Külgazdaság 2018/7-8

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben

BENCZES ISTVÁN

Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú folyamat. Ennek ellenére a diskurzusnak ma még alig része a dezintegráció és így nem is alakultak ki e folyamat értelmezésének elméleti, fogalmi és módszertani keretei. A cikk a nemzetközi kapcsolatok, valamint az integrációelméletek ún. államközpontú elméleteinek perspektívájából vizsgálja a dezintegrációt. Azt vizsgálja, hogy a neorealizmus, a klasszikus kormányköziség, a neoliberális institucionalizmus, valamint a liberális kormányköziség használható megközelítések-e a dezintegráció (pontosabban az eurózóna dezintegrációja) értelmezésében, segítségünkre vannak-e egy ilyen rendszerszintű folyamat megértésében. A cikk fő megállapítása, hogy az államközpontú elméletek leginkább a tagállamok közötti törésvonalak és alkuk magyarázatában segíthetik az érdeklődőt, középpontba állítva mindazon elosztási konfliktusokat, amelyek korábban nem vagy csak másodlagosan voltak jelen az európai (gazdasági) integrációban.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15.

A hazai kockázatitőke-befektetések értékelése, különös tekintettel a JEREMIE-alapok befektetéseire

ILLÉS RICHÁRD – LOVAS ANITA

A JEREMIE kockázatitőke-program 2016 első felében zárult le és ennek keretében több mint 350 vállalat jutott tőkefinanszírozáshoz. Kutatásunk során közel 200 válla­latra kiterjedő mintát állítottunk össze részletes vállalati adatokkal és piaci információkkal, amely alapján a vállalatok egyedi jellemzőit vizsgáltuk. A befektetői oldalon értékeltük a kontrolleszközöket, és azt láttuk, hogy szinte minden alap többségi tu­lajdont szerez meg, sőt számos esetben az igazgatóságban és a felügyelőbizottság­ban is részt vesznek. A JEREMIE-kiírások többek között arra törekedtek, hogy a közép-magyarországi régión kívüli vállalatok fejlődését segítsék elő. A székhelyek vizsgálata igazolja ezt, a telephelyeket figyelembe véve azonban a tevékenységek inkább a középső régiókra koncentrálódnak. A kockázatitőke-befektetők nemcsak új fejlesztésű termékeket finanszíroznak, azaz nemcsak fejlesztéssel foglalkoznak, hanem a vállalatok negyede folyamatosan jövedelmet is termel. Ez a befektetők di­verzifikációs erőfeszítéseit is igazolja. A vállalatok törekednek a nemzetköziesedésre is, hiszen több mint 70 százalékuk külföldi piacokat céloz meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24, G34, H71

 

Afrika fejlődésének új alapja? Az Európai Unió és Afrika kutatási együttműködése

Udvari BeátA  – Urbánné Mező JúliA

A fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárulhat a tudományba, technológiába és innovációba történő befektetés, ami történhet saját (pénzügyi és humán) forrásaik felhasználásával, vagy kívülről érkező forrásokból (például: külföldi tőke, hitelek, segélyek, technikai segítségnyújtás, ösztöndíjak). A technológia fejlődésben betöltött szerepére a nemzetközi fejlesztési együttműködés (segélyezés) keretét meghatározó Millenniumi és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek, ezáltal az innovációs segélyezésre is felhívják a figyelmet. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb donorszervezeteként is prioritásként kezeli az afrikai fejlődő országok technológiai fejlesztését, eddigi szoros kereskedelmi-segélyezési kapcsolatuk kutatás-fejlesztési együttműködéssel is kiegészült. E feltáró cikk célja az EU és Afrika közötti kutatás-fejlesztési együttműködés elemzése. A 2002–2016 közötti időszakot felölelő, az innovációs segélyeket és a Horizont 2020 projektjeit elemző kutatásunk több jelenségre is rávilágított: 1. az összes Afrikába irányuló innovációs segély csaknem háromnegyede az Európai Unióból származik, bár a bilaterális támogatások körülbelül 1 százalékát teszik ki és jelentős ingadozást mutatnak; 2. az innovációs segély fogadó országok szerinti megoszlása koncentrált, de időben változékony; 3. a leginkább támogatott területek a mezőgazdasági kutatás, a kutatási/tudományos intézetek, az orvosi és a környezeti kutatás; 4. a H2020-projektek esetén is erőteljes koncentráció tapasztalható a részt vevő országokat tekintve, és a projektek szektorok szerinti prioritása meglehetősen hasonlít az innovációs segélyekére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

JOGI MELLÉKLET

A nagy adathalmazok és a fogyasztói adatok felhasználása – néhány nemzetközi ügy bemutatása

BELÉNYESI PÁL

Jelen tanulmány napjaink egyik versenyjogi-adatvédelmi slágertémáját járja körbe: a nagy adathalmazok (big data) és a fogyasztói magatartások, valamint fogyasztói adatok védelmének kapcsolatát. Teszi ezt elsősorban normatív-intézményi szempontokat követve, azaz bemutatva néhány ország versenyellenőrzési gyakorlatát. A bemutatott esetekkel kapcsolatosan elmondható, hogy bár a végrehajtói hatalmi ágak érdeklődése az utóbbi években fokozódik, big data-specifikus, szisztematikus versenyprobléma egyelőre nem azonosítható be. A szerző véleménye szerint ennek erőforrásbeli és koncepcionális okai is vannak. Amennyiben azonban a hatóságok az online fogyasztói viselkedéseket empirikusan is vizsgálják majd (ez egyelőre sajnos nem általánosan alkalmazott módszer), és megfelelően finomhangolják a beavatkozási gyakorlatukat – akár a „fogyasztói érdeksérelmet” átértékelve –, ez változhat. Az ismertetett ügyekből kitűnik, hogy az a verseny-közgazdasági felfogás, amely szerint a versenyjog kizárólagos feladata a fogyasztói jólét védelme – elsősorban az árversenyen keresztül –, a big data kapcsán nehezen védhető. A big datával kapcsolatos ügyek fókuszában ugyan továbbra is elsősorban a fogyasztók személyes jogainak a verseny általi támogatása marad, a neoklasszikus tanoktól való megközelítésbeli eltávolodás már érezhető. A versenyjogot kiterjesztően alkalmazó hatóságok a piaci versenyt és nem a fogyasztók rövid távú árérzékenységét kellene, hogy védjék. A hatalmas adattömeggel rendelkező digitális vállalkozások, úgy tűnik, hogy olyan szerepet töltenek be, mint a hálózatos iparágak, így megítélésük is azokhoz kellene, hogy hasonlítson. A tanulmány kitekintés, tehát nem célja a slágerügyek ismételt elemzése.

Journal of Economic Literature (JEL): kód: K21, L86, D11, D91.

ÚJ KÖNYVEK

Varga Zsófia: Az EU-jog alkalmazása

Kézikönyv gyakorló jogászoknak

Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017, 314 o.

Dr. Varga Zsófia (továbbiakban: Szerző) számos a könyv témájával is foglalkozó tanulmány megalkotása után, az Európai Unió Bíróság kutatási részlegének munkatársaként szerzett tapasztalataira építve az uniós jog iránt érdeklődő jogásztársadalom elé tárta jelen művet, amely hézagpótló és véleményem szerint a magyar szakirodalomban egyedülállónak tekinthető.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság