Hol volt, hol nem volt…
Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában
„Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.”
(Vergilius: Aeneis)
SASS MAGDOLNA
A cikk a szakirodalom eredményei alapján bemutatja, hogy a kínai külföldi közvetlentőke-befektetések és multinacionális vállalatok sajátosan viselkednek más országok külföldön befektető vállalataihoz képest. Ennek okát a kínai gazdasági modell sajátosságaival magyarázhatjuk, amelyben az állami-kormányzati beavatkozás a gazdaság minden szeletét áthatja. Jelezzük továbbá, hogy a kínai közvetlentőke-befektetések volumene és súlya nagyobb Európában és Kelet-Közép-Európában, mint azt az eddig elérhető adatok mutatták. A régió s azon belül is elsősorban Magyarország relatíve fontos célpont az Európai Unión belül a kínai tőke számára. Lakosságszámához vagy gazdasági erejéhez (GDP-jéhez) viszonyítva hazánk a kínai tőke fontos európai fogadó országai közé tartozik. A magyarországi kínai projektek jellemzői hasonlítanak a kínai külföldi közvetlentőke-befektetéseknek a szakirodalomban bemutatott általános sajátosságaihoz. Ezért – más fogadó országok tapasztalatai alapján – a fejlett országokból származó befektetésekhez hasonlítva kockázatosabbnak tekinthetők.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23.
A termelési tényezők szerepe az európai járműipari értékláncban
VAKHAL PÉTER
A nemzetközi értékláncokba beszállított hozzáadott érték nagysága az értékláncban elfoglalt pozíció függvénye. A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy milyen különbségek léteznek a különböző termelési fázisokra szakosodott iparágak között az európai járműiparban. Feltételezésünk szerint az alacsonyabb hozzáadott értéket beszállító iparágakban a munkaerő mint termelési tényező szerepe nagyobb, mint a tőkéé. Minél magasabb azonban az előállított hozzáadott érték, annál nagyobb szerep jut tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak. Az elemzés során a szerző úgy találta, hogy a tőke skálahozadéka egyértelműen pozitív kapcsolatba hozható az értékláncban elfoglalt pozícióval, míg a munka skálahozadéka jellemzően alacsonyabb, ha a beszállított hozzáadott érték magasabb.
Journal of Economic Literature (JEL): F10, L11, L62.
Globális kockázatok, világgazdasági kihívások – az állam változó szerepe
ELEKES ANDREA
A cikk az elmúlt évtized három legnagyobbnak tekintett globális gazdasági kockázatán (pénzügyi és fiskális kockázatok, krónikus munkanélküliség és olajársokk), illetve azok potenciális hatásain keresztül mutatja be, melyek azok az esetek, amikor a további negatív hatások elkerülése érdekében mindenképpen szükségessé válik az állami beavatkozás. Ezek a példák arra is rávilágítanak, hogy az állam szerepe változóban van. Globális piaci szereplőként a globális kockázatokat és lehetőségeket felmérve, előre jelezve, azokat a döntésekbe beépítve, hosszú távú stratégiákban gondolkodva lehet megőrizni a versenyképességet, a stabilitást, illetve csökkenteni a sérülékenységet, a globális kockázatoknak való kitettséget. A globális kockázatok, a hosszú távú stratégiai megközelítés az országok többségében gazdaságpolitikai fordulatot igényel: a monetáris és fiskális igazodás helyett egyre inkább termelékenységjavító strukturális reformokra van szükség. A növekedés ugyanis mindinkább a felhalmozott készségek, szakértelem, valamint az innováció és a tudásalapú tőke által vezérelt többtényezős termelékenység függvénye.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F6, H6, O38.
ÚJ KÖNYVEK
A kapitalizmus újratervezése
Szerkesztette: Michael Jacobs és Mariana Mazzucato
(a 2016-os angol kiadást fordította: Felcsuti Péter)
Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 384 oldal, 4800 forint
Simonovits András
A 2007-ben kezdődött és 2008-ban elmélyült Nagy Recesszió alaposan meggyengítette az ortodox közgazdaságtan dominanciáját. A belső kritikusok mellett nagyobb számban léptek fel külső kritikusok. Ezek sorába tartozik a két szerkesztő és az általuk megnyert szerzők, köztük a 2001-es Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz. Ebben a recenzióban először röviden összefoglalom a válság után kialakult ortodox nézeteket, majd bővebben kifejtem a kötetben szereplő kritikákat, végül értékelem a kötetet.
Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció
Budapesti Gazdasági Egyetem, 2017, 276 oldal
„Det er svært at spå, især om fremtiden”
Losoncz Miklós:
„A prognózis nehéz dolog, különösen akkor, ha a jövőre vonatkozik” – mondta Niels Bohr, a mottóban idézett mondás szerzője. Az 1922-ben fizikai Nobel-díjjal elismert dán fizikus joggal összegezhette így tudományos pályájának tapasztalatait, hiszen az atomszerkezet megismerését szolgáló kutatásainak későbbi következményeit akkoriban senki sem látta előre. Amikor Losoncz Miklós a 2017 októberében lezárt könyvében Nagy-Britannia és Észak-Írország Európai Unióból történő kilépése (brexit) következményeivel foglalkozik, akkor a XX. századi atomfizikusokhoz hasonlóan felderítetlen kutatási területre merészkedik, ahol a megállapítások és következtetések felezési ideje gyakran a kézirat kiadótól a nyomdáig történő továbbítási idejével mérhető. A szerző ezért a téma feldolgozásának egyetlen lehetséges módszeréhez folyamodott: a végkifejletéhez csak 2019 tavaszán elérkező kilépési tárgyalások végeredményének jóslásszerű rögzítése helyett arra vállalkozott, hogy a szereplők motivációit és céljait, valamint a kilépési szerződésben elérhető kompromisszumokat, illetve az európai integráció folyamatából kiszakadó, önállóság útjára lépő Egyesült Királyság és az EU jövőbeli együttműködési lehetőségeit mutatja be.
JOGI MELLÉKLET
Tengeri és légi felelősségbiztosítás
Vermes Attila
A tengeri és légi felelősségbiztosítás szoros kapcsolatban áll mind a hagyományos fuvarozási és szállítmányozási szerződéssel, mind pedig az árura és fuvareszközre (hajótestre) vonatkozó vagyonbiztosítással. Noha harmadik személyek javára szóló biztosításnak hívjuk, végső soron azonban a felelősségi szabályok miatt itt is a biztosított saját vagyona csökken az önrésszel. A fuvarozás és szállítmányozás egyfelől megreformálta a biztosítási jogot a felelősségbiztosítás kialakulásával, másfelől a felelősségbiztosítás is megreformálta a logisztika jogát. Történetileg ugyan jóval később alakult ki, azonban ma már hasonló fontosságú szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mint a régebbi biztosítási módozatok. Tekintettel arra, hogy a fuvarozás és szállítmányozás hatályos jogi szabályozása alágazatokra töredezett, ráadásul sok esetben ismeretlen a kár bekövetkezésének modalitása, vagy a fuvarozó exkulpálja magát a felelősség alól, a felelősségbiztosítás mint párhuzamos fedezet léte indokolt az áruk térbeli áramlása során. A szerződéstípusok fejlődése azonban nem ért véget. Már ma is létezik néhány olyan modern biztosítás, mely a fuvareszközre, árura, felelősségre vonatkozó kockázatokat egy kötvényben komplexen biztosítja, de az önvezető (autonóm) járművek és a multimodális fuvarozás biztosítási szerződései további jogi kutatásokat igényelnek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G22 Insurance, K39 Other.