Külgazdaság 2017/3-4

Konjunktúraelemzések 2017 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.
Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt.
Balatoni András – Magyar Nemzeti Bank
Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.
György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Mennyire jön be az elrugaszkodási kísérlet? – 2017 tavaszán ez a fő kérdés. Tavaly csökkent ugyanis a gazdasági növekedés sebessége, mivel az EU kohéziós és strukturális alapjaiból nyújtott támogatások folyósítása lelassult. A beruházások szinte összeomlottak. A gazdaságkutatók arra számítanak, hogy az EU-források lehívása az idén felgyorsul, és a kormány is több ösztönzéssel él: a minimálbéreket 15 százalékkal, a szakmunkások garantált bérminimumát 25 százalékkal emelte meg, ezen kívül az enyhülő fiskális szigor és a laza monetáris politika is elősegíti a növekedést. A GDP 3,2–4,2 százalékkal bővülhet, de a beruházások még aligha pótolják be a tavalyi veszteséget. Az uniós forrásokon kívül a háztartások fogyasztása lesz a növekedés fő éltetője. Az infláció gyorsul, de nem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. A munkanélküliség annak ellenére 4,2–4,4 százalékra csökken, hogy a kormány szűkíti a közmunka programra szánt forrásokat. Az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad.

Állami befolyás a francia gazdaságban:válságtól válságig

SOMAI MIKLÓS

Franciaországban több száz éves hagyománya van az állam gazdasági életbe történő beavatkozásának. E hagyományban jelentős szálat képvisel a közszolgálat speciálisan francia értelmezésére, lényegében a kollektív, nemzeti szintű haszonra (jelesül a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra) való szüntelen törekvés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a francia gazdaság működése, illetve az államnak abban játszott szerepe napjainkban alapvetően különbözne a többi fejlett európai országétól. Bár a kormányzati beavatkozás a 20. század államosítási kurzusai révén több hullámban is megerősödött, az 1980-as évek közepe óta Párizs nem tehet mást, mint hogy a nemzetközi gazdaságpolitikai trendeknek (neoliberalizmus, új közszolgálati menedzsment, globalizáció) megfelelően igyekszik betagozódni a deregulációban, a privatizációban és általában az állammal szemben a piac szerepének megerősítésében hívő partnerei közé. Ha ennek ellenére úgy tűnik, hogy a francia bankrendszer az átlagosnál ellenállóbbnak bizonyult a globális pénzügyi válsággal szemben, avagy a kormányzat törvényekkel is igyekszik a versenypiac egyes cégeit a portfóliójában tartani, e jelenségek mögött nem valamiféle új keletű dirigizmust vagy gazdasági patriotizmust, sokkal inkább a francia elit közös oktatási-kulturális gyökereivel, illetve a belpolitikával, a belpolitikai mozgástérrel kapcsolatos okokat találunk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L33, O16, H82, H12, H13, G34, G38.

 

Kuvait mint arab donor segélyezési motivációi

UDVARI BEÁTA – KISS GÁBOR DÁVID – KIS KATALIN –
PONTET JULIANNA – HALMOSI PÉTER

A feltörekvő donorok szerepe egyre jelentősebb a nemzetközi fejlesztési együttműködésben. Kína, Brazília és India mellett az arab donorok (Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) segélyezése is meghatározó. E donorok tevékenységéről, segélyezési intézményi  hátteréről, motivációjukról meglehetősen keveset tudunk az arab donorok átfogó multilaterális együttműködése és a Kuvaitban már az 1960-as években kiépült segélyezési intézményrendszer ellenére. E cikkben így az arab donorokra fókuszálunk, és közülük is Kuvait segélyezési tevékenysége mögött meghúzódó motivációkat elemezzük. Mivel a kereskedelmi kapcsolatok is meghatározóak a segélyek
elosztásában, így az összes kuvaiti bilaterális segély mellett az Aid for Trade (AfT) elosztása mögött meghúzódó okokat is megvizsgáljuk. Az irodalmi áttekintés és a 124 recipiens országon alapuló statisztikai vizsgálat eredményei szerint a kuvaiti segélyek és AfT-támogatások elosztását a közös nyelv mellett az egy főre jutó GDP befolyásolja szignifi kánsan, viszont a segélyek nagyságánál már a recipiens
ország jobb gazdasági helyzete a döntő tényező. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

Jogi melléklet

A nemzetközi szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása, különös tekintettel a Róma I. rendelet alkalmazási körére és a jogválasztásra

SZABÓ SAROLTA

A Róma I. rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározá- sáról az ún. Római Egyezmény szabályain alapul és annak rendelkezéseit váltja fel, így az a 2009. december 17-ét követően kötött szerződésekre irányadó. A tanulmány elsőként a Róma I. rendelet hatályának komplex szabályozását mutatja be az Euró- pai Unió Bíróságának legújabb ítéletei tükrében. Másodikként pedig a rendelet 3. cikkében lefektetett jogválasztás szabályait elemzi összevetve azokat a magyar Kó- dex és a készülő nemzetközi magánjogitörvény-tervezet rendelkezéseivel.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12 – Contract Law.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság