Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon
SOÓS KÁROLY ATTILA
Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk a feldolgozóiparban a nyitottság két fontos elemének: a vállalatok (részleges vagy teljes) külföldi tulajdonlásának és az exportnak a szempontjából. A kérdés irodalmának áttekintése után ökonometriai eszközökkel vizsgáljuk azt, hogy a külföldi tulajdonlás és az exportértékesítés hogyan hat az érintett vállalatokban a dolgozók kereseteire, ideértve azt, hogy a munkaerő magasabb képzettségéhez kapcsolódó bértöbbletet (képzettségi prémiumot) hogyan befolyásolja a vállalatoknál a külföldi tulajdonosi részvétel.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F16, F21, F23, F66, J16, J31, R23.
Az ördög a részletekben rejlik – egy hibrid típusú vállalat nemzetköziesedése
ANTALÓCZY KATALIN– SASS MAGDOLNA
Az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése – ahhoz képest, hogy mekkora a szerepük a világgazdaságban, illetve számos országban – a szakirodalom kevéssé vizsgált kérdése. Bár az állami tulajdonú kínai vállalatok nemzetközi szerepének növekedése ráirányította a kutatók figyelmét a témára, de a közép- és kelet-európai volt tervgazdaságok állami vállalataira korlátozott figyelem irányult, hiszen a többség úgy gondolta, hogy ezek a vállalatok eltűntek az 1990-es évek privatizációs folyamatában. Valójában azonban számos vállalat kimaradt, „kimenekült” a privatizációból, s ma is teljesen vagy részben (esetenként hibrid módon) állami tulajdonban van. A 2008-as válság – amely erősen érintette a kelet-közép-európai országokat – több kormányt arra indított, hogy felülvizsgálja az állam szerepét a gazdaságban, beleértve tulajdonosi szerepét is. Így – bár különböző okokból – például a magyar, a lengyel és a szlovén kormány ismét számottevő vállalati eszköz tulajdonosává vált. A cikk egy kisebbségi állami tulajdonban lévő vállalat, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. esetét elemzi. Bár a múlt század elején alapított vállalat esete nagyon speciális, mégis ráirányítja a figyelmet az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése eddigi megközelítésének hiányosságaira, hibáira és további részleteire – amelyben ez esetben a lényeg (az ördög) rejlik. Az elemzés alapjául a szakirodalomnak egy olyan újabb vonulata szolgál, amely az állami tulajdonban levő vállalatok alapvető változásait, azok hibrid jellegének előtérbe kerülését (például: Bruton et al., 2015, Peng et al., 2016) és az állami tulajdonban levő multinacionális vállalatokat (például: Kalotay, 2017, Götz–Jankowska, 2018) vizsgálja. A szerzők először a hátteret, vagyis a gyógyszeripari folyamatokat és a vállalat történetét mutatja be, illetve megvizsgálja az állami vállalatok jelenlétét a volt átalakuló országokban. Ezután a szakirodalom előbb említett területeit és a módszertant, valamint az információk forrását mutatja be. Végül következik a vállalati esettanulmány elemzése e szempontok alapján, valamint a fő következtetések.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 22, F 23.
Az EU déli mediterrán politikája az Európai Beruházási Bank támogatási tevékenységének tükrében
SZIGETVÁRI TAMÁS
Az Európai Unió számára kiemelt jelentőségű a déli Mediterráneum. A térség gazdasági fejlődésének támogatása már több mint két évtizede az Európai Unió prioritásai közé tartozik. Az arab tavasz következményei és a migrációs nyomás erősödése az utóbbi években tovább növelte a mediterrán országokkal kapcsolatos fejlesztési igények fontosságát. Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió fejlesztési bankjaként egyre jelentősebb hitelezési tevékenységet folytat az unión kívül, így megnőtt a szerepe az EU külkapcsolati (fejlesztési, szomszédsági) céljainak elérésében is. A cikk bemutatja és elemzi az EIB hitelezési gyakorlatát a mediterrán térségben, azt, hogy milyen prioritások alapján és milyen eszközökkel támogatja a térség gazdasági fejlődését, és mennyiben képes megfelelni a növekvő elvárások jelentette kihívásoknak.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F33, G24.
ÚJ KÖNYVEK
Borvendég Zsuzsanna: Az „impexek” kora. Külkereskedelmi fedéssel folytatott pénzkivonás a „népgazdaságból” a Kádár-rendszer idején az állambiztonsági iratok tükrében
Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2017
Laki Mihály
A szocialista tervgazdaság céljait kiszolgáló vállalati szerkezet jött létre az 1948-as kommunista hatalomátvétel és az államosítás után. A beszerzést és az értékesítést, néhány kivételtől eltekintve, leválasztották a termelésről. A termelővállalatok nem találkoztak a végső fogyasztóval. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő bel- és a kizárólag állami tulajdonban levő külkereskedelmi vállalatok foglalkoztak egy termék vagy termékcsoport forgalmazásával. A külkereskedelem ebben a zárt gazdasági-társadalmi rendszerben sajátos újkori „kereskedelmi kapuként” (Polányi, 1972) működött.
JOGI MELLÉKLET
A magyar „máltai eset”, cirkuszi artisták, bűvészek és részvények: régi ügyek az új nemzetközi magánjogi törvény egyes általános részi szabályainak kodifikációja apropóján
Szabó Sarolta
Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el és 2018. január 1-jétől lépett hatályba a 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról (a továbbiakban: új Kódex), amely célja szerint a korábbi 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: régi Kódex) szabályait modernizálja és finomítja. Jelen tanulmányban a régi Kódex bírósági gyakorlatában felmerült olyan jogesetek kerülnek bemutatásra és elemzésre, amelyek – a szerző reményei szerint – nemcsak képet adnak az általános részi jogintézmények – néha igencsak összetett – működéséről, hanem amelyek megvilágítják az új Kódex egyes változtatásainak indokát is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1 Basic Areas of Law, K19 Other.