KÖRKÉRDÉS
a gazdasági növekedés folytatódásának esélyeiről és feltételeiről
A 2012 utáni években gyorsuló, majd legújabban lassuló növekedést összetett, ellentmondásos folyamatok alakítják, kérdésünk ezek számbavételére vonatkozik. A növekedést befolyásoló feltételek közül a javuló makrogazdasági, egyensúlyi mutatók állnak az egyik oldalon. A növekedést lassító, akadályozó tényezők is felsorolhatók, mint például a működőtőke-vonzási képesség gyengülése, a vállalati hitelezés fellendülésének elmaradása, a munkaerő-kínálat feszültségei, a gazdaság szerteágazó szerkezeti problémái, a visszaesés a nemzetközi versenyképességi rangsorban, az uniós támogatások átmeneti mérséklődése.
Bizonytalan a külső környezet is: kérdés, mi történik a kínai gazdasággal, hogyan reagál az Egyesült Államok – és a világ – a bizonyára elkezdődő kamatemelés- re, mekkora megrázkódtatás éri a német autóipart a VW-botrány után, úrrá lesz-e az Európai Unió vezérkara a torlódó konfliktusokon, hogyan alakul a viszonya Oroszországgal, illetve milyen hatása lesz a bevándorlásnak és az eszkalálódó szíriai konfliktusnak?
A kérdés tehát az, hogy a monetáris és gazdaságpolitika, a szabályozás és a kialakított intézmények, valamint a nemzetközi helyzet alakulása hogyan befolyásolják a gazdasági növekedés esélyeit, mennyire számíthatunk a kedvező, illetve kedvezőtlen folyamatok érvényesülésére?
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H1, O5, E6.
Földrajzi és ágazati koncentráció a cseh, a magyar és a szlovák exportban
SOÓS KÁROLY ATTILA
A statisztikai adatok három közép-európai új EU-tagállam, Csehország, Magyar- ország és Szlovákia kivitelének erős földrajzi és ágazati koncentrációját mutatják. Mindhárom ország hatalmas mennyiségben exportálja néhány gépipari ágazat termékeit, és exportjuk elsősorban a többi uniós tagországba irányul. Cikkünknek ez a koncentráció a tárgya, amelyet összehasonlító megközelítésben vizsgálunk, bevonva az elemzésbe néhány további új kelet-közép-európai és néhány más (nem kelet-kö- zép-európai) EU-tagállamot is. Tüzetesebb vizsgálattal azt találjuk, hogy a földrajzi és ágazati (egymással egyébként összefüggő) koncentráció alacsonyabb mértékű annál, amilyennek a külkereskedelmi statisztika mutatja, de nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas. A koncentrációnak van pozitív és negatív (veszélyes) oldala is.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F15, F23, F43, H25, J24.
Mire jó az államosítás? Szakértői várakozások Magyarországon
VOSZKA ÉVA
A köztulajdon növelésének és szűkítésének hullámai mindig újra felélesztik az előnyökről és hátulütőkről folytatott politikai, szakmai vitát is. Ebben a cikkben az államosításokra vonatkozó jellegzetes szakértői véleményeket próbáljuk meg felvázolni interjúk és a hozzájuk kapcsolható elemzések alapján, hogy kiderítsük, van-e újdonság az álláspontokban, érvelésekben a nemzetközi szakirodalomból és az évtizedes hazai vitákból jól ismert elemekhez viszonyítva. A kutatás tanulsága szerint a továbbra is világosan elkülönülő felfogások ellenére terjed az árnyaltabb megközelítés. Ebben egyebek között szerepet játszhat, hogy a globális válság sokkja megrendítette a korábban uralkodó paradigmát, ami elbizonytalaníthatja az egyetlen helyes megközelítés létezésébe vetett hitet.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H13, H82, P26.
A horizontális kartellek magyar bírósági gyakorlatának rövid áttekintése
SERÁK ISTVÁN
A rendszerváltást követően kialakult versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal kartellt megállapító határozatát a bíróság – mint bármely hatósági döntést – közigazgatási perben felülvizsgálhatja és meg is változtathatja. Az azóta eltelt negyed évszázad alatt már értékelésre alkalmas mennyiségű bírói ítélet szüle- tett, amelyekből a jelen tanulmány a horizontális kartellekre vonatkozóakat tekinti röviden át, tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szó- ló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ában szereplő elkövetési magatartások mentén rendszerezve. A bírósági ítéletekből kitűnik, hogy a magyar gyakorlatban a horizontális versenykorlátozást tipikusan az olyan termékek és szolgáltatások piacán lehet kifejteni, ahol a piac jellegéből adódóan az áron kívül más megkülönböztető tényező nem létezik, vagyis ahol az ár a verseny központi eleme. A feltárt, sok esetben a piac jellemzőinek függvényében ágazati párhuzamos maga- tartásként is értékelhető jogsértések döntő hányadát az árrögzítés teszi ki, azonban a konkrét érintett piac és piaci szereplők függvényében más elkövetési alakzatokkal is vegyülhet. Az ár mellett jelentősége lehet annak is, hogy a piacon hány szereplő van jelen, ezért azok a piacok veszélyeztetettebbek, ahol kicsi a veszélye annak, hogy a fogyasztók a kartellezés következtében más versenytárshoz tudnak fordulni, ezt mutatja, hogy jelentős számú eset foglalkozik az oligopol piacokra jellemző pályázatokon összejátszás kérdéseivel.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21; K49.