Külgazdaság 2015/5-6

Gazdasági potenciál, együttműködési lehetőségek és korlátok a szlovák–magyar határ mentén

NAGY KATALIN – SERFŐZŐ NÓRA

A cikk a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány szlovák–magyar határ menti mig- rációprojektje kapcsán a határ menti gazdasági folyamatok alakulását ismerteti. A szerzők bemutatják, hogy a szlovák–magyar határ menti régió két oldala között a gazdasági válságot követő időszakban is jelentősek maradtak a kelet–nyugati különbségek mind a határ magyar, mind a szlovák oldalán. Megállapítják, hogy míg a keleti határszakaszon a szlovák megyék gazdaságilag fejlettebbek, mint a magyar oldalon, addig a nyugati határszakaszon nem ilyen egyértelmű a kép. Ugyanakkor, míg a válságot követő visszaesést a nyugati határszakasz mindkét oldalán 2013 vé- géig ellensúlyozni tudták, addig a keleti oldalon ez nem történt meg. A cikk írói a 2008–2013 közötti időszak makrogazdasági, illetve vállalati adatai alapján jellemzik a területi különbségeket és keresnek magyarázatot az okokra.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E01, E66.

 

Versenykorlátozó magatartás, egyenlőtlen feltételek a teljes postai piacnyitást követően

 VALENTINY PÁL

A hálózatos szolgáltatások teljes piacnyitásának eddigi tapasztalatai a verseny- szabályozás növekvő szerepét vetítik előre. Az újonnan piacra lépők a versenykor- látozások tiltásában bízva igyekeznek az inkumbens szolgáltatókkal versenyre kelni. A hálózatos szolgáltatások közé sorolható postai szolgáltatások területén ugyanak- kor a szabályozás hagyományos formája az ágazati szabályozás. A két szabályozási rendszer hatékony együttműködése különösen fontos az állami támogatások uniós elveknek meg felelő minősítésénél. A szabályozás folyamatában egyszerre kell biztosítani az egyetemes szolgáltatásra kötelezettek pénzügyi egyensúlyát és a verseny növekedésétől várt haszon elérését. A harmadik postai irányelv az ágazati szabályo- zók beavatkozási lehetőségét elsősorban az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükségesekre korlátozta, egyben nagyobb döntési jogkört biztosított számukra ezen a területen.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K23, L51, L87.

 

Szabályozóalku szabadpiaci környezetben: a budapesti taxipiac

 RÉTI PÁL

A cikk a budapesti taxipiacot radikálisan átalakító 2013. áprilisi fővárosi közgyűlési határozat létrejöttének előzményeit és közvetlen következményeit elemzi. A rend- teremtés igényével indult fővárosi szabályozás fő vonalaiban belesimul a taxisza- bályozás nemzetközi trendjébe – noha ilyen irányú vizsgálatok nem előzték meg. A rendelethez vezető 2011-ben indult alkufolyamatban egyre inkább megmutatkozott az érdekképviseletek gyenge legitimációja, s vált egyeduralkodóvá a tárgyalópartnerek megosztására játszó főpolgármesteri akarat. A teljesíthetetlenül szigorúra sikerült rendeletet már két hónappal a megalkotása után módosították. A szabályozás így is minden tekintetben uniformizálja az egyébként erősen szegmentált taxipiacot, aminek egyik nem várt következménye az lehet, hogy a bérfuvarozásból egyre na- gyobb szeletet hasítanak ki a szabályozott taxipiacon kívüli szereplők.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K23, L51, L92, L98.

 

Információs aszimmetria kezelése a kockázatitőke-finanszírozásban Elméleti megközelítés és a hazai tapasztalatok értékelése

 AMAN SEJLA – LOVAS ANITA

A kockázatitőke-finanszírozás során a befektetők átmenetileg tulajdonossá válnak a célvállalatokban, amelyek ezzel innovatív és magas jövedelmezésű projektek megvalósítását tűzik ki célul. A kockázatitőke-befektetők a pénzügyi tőke biztosításán túl szakmai támogatásukkal és kapcsolatrendszerükkel is hozzájárulnak a sikerhez. A vállalkozások jelentős értéknövekedése ezért csak a vállalkozók és a kockázati tőkések aktív közreműködésével érthető el. Tanulmányunkban azokkal az eszközökkel foglalkozunk, amelyek a kölcsönös érdekeltséget hivatottak biztosítani a kockázatitőke-befektetések során. Először a nemzetközi szakirodalom alapján részletesen bemutatjuk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a feleknek, majd ismertetjük, hogy milyen eszközöket használnak a problémák kezelésére. Végül a hazai piacon végzett mélyinterjús kutatásunk eredményeit mutatjuk be. Eredményeink között a hazai gyakorlat számos jellegzetességére mutatunk rá, például arra, hogy az át- váltható értékpapírok használata ritka, míg jellemző a feltételekhez és szankciókhoz kötött vételi/eladási jogok kikötése, vagy a szakaszolt finanszírozás.*

Journal of Economic Literature (JEL): D82, D86, G23, G24.

 

Az innováció innovációja: új innovációtípusok a globális gazdaságban

 HÁMORI BALÁZS – SZABÓ KATALIN

Az utóbbi két évtizedben kardinális változásokon ment át az innováció: új szereplők léptek színre, felértékelődött az újítások szerepe a gazdaságban. Sok esetben szokatlan módon zajlik maga az innovációs folyamat is. Ismeretlen innovációtípusok (fordított innováció, crowdsourcing stb.) bukkannak fel, amelyek átrajzolhatják a globális innovációs térképeket. A szerzők célja kettős: 1. Az új innovációtípusok bemutatásával ezen új formák alaposabb vizsgálatát sürgetik, választ keresve arra, hogy van-e kapcsolat az innováció mindinkább előtérbe kerülő új változatai között, vagy ezek egymástól függetlenek. 2. Ráirányítják a figyelmet arra, hogy a hagyományos schumpeteri, illetve OECD-osztályozások további három szempont szerinti kiegészítésre szorulnak: 1. Forrásigényük szerint érdemes megkülönböztetni a tőke- igényes és az alacsony tőkeigényű (általuk „mezítlábasnak” nevezett) innovációkat; 2. Születési helyük szerint a vállalaton belüli és a hálózati innovációkat; 3. Globális irányultságuk szerint pedig a fejlett világban születő és onnan szétterjedő és a fordított (részben vagy egészben a fejletlenebb gazdaságokban létrejövő és onnan szétáramló) innovációkat. A mainál reálisabb képet nyújtana, ha a nemzetközi rang- sorok felállításakor a javasolt új klasszifikációk alapján is gyűjtenének adatokat az innovációról.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O31, O33, O38, P51.

 

 

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság