Körkérdés
a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősségről és
a világpolitikai változások lehetséges hatásáról
A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos mérséklődése, a több éve három százalék alatt tartott államháztartási hiány, a hitelminősítőktől kiérdemelt jobb besorolás, a fizetési és a tőkemérleg évről évre növekvő többlete, a GDP – igaz, hullámzó mértékű – növekedése, az alacsony infláció, a bankrendszer sérülékenységének csökkenése, a mérséklődő munkanélküliségi ráta, valamint a belső fogyasztás és a reálbérek emelkedése.
Más elemzések azonban a súlyos feszültségekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tartozik a magánberuházások stagnálása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, a függés az uniós beruházási forrásoktól. Az állam megváltozott szerepével függnek össze a versenytorzító beavatkozások, az uniós fejlesztési források elosztásának problémái, az üzleti környezet kedvezőtlen vonásai, a szabályozás kiszámíthatatlan változásai. Folytatódik a lecsúszás a versenyképességi rangsorokban, romlanak a termelékenységi mutatók, nő a lemaradás a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, és egyre erősebben megmutatkoznak a munkaerőpiac kínálati és képzettségi feszültségei.
A bizonytalanság növekedéséhez hozzájárulnak új kockázati tényezők is: 2016-ban az Egyesült Királyság szavazói az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek, az Egyesült Államokban pedig a protekcionizmussal kampányoló Donald Trumpot választották elnöknek.
Kérdéseink ezek alapján a következők:
A magyar gazdaság teljesítményének várható alakulása szempontjából mit tekint meghatározónak: a makrogazdasági mutatók alakulását vagy a régi és az új kockázati tényezők hatását? A világgazdaság esetleges változásai hogy befolyásolhatják a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősség alakulását?
Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Farkas Zoltán, Kállay László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mellár Tamás, Mihályi Péter, Muraközy László, Petschnig Mária Zita, Sass Magdolna, Vakhal Péter, Várhegyi Éva
Két történet: a gyógyszertárak piaca 2010 után – Esettanulmány
LAKI MIHÁLY
A cikkben a szerző a gazdasági szabályozás két eseményét vizsgálta a gyógyszertárak piacán. Egy befolyásos szakmai szervezet javaslatainak beemelése a kormány programjába és a gyógyszerek iránti belföldi kereslet visszafogásának szándéka egyaránt meghatározták a Fidesz–KDNP-kormánynak a 2010-es választások után néhány hónappal hozott, a patikapiac szereplőinek viselkedését és erőviszonyait jelentősen befolyásoló és módosító döntéseit. Az új kormány a nagykereskedelmi és termelővállalatok növekvő piaci részesedését a gyógyszerészek (akik a helyi társadalom fontos véleményformálói) tulajdoni hányadának kötelező emelésével kívánta csökkenteni. A tulajdoni hányad növelését több, a költségvetés számára többletkiadással járó vagy bevételeit csökkentő kedvezmény szolgálta. Az ország nemzetközi megítélése szempontjából kedvezőtlen költségvetési hiánynövekedést a kiadások visszafogásával megakadályozni igyekvő kormány jelentősen csökkentette a gyógyszerkassza kiadásait is. Ez a döntés rontotta a gyógyszertárak piaci helyzetét, várakozásait, tulajdonszerzési terveit és esélyeit. A többségi gyógyszerésztulajdon megteremtésének programja azonban nem bukott el, csak késett. Amikor az egészségügy intézményeinek nyomására fokozatosan felpuhult a gyógyszerkassza költségvetési korlátja, a javuló piaci helyzetbe került és újabb tulajdonszerzési kedvezményekben részesülő gyógyszerészek vállalják a többségi tulajdon kockázatait.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D47, D72, H51.
ÚJ KÖNYVEK
Kovács Olivér: Stabilitás és dinamizmus – Az innovatív fiskális politika alapjai
Alinea Kiadó, Budapest, 2015
Kovács Olivér első könyve fél évtizednyi kutatás és ennek nyomán a kutatóvá válás lenyomata. A negyvenoldalas hivatkozásjegyzék egyrészt széles körű olvasottságot, másrészt mély és alapos ismereteket, azaz mind vertikális, mind horizontális értelemben tudományos igényességet jelez előre. A szöveg nem könnyű, mégis olvasmányos, és nem csak a fiskális politika szakértői számára emészthető.
JOGI MELLÉKLET
Szemelvény a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása köréből – tekintettel a magyar bíróságok legújabb esetjogára
VADÁSZ VANDA
Jelen tanulmány az 1987. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezmény legújabb bírósági gyakorlatát vizsgálja. A tanulmány kiterjed az Egyezmény személyi, tárgyi és területi hatályának elemzésére, a joghatóság megállapítása és az alkalmazás összefüggéseire, valamint a magyar rendes bíróságok előbbiekkel kapcsolatos legújabb gyakorlatára, figyelembe véve a hozzáférhető esetjogot.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.