Miért mennek el az orvosok – és miért maradnának itthon? – I. rész
A magyarországi orvosmigráció sajátosságairól
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID
Az orvosmigráció kérdése mindenkit érintő fontos szakpolitikai kérdés, a szakmai diskurzusban szorosan kapcsolódik az egészségügy általános helyzetének az anomáliáihoz, az orvoshiány problémájához. Az orvosok nemzetközi vándorlása azonban nem új és nem magyar jelenség. Az egészségügy feladatainak és lehetőségeinek folyamatos bővülése, illetve a demográfiai folyamatok teremtenek növekvő keresletet az orvosok iránt és eredményezik az orvosok növekvő migrációját. Az orvosmigráció mind fontosabb jelenségének a mérése nem egyszerű, azt a bizonytalan adatok helyett gyakran a tényleges folyamatoknál egyszerűbben megkérdezhető migrációs szándék felmérése helyettesíti. A kutatás új adatfelvétele a magyarországi orvoselvándorlás tényleges nagyságát és az elvándorlást magyarázó tényezőket, a migrációt ösztönző és visszatartó hatásokat vizsgálta a hazai, a külföldön dolgozó és a korábban külföldön dolgozott, migrációs tapasztalattal rendelkező orvosok körében. A cikk első része az orvoselvándorlás nagyságát, a külföldön dolgozó orvosok sajátos szakmai és korosztályi összetételét és az elvándorlás dinamikáját tárgyalja. A második részben a szerzők arra keresik a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvosok külföldi munkavállalását és a külföldi munkavállalással kapcsolatos várakozásaikat. Modellszámításokkal vizsgálták, hogy az élet- és munkakörülmények különböző szempontjai hogyan hatnak a külföldi munkavállalás esélyére és mintázatára. Előzetes várakozásukhoz képest a bérek önmagukban nem elegendőka migrációs döntéshez és a bérek emelése önmagában a megállításához sem. Az orvosok elvándorlásának az intenzitása, a jövőbeni döntésekkel kapcsolatos vára-kozások különösen a fiatalokelvándorlásának az állandóságát prognosztizálják. A szerzők ebben találták az orvoselvándorlás legsúlyosabb problémáját.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C83, I10, I20, J40, J60, J61.
Quo vadis Japán?
Megtörheti-e a Great Stagnation korszakát
az abenomics?
MURAKÖZY LÁSZLÓ
A modern kori japán történelem legfényesebb évtizedeit jelentette a második világháború utáni fellendülés. A növekedés jelentős életszínvonal-emelkedést, társadalmi békét és elégedettséget hozott. A nyolcvanas évekre Japán a világ egyik legfejlettebb országává vált. A kilencvenes években azonban fokozatosan romlott a relatív pozíciója. Japán a hetvenes évek válságos időszakát a felszínen sok más fejlett országnál jobban kezelte. Ekkor is a felzárkózásban hajdan oly sikeres eszközöket alkalmazták, amelyek ugyan átmenetileg még sikeresen tompították a negatív külső hatásokat, de egyben meggátolták, hogy elinduljon az új helyzethez való mélyreható és átfogó igazodás. Az élenjáró országok két évtized után, fájdalmas intézkedések és folyamatok segítségével jutottak túl ezen az átalakuláson, és ez alapozta meg, tette lehetővé akilencvenes/kétezres évek fényes fellendülését, a Great Moderation korszakát. Nem így történt ez Japánban. A sokáig sikerországként számon tartott Japánra nehéz időszak köszöntött be, ami korántsem múló epizódot jelent az ország történetében. E mögött ugyanis a korábbi évtizedekre visszanyúló nagyon mély és sajátos strukturális okok húzódnak meg. Immár negyedszázados vergődését joggal nevezhetjük a Great Stagnation korszakának. Az abenomics1 az ebből való kitörést célozta meg. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mennyiben hozott új elemeket Abe Sinzó kormányzása a válságkezelésben, milyen eredményeket láthatunk eddig, és mik a jövő kilátásai a világ harmadik legnagyobb gazdaságának (Wakatabe, 2015; Muraközy, 2016).
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E6, P1, O23.
A nemzetközi monetáris rendszer
koncentrációjának alakulása 2001 és 2013
között
DANI ÁKOS
A második világháborút követően a dollár folyamatosan vezető szerepet játszott a nemzetközimonetáris rendszerben. A kétezres évek világgazdasági folyamatai és a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság következtében azonban több szakértő is a dolláralapú rendszer közelgő átalakulásáról, az amerikai valuta nemzetközi szerepének visszaszorulásáról értekezett. A cikk statisztikai módszerekkel vizsgálja a nemzetközi monetáris rendszerben 2001 és 2013 között végbement változásokat. A szerző a rendszer alkotóelemei közötti esetleges változások feltárása érdekében koncentrációs mutatószámok alkalmazásával elemzi a nemzetközi valuták közötti erőviszonyok alakulását. Következtetései szerint a vizsgált periódusban a főbb nemzetközi valuták egymáshoz viszonyított súlya nem változott jelentős mértékben,vagyis továbbra is az amerikai valuta a világgazdaság egyedüli csúcsvalutája, míg az euró távoli másodiknak tekinthető, az egységes európai valuta nem volt képes kitörni a patrícius valuta szerepkörből.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F31, F33.
A munkahelyteremtés nélküli növekedés és az
ifjúsági munkanélküliség kapcsolata
MARTUS BETTINA SZANDRA – URBÁNNÉ MEZŐ JÚLIA
Az Amerikai Egyesült Államok foglalkoztatottsági szintjének csökkenése a 2008-as gazdasági válságot követően a fiatalokat is érintette. A teljes foglalkoztatás visszaesése és az ifjúsági munkanélküliség növekedése egyaránt rendkívül széles méreteket ölt: egyre több ember veszti el az állását és egyre nehezebben talál magának újat. A gazdaságokban strukturális változások mennek végbe, amelyekkel sok esetben a fiataloknak fokozottan szembesülniük kell az álláskeresés során. A cikk célja a 2008-as gazdasági válsághoz kapcsolódóan a munkahelyteremtés nélküli növekedés és az ifjúsági munkanélküliség jelenségének szintetizálása, a kettő kapcsolatának bemutatása az Amerikai Egyesült Államok példáján. A két jelenség bemutatására a szerzők szakirodalmi és statisztikai adatokat használtak. Az eredmények szerint a munkahelyteremtés nélküli növekedés a fiatalokat is érinti, és a két jelenség okai között jelentős mértékű átfedés található. Ezért a szerzők úgy gondolják, hogy az egyik jelenség kezelése vélhetően a másikra is jó hatással lesz.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J64.
Két közgazdasági folyóirat cikkei
a 2010 utáni magyarországi változásokról
(dokumentált esszé)
LAKI MIHÁLY
Két magyar folyóirat lektorált cikkeinek példáján azt vizsgáljuk, hogy magyar közgazdászok milyen megállapításokat tettek a 2010 utáni hazai társadalmigazdasági folyamatokról. A gazdaságpolitika készítői és a gazdaságot szabályozó intézmények fontos hajlamairól és ösztönzőiről informálnak bennünket e cikkek elemzései a keleti nyitásról, a konfliktusos viszonyról az Európai Unióval, az állam növekvő befolyásáról, az állami tulajdon növekvő volumenéről és hányadáról, a felső középosztálynak kedvező adórendszerről, a kormány gazdaságpolitikáját támogató központi bankról. Ám a 43 lektorált cikk megállapításai még nem elegendőek egy formálódó gazdasági-társadalmi rendszer leírásához, rekonstruálásához.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11.
Emberi jogi szempontok az Európai Unió fejlesztéspolitikájában
KÁSLER ANDRÁS
A fejlesztéspolitika a nemzetközi politika egyik meghatározó eleme, a fejlettebb gazdasági adottságokkal rendelkező országok, nemzetközi szervezetek, így többek között az Európai Unió is komoly figyelmet szentel e területre, melyben egyre meghatározóbb szerepet kap az emberi jogi irányvonal. Az EU a lisszaboni szerződéssel egyik alapvető értékekeként tekint az emberi jogokra, melynek elősegítése minden politikájában meghatározó szerepet kell, hogy betöltsön. A cikk betekintést nyújt a fejlesztéspolitika nemzetközi helyzetére és az EU fejlesztéspolitikájának szabályaira, felépülésére, kitérve az alapjának tekinthető kereskedelempolitikára is, mely két terület együtt alkalmas arra, hogy az EU elérhesse céljait és érvényt tudjon szerezni a saját maga állította feltételeknek. A cikk rámutat arra, hogy mialatt az EU fejlesztéspolitikáján keresztül számos előnyhöz juttatja a vele kapcsolatban álló országokat, szervezeteket, az emberi jogi kritériumok megszegése esetén alkalmazható szankciók határozottabb kikényszeríthetőségével még hatékonyabbá tehetné az emberi jogok nemzetközi védelmét.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K37, K40, O38.