A feldolgozóipar szerkezetváltása Magyarországon 2008 és 2014 között
NAGY BENEDEK – LENGYEL IMRE
2008-as válságot követően több országban – így Magyarországon is – előtérbe került az ipar szerkezetének átalakítása és az újraiparosítás. A cikkben a szerzők Tregenna módszerét adaptálva elemzik 2008-tól 2014-ig az alkalmazotti létszám és a bruttó hozzáadott érték alapján a magyar feldolgozóipar szerkezetének átrendeződését 13 alágat figyelembe véve. Erősödő, stagnáló és gyengülő csoportokba sorolják a feldolgozóipar alágait. Az alágcsoportok elemzését követően egyes háttértényezők, így a beruházások, az export, a külföldi működő tőke és az alkalmazásban állók összetételének változására is kitérnek.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E23, E24, J21, L60.
Egy előre bejelentett forradalom krónikája Magyarországon – Ipar 4.0-technológiák és a hazai feldolgozóipari leányvállalatok
SZALAVETZ ANDREA
A cikk részben a szakirodalom áttekintése, részben vállalati interjúk alapján arra keres választ, hogy milyen hatást gyakorolnak az ipar 4.0-technológiák a gyártás értéklánc-pozíciójára általában és a vizsgált feldolgozóipari leányvállalatokra konkrétan. Megállapítja, hogy a multinacionális vállalatok helyi leányvállalatai körében az ipar 4.0-technológiák alkalmazása a helyi termelést, a meglévő kapacitásokat fejlesztette, és nem vezetett a termelési és az azt támogató feladatok visszatelepítéséhez a fejlett országokba. Az új technológiák összetett hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra: bár bizonyos korábbi tudáselemeket leértékeltek, a tudásfelértékelő hatásuk is számottevő volt. Az empirikus tapasztalatok és a szakirodalomból levont következtetések eredményeként azt feltételezzük, hogy az ipar 4.0-technológiák hatására nő az operatívnak tekintett tevékenységek aránya az értékláncon belül, azaz az értékláncok koordinátorai kevesebb tevékenységet tekintenek valóban stratégiainak. Az ipar 4.0-technológiák hatására csökken a különbség az egyes operatív tevékenységek értéklánc-pozíciója között: a mosolygörbe alsó része laposabb, elnyújtottabb lesz.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O14, F23.
Az állam átalakuló szerepe a török gazdaságban
SZIGETVÁRI TAMÁS
A cikk az állam gazdaságban betöltött szerepét és annak változásait mutatja be Törökországban, különös tekintettel az elmúlt évtizedben, az iszlamista AKP kormányzása alatt végbement folyamatokra. A modern török nemzetállam létrejöttében és fejlődésében központi szerepet játszott az államhatalom, amit az egyeduralkodó kemalizmus eszme etatista szemlélete is erősített. A nyolcvanas évektől azonban egyre jelentősebbé vált a gazdaságban az állami bábáskodástól független versenyképes magánszektor, ami szorosan összekapcsolódott az iszlámon alapuló konzervatív társadalmi gondolkodás megerősödésével is. A 2002 után hatalomra került alternatív irányzat a konzervatív társadalmi szemlélet mellett az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulását is magával hozta, amelyet az állami tulajdonrész radikális csökkenése mellett a versenyképesség növelését célzó állami gazdaságpolitika jellemzett.*
Journal of Economic Literature (JEL): H10, L50, O25, P11.
A kínai fejlesztési együttműködés Afrikában az ezredfordulót követő évtizedben
VÁRI SÁRA
Kína az ezredforduló óta egyre markánsabb donorszerepet tölt be a nemzetközi fejlesztési együttműködési rendszerben. Afrika súlya felértékelődött, Kína stratégiai partnerének tekinti a fekete kontinenst, segélyeinek közel fele ide áramlik.. A szerző cikkében áttekinti a kínai segélypolitika alakulásában megfigyelhető főbb tendenciákat, illetve azt elemzi, hogyan alakult Kína segélyallokációja az ezredfordulót követő évtizedben Afrikában. Megvizsgálja, hogy mely országoknak van kitüntetett szerepük a kínai segélypolitikában és mely országok gazdaságában a legnagyobb a kínai segélyek súlya. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ugyan a partnerországok többsége hasonló fontosságú mind az OECD DAC- (OECD Development Assistance Committee) donorok, mind Kína számára, mégis van az országoknak egy olyan csoportja, amely Kína számára lényeges, ám a DAC-donorok politikai vagy más okok miatt nincsenek erősen jelen. Egyes országok számára Kína szerepe jóval meghaladja az OECD DAC-donorokét, és itt az ország GDP-jéhez képest is komoly súlyuk van a kínai finanszírozási forrásoknak.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.
Szempontok a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés versenyképessé tételéhez
BENCZES ISTVÁN
A cikk a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés kereteinek újragondolásához kínál szempontokat. Áttekinti a világ meghatározó képzési helyeinek hasonló programjait, megragadva, hogy melyek azok az elemek, amelyeket egyfajta legjobb gyakorlatokként célszerű a hazai képzésben is hasznosítani a program régiós versenyképességének erősítése céljából. A szerző a többi között amellett érvel, hogy a nemzetközi kapcsolatok doktori szintű oktatásában a hangsúlyt az egyes tárgyi területek oktatása helyett a kutatási elméletek és módszerek sokszínűségének megismertetésére érdemes helyezni a jövőben.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A23.
JOGI MELLÉKLET
Pillanatfelvétel az európai bankszabályozás fontosabb problémaköreiről
KREISZ BRIGITTA
A tanulmány célja, hogy képet adjon az európai bankszabályozás strukturális reformját érintő legfontosabb problémakörökről és az ún. overbanking jelenségről. Az írás a növekedés méretei, a bankrendszer koncentrációja, valamint a tőkeáttétel mértéke alapján mérlegeli, hogy a válság kitörése óta bevezetett uniós intézkedések – különösen az Egységes Felügyeleti Mechanizmus, illetve az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozása – támogató jogi környezetet biztosítanak-e a további strukturális reformok megkezdéséhez.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G2, G21, G31, G32.