokozatos emelkedésére csak az idei év második felétől számíthatunk. Az élénkülő lakossági fogyasztás növelheti a vállalatok áremelési lehetőségeit, de ennek üteme mindvégig visszafogott maradhat, mert mind a nyersanyagok árszintje, mind a bérek a termelési költségek csupán mérsékelt emelkedését valószínűsítik. Ezzel összhangban az éves inflációs ráta még 2016-ben is érdemben a 3 százalékos jegybanki célérték alatt maradhat. A folyó fizetési mérleg az élénkülő belső felhasználás ellenére várhatóan továbbra is számottevő aktívumot mutat majd, amihez a javuló cserearány mellett az exportszektorban kiépült új kapacitások is hozzájárulnak.

 

Pénzügykutató Zrt.: Kisebb lendület, megőrzött egyensúly*

 VÁRHEGYI ÉVA

 A tavalyi kiugró gazdasági növekedést jelentős részben a választási évhez kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések alapozták meg, miközben a magángazdaság növekedési alapjai nem erősödtek meg. Az idei évet ezért mérséklődő lendület jellemzi, annak ellenére, hogy a javuló külgazdasági konjunktúra, a bőséges uniós transzferek és az ennek következtében továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet teret enged a gazdaságélénkítő kormányzati-jegybanki politikának. A belső egyensúly is megőrizhető, ám a tartósan alacsony hiányt és az államadósság-ráta csökkenését biztosító gazdaságpolitika helyett a kormány ezt változatlanul a gazdaság jövőjét romboló intézkedésekkel éri el.

 

A magyar EU-csatlakozás agrárkereskedelmi mérlege

 HEGEDÜS ZSUZSANNA – KISS JUDIT

 A cikk a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatását vizsgálja a legfrissebb statisztikai adatok tükrében. 2003 és 2013 között Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött. Magyarország agrárkereskedelme az EU tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Mivel mind az agrárexport, mind az agrárimport értéke több mint háromszorosára emelkedett, 2013-ra az EU-27 vált a magyar agrárexport legfőbb piacává (83 százalékos részaránnyal) és a magyar agrárimport legfőbb beszerzési forrásává (91 százalékos részesedéssel). Az EU-27-be irányuló magyar agrárexport árustruktúráját 10 év után is a nyerstermék-dominancia jellemzi, ami az exporttermékek elégtelen versenyképességére és a magyar élelmiszeripar visszaesésére vezethető vissza. Az import árustruktúrája diverzifi káltabb, alapvetően feldolgozott termékekből áll. Az EU-27-en belül az új tagokkal sokkal dinamikusabban nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40 százaléka az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik. A csatlakozást követő mérlegromlás után EU-s agrárkereskedelmünk egyenlege javult, 2012-re 2,7 milliárd dolláros aktívumot mutatott.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, Q17.

 

A visszatérő migráció nemzetköziesedésre gyakorolt hatása: magyar információtechnológiai kisvállalatok összehasonlító elemzése

 GITTINS, TIM – LANG, RICHARD – OROSZ ÁGNES

A kelet-közép-európai régióban a piacgazdaság kiépülését végigkísérte egy dinamikus információtechnológiai fejlődés. A rendszerváltozást követően a régió kis- és közepes vállalkozásai számára a nemzetközivé válás lehetőségét a műszaki tudás viszonylag magas szintje alapozta meg. Emellett a rendszerváltás megkönnyítette a kiáramló migrációt, és a visszatérő migránsok olyan tudás birtokában alapíthatnak vállalkozásokat otthon, amely ott nem feltétlenül áll rendelkezésre. A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy a Magyarországra visszatérő migráns vállalkozók milyen hatást gyakorolnak a kis- és közepes vállalatok nemzetközivé válására. Három olyan információtechnológiai szektorbeli vállalkozó esetét hasonlítják össze, akik korábban dolgoztak és tanultak külföldön. A külföldi társadalmi tőke meghatározó jelentőségű a vállalaton belüli humán tőke kialakítása szempontjából az eleve világpiaci szereplésre létrejött „született globális” vállalkozások nemzetközivé válása tekintetében.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: A10, A23, F02, F66, J6, R23, P23.

 

Munkaerőpiac és munkaerő-migráció a szlovák–magyar határ mentén a gazdasági válság után

 SZÉKÁCS TAMÁS

 A cikk a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány szlovák–magyar határ menti migráció-projektje legfontosabb munkaerő-piaci eredményeinek ismertetésére tesz kísérletet. A szerző bemutatja, hogy a szlovák–magyar határ menti régió két oldala között a gazdasági válságot követő időszakban továbbra is jelentősek maradtak a munkaerő-piaci különbségek mind horizontális, mind vertikális értelemben. A munkaerő-migrációt illetően a 2008–2013 közötti időszakban a határrégió magyar oldalán dolgozó szlovák munkavállalók számának jelentős mértékű csökkenésére mutat rá. Emellett kitér arra is, hogy a magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása a gazdasági válságot követően sem vált számottevővé.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: J61, J82.

 

Jogi melléklet

Az egyenlő elbánás elvének elhalása a világgazdaságban

 MARTONYI JÁNOS

 A világkereskedelem multilaterális és univerzalitásra irányuló szabályozása, amint azt a GATT, majd a WTO rendszere megteremtette az egyenlő elbánás elvén alapult. Az elv érvényesítésének jogi technikája a legnagyobb kedvezményes elbánás, amelyet a GATT „multilateralizált” és – kivételekkel bár, de – főszabállyá tett. A szabályozás évtizedek során folyamatosan bővült és mélyült, a világkereskedelem a globalizációs folyamat részeként egyre szabadabb lett, majd e fejlődés mintegy másfél évtizede megtorpant, saját sikerének csapdájába esett. Számos gazdasági és politikai tényező mellett ennek egyik oka az, hogy az egyenlő elbánás elve és az azt érvényesítő jogi technika fokozatosan háttérbe szorult. Mivel a rendszer egyik alappillére megingott, a rendszer egésze veszélybe került. A legnagyobb kedvezményes elbánás először a főszabály helyett kivétellé vált, majd a kivétel a rendszer mellett széles körben érvényesült és fokozatosan új rendszert hozott létre, a kétoldalú és többoldalú (regionális) szabadkereskedelmi és preferenciális, társulási megállapodások hálózatát. Ezzel pedig háttérbe szorul a célzott univerzalizmus, és maga a globális szabályozás fragmentálódik. A világkereskedelem multilaterális szabályozásának eredményeit ugyanakkor meg kell őrizni, annak elismerése mellett, hogy a globális rendszer korántsem olyan egységes és homogén, mint azt sokan gondolják, és a gazdasági, politikai, kulturális- civilizációs különbségek a jogi szabályozás területén is világossá teszik, hogy a világ nem olyan lapos, mint amilyennek látszik.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations.

 

Az Európai Unió költségvetési rendszerének finanszírozási problémái

 BAJUSZ ANNA

 Az Európai Unió költségvetése – jóllehet a szerződések rendelkezései szerint nem lehet deficites – az utóbbi években komoly finanszírozási problémákkal küzd. Ezért a helyzetért egyaránt felelősek a lisszaboni szerződés által bevezetett jogi és eljárásrendi változások, az intézmények politikai motivációi, valamint a tágabb gazdasági és politikai környezet. A cikk röviden bemutatja az uniós költségvetési rendszer működését (különös tekintettel a költségvetési rugalmasság kérdésére), majd áttekinti az elmúlt évek során jelentkezett problémák természetét és kezelésük módját.

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: H61 (Bugdet, Budget Systems), E69 (Other).

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság