Külgazdaság 2015/9-10

Politikai hálózatok az Európai Parlamentben A Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának hálózatelemzése

 KOVÁCS ATTILA

Az Európai Unió döntéshozatalát mind ez idáig már számos nézőpontból elemezték. A társadalmi kapcsolati háló elemzésének módszereit azonban az EU jogalkotási folyamataiban, különösen az Európai Parlament vonatkozásában még csak korlátozottan alkalmazták. A cikk célja, hogy feltárja és bemutassa az Európai Parlament képviselői közötti kapcsolatokat a Közös Agrárpolitika 2013-as reformja jog- szabályainak kidolgozása során. Az EP-képviselők által alkotott hálózatot az EP képviselőcsoportjai, valamint az EU tagállamai által alkotott hálózatként elemzi a szerző. A kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy összekapcsolja a hálózatelemzést az EP jogszabályi módosító javaslatainak vizsgálatával. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy az EU-15, valamint a nettó befizető tagállamok egyrészt aktívabbak, másrészt egymással gyakrabban alakítanak ki kapcsolatot a hálózatban. Emellett az egymással szorosabb gazdasági kapcsolatban lévő tagállamok is gyakrabban működnek együtt a jogalkotási folyamatban. Ami az EP képviselőcsoportjait illeti, az Európai Néppárt frakciója a legaktívabb a hálózatban, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja játssza a leg jelentősebb szerepet az egyes frakciók közötti közvetítőként.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q18, D85, N54.

 A versenypolitika érvényesítése az Európai Unió energiaszektorában

 VINCE PÉTER

 Az Európai Unió belső energiapiacát szabályozó három irányelv megteremtette az energiaszektorban a piacnyitás feltételeit. A piacnyitás, a liberalizáció érvényesülésének útjában álltak azonban a vállalati versenytorzító helyzetek és magatartások, valamint a tagállamok piaczavaró beavatkozásai. Az Európai Bizottság a verseny- politika eszköztárának alkalmazásával, az egyedi versenykorlátozó helyzetek meg- szüntetésére indított eljárásaival és határozataival segítette elő, hogy a piacnyitás feltételei az irányelvekben kialakított piacszabályozás szerint valósuljanak meg. A verseny érvényesülésének érdekében indított korábbi uniós eljárásokban a vállalatok piaci versenyhelyzetét közvetlenül érintő ügyek domináltak, amelyek a cégek magatartásával, erőviszonyával és az állami támogatásokkal függtek össze. A piaci verseny érvényesülését zavaró helyzetek feltárásának szempontjait az utóbbi években újabb – környezet- és klímavédelmi – meg fontolások is kiegészítik, amelyek függetlenek a vállalatok piaci versenyhelyzetétől. Az energiapiaci verseny érvényesülését elősegítő uniós eljárásokban azonban e szempontok érvényesítésének összhangba kell kerülnie az egységes belső piac megerősítésének követelményével.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, L12, L4.

 Az Európai Unió és Törökország közötti tudományos együttműködés Előnyök és lehetséges szinergiák

 DÁVID ÁGOTA – SZIGETVÁRI TAMÁS

 A török gazdaság az elmúlt évtizedben jelentős növekedésen ment keresztül. Jelen- leg a világ 18. legnagyobb gazdasága. Gazdasági versenyképességének növelése érdekében a kutatás-fejlesztést a következő évtized kiemelt prioritási területévé tették, amit a 2023-ra kitűzött ambiciózus 3 százalékos K+F/GDP szint is tükröz. Az európai uniós csatlakozás nehézségei és ellentmondásai dacára Törökország az Európai Kutatási Térség aktív tagja. 2002 óta a K+F keretprogramok társult tag ja, számos tudományos projekt, tudománypolitikai akció, mobilitási program koordinátora, illetve résztvevője, kiváló kutatói ösztöndíjak nyertese. A 2011–2016-os török Nemzeti Tudományos, Technológiai és Innovációs Stratégia három vertikális és hat horizontális célkitűzése számos olyan területet – IKT, energetika, védelempolitika, vízgazdálkodás, élelmiszer-biztonság stb. – határoz meg, amelyek az európai uniós Horizont 2020 (H 2020) programnak is fontos prioritásai. A szerzők cikkükben a prioritási területek közötti szinergiákat, a kis- és középvállalatok innovációs rend- szerben betöltött szerepét vizsgálják, amelyek mind a Horizont 2020, mind a török nemzeti tudományos és technológiapolitika kiemelt területei.

Journal of Economic Literature (JEL): F42, H52, I23, O14, O32.

 Költségvetés-támogatás a törékeny államokban: anomália vagy paradoxon?

 PONTET JULIANNA – UDVARI BEÁTA

 A szerzők előző tanulmányukban (Udvari–Pontet, 2015) a költségvetés-támogatást elemezték, rávilágítva arra, hogy sok donor a segély hatékonyságának növekedését várja e segélymódtól. Azonban a költségvetés-támogatás felhasználása számos kockázattal járhat, főként olyan fogadó országokban, ahol a jó kormányzás, a politikai stabilitás kérdéses, valamint a korrupció mértéke magas. Mégis számos donor – köztük az Európai Unió – hangsúlyozza a költségvetés-támogatás alkalmazását a törékeny államokban, amelyekben az említett kritériumok részben vagy teljesen hiányoznak. Ez az ellentmondás felveti azt a kérdést, hogyan lehet a költségvetés- támogatás sikeres olyan fogadó országban, ahol fogadásának alapvető feltételei sem teljesülnek, továbbá, hogy a donorok milyen meg fontolásból alkalmazzák e segélytípust. Jelen cikk célja a költségvetés-támogatás meg jelenésének statisztikai módszerekkel történő elemzése a törékeny államokban. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a törékeny országok gazdasági-társadalmi fejlettsége, valamint intézményi felkészültsége nincs hatással a költségvetés-támogatás mértékére ezekben az országokban, és sokkal inkább úgy tűnik, hogy ezen esetekben a donorok saját gazdasági-stratégiai érdekei még inkább meghatározók.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 Köz- és magánérdek védelme a Róma I. rendeletben – néhány észrevétel az imperatív szabályok értelmezéséről

 RAFFAI KATALIN

A cikk a feltétlen alkalmazást igénylő nemzetközileg kényszerítő szabálynak az európai uniós nemzetközi magánjogban betöltött szerepét mutatja be. Rávilágít a jogintézmény fogalmában és tartalmában rejlő ellentmondásokra, valamint az alkalmazás nehézségeire. A meghatározás szempontjából a kiindulópontot a Róma I. rendelet jelenti, míg a tartalmi sajátosságokat az Európai Bíróság két szorosan összefüggő döntése (Ingmar és Unamar) és egy folyamatban levő német ügy alapján mutatja be.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K 39 – Other Substantive Areas of Law.

 Az Európai Unió Bírósága ítélete a C-463/13. sz. Stanley International Betting- és a Stanleybet Malta-ügyben

 KOÓS GÁBOR

 A bemutatott ítéletek alapján látható, hogy Olaszországnak hogyan kellett átalakítania szerencsejáték-szabályozását és hogyan hozott létre az uniós jogba ütköző monopol struktúra helyett egy nyitottabb, koncessziókon alapuló modellt. Érdemes az olasz szerencsejáték-szabályozást folyamatában tekintve kiemelni azt a kölcsön- hatást, ahogyan az olasz szabályozás az egyes európai bírósági ítéletek hatására változott, majd ahogyan e módosításokra a Bíróság ismételten reagált. A folyamat eredményeként látható, hogy milyen módon segíthetnek a Bíróság ítéletei a monopol struktúrából egy koncessziós rendszerré való átalakulást. A tanulmányban ismertetett ítélet ebbe a folyamatba illeszkedve újabb adalékkal járul hozzá annak meg- értéséhez, hogyan egyeztethetők össze a koncessziós eljárás tagállami szabályai az uniós joggal.

Journal  of  Economic  Literature  (JEL)  kód:  K23  Regulated  Industries  and  Admi- nistrative Law; K29 Other.

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság