Külgazdaság 2017/11-12

A külkereskedelem tényei egy új perspektívából
ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS

A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a hagyományos módszerek által nem azonosítható összefüggések. Használata rohamosan terjed a közgazdaságtanban és a pénzügyekben, de – tudomásunk szerint – a külkereskedelmi adatok vizsgálatára eddig még nem használták. A tanulmányban 10 EU-tagország és az EU-28 kereskedelmi adatait elemezzük. Eredményeink egyfelől a kereskedelem előrejelzéséhez nyújtanak információkat: a 2008-as válság csak ideiglenesen, rövid távon növelte az egyes országok külkereskedelmének együtt mozgását, és szoros kapcsolatokat inkább hároméves vagy még hosszabb időtávon várhatunk. Másfelől egy újfajta csoportosítását kapjuk az európai kis gazdaságoknak kereskedelmi integráltság szempontjából, amely érdekes további kérdésekhez vezet.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, C4
Export- és befektetésösztönzési rendszerek a visegrádi országokban – tapasztalatok és kihívások
ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA
A visegrádi országok – különösen a három kisebb – rendszerváltás utáni gazdasági stratégiájában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlentőke-befektetések, a globális értékláncokba való beépülés, és az ezeken belül bonyolódó, külföldi leányvállalatok által meghatározott, EU-túlsúlyú export. A kétezres évek első évtizedének végétől kezdett gondot okozni e stratégia kifulladása, problémái, a változtatás szükségessége. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság – amely erősen sújtotta az Európai Uniót és a járműgyártást – a négy ország kivitelének zuhanásán keresztül látványosan mutatott rá exportjuk rendkívül erős szektorális, területi és vállalati koncentrációjára. A krízis csillapultával a kivitelnek még a korábbiaknál is nagyobb szerepe lett a visegrádi országok gazdasági növekedésében, miközben egyre jobban fenyeget a megrekedés az alacsony hozzáadott értékű áruk termelése és exportja szintjén (azaz a beszorulás a közepes jövedelmű országok csapdájába). A negyedik ipari forradalom időszakában a termelési folyamatok, a munkaerőpiac várható gyökeres átalakulása eddig nem látott, további kihívások elé állítják a négy országot. Cikkünk bemutatja és elemzi, hogy milyen fókusszal, célokkal, intézményi változásokkal reagáltak a visegrádi országok külgazdasági stratégiái, export- és befektetésösztönzési rendszerei ezekre a kihívásokra. A stratégiák szemléletesen mutatják, hogy az egyes kormányok mit értettek meg a helyzetből és milyen irányban mozdultak el. A gazdaságpolitikai, szabályozási reakciók az egyes országok jövőjén kívül hatással vannak az egész régió kilátásaira is, hiszen a négy ország versenytárs a tőkevonzásban, de egyben szövetséges is, mert a sikereket az egész régió versenyképessége tudja garantálni.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, P52.
A kapitalizmus változatai és technológiai innovációs kapacitás Közép-Európában: Magyarország esete
ERIC RUGRAFF – SASS MAGDOLNA
It’s too high to get over,
And too low to get under,
You’re stuck in the middle,
And the pain is thunder.
(Michael Jackson)
Közép-Európa volt átalakuló országait „függő piacgazdaságokként” írják le, ahol a külföldi tulajdonban működő vállalatok tevékenysége meghatározó. A cikk azt vizsgálja, hogy a helyi vállalatok technológiai innovatív kapacitásainak alakulására milyen hatása van annak, hogy ezek a gazdaságok a félig sztenderdizált termékek összeszerelésére szakosodtak, amely tevékenységet a multinacionális vállalatok koordinálják és kormányozzák. Az írás a „kapitalizmus változatai” megközelítésen alapul, és magyar autó-, gépipari és elektronikai cégek vállalati szintű K+F és szabadalomadatainak egyszerű statisztikai elemzésére támaszkodik. A szerzők eredményei szerint ezek a külföldi tulajdonban levő leányvállalatok általában nem kapnak arra felhatalmazást, hogy technológiailag innovatív tevékenységekbe invesztáljanak, és a magyar vállalatok technológiai innovációs kapacitása túl alacsony ahhoz, hogy a multinacionális cégek központjait ennek a mandátumnak az átgondolására ösztönözze. Ennek eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetésekhez (foreign direct investment – FDI) kapcsolódó technológiatranszfer a helyi vállalatok felé gyenge maradt. Következtetésük szerint az örökölt technológiai gyengeségek és a megfelelő, a fejlett technológiai kompetenciákat vonzó FDI-politika hiánya az iparszerkezet konzerválódásához és a külföldi tulajdonban működő leányvállalatoktól a hazai cégek felé irányuló technológiatranszfer alacsony szintjéhez, illetve a két említett vállalatcsoport közötti együttműködés alacsony szintjéhez vezetett.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L62, L63, L64, O14.
ÚJ KÖNYVEK
Az euróválság kezelése: viták és döntések
Markus K. Brunnermeier – Harold James – Jean-Pierre Landau: The Euro and the Battle of Ideas
Princeton University Press, 2017, 440 o.
A könyvet két amerikai és egy francia professzor írta az euróválságról és annak kezeléséről, az utóbbit kísérő főleg, de nem csak német–francia vitákról és arról, hogy miként hatott mindez az Európai Unióra és annak egyes intézményeire.
Már fejtegetéseik elején rámutatnak arra, hogy a válság és annak kezelése az unión belüli hatalmi viszonyok többszöri jelentős átalakulásával járt együtt. Először az Európai Bizottság (EB) szerepe vált a korábbiakhoz (főképp a korábbi válságperiódusokhoz) képest passzívvá és kevéssé hatásossá. A korábbi forgatókönyv – amely szerint egy-egy válság megoldása több Európát, így az EB számára fontosabb szerepet követel – most nem működött. Az EB hangja most nem erősebb, hanem gyöngébb lett. A szerzők szerint azért, mert az intézmény hatalma elsősorban a szabályozásra terjed ki. Ez nagyon fontos szerep egy pénzügyi válság megelőzésében, de nem központi jelentőségű a válság és következményei kezelésében. Az utóbbi főleg fiskális eszközök mozgósítását követelte meg; erre csak a nemzeti kormányok voltak képesek.
JOGI MELLÉKLET
Nemzetközi beruházásvédelem kontra az Európai Unió beruházáspolitikája: nemzetközi gazdasági jogi kollízió és ami mögötte van
MENCZELESZ ADRIÁN
Az Európai Unió beruházásvédelmi politikája, az uniós jog és a nemzetközi beruházásvédelem közötti kollízió jelentős átalakulást eredményezhet a nemzetközi beruházásvédelmi szabályok, illetve az ehhez kapcsolódó vitarendezés tekintetében. A tanulmány ennek bemutatására törekedve elsőként az alapvető különbségeket írja le a nemzetközi beruházásvédelmi joganyag és az EU beruházásvédelmi politikája között. Ezt követően három fejezetben tárgyal három kiemelt kérdéskört. Az első fejezet az ICSID, az Európai Unió Bíróságának és a tagállami bíróságok ítéletein alapulva az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények EU-joggal való összeütközéseinek bemutatására törekszik. A második fejezet az EU által a harmadik államokkal kötött beruházásvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó egyezményekkel kapcsolatos egyes kérdéseket tárgyalja. A harmadik fejezet a nemzetközi beruházásvédelmi vitarendezés EU általi reformtervezetét összegzi.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K2 Regulation and Business Law, K33 International Law, K41 Litigation Process.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság