Külgazdaság 2021/1-2

Körkérdés

a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább? Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Herczog László, Horváth Diána, Karsai Gábor, Laki Mihály, Mérő Katalin, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Ha vége a járványnak, mindent elölről kell kezdeni – hovatovább ez a benyomása támadhat azoknak, akik a nemzetközi szervezetek 2020. őszi jelentéseibe belepillantanak. Mert bár csak lassú, részleges, hosszadalmas kibontakozást hozhat a 2021. esztendő, tele bizonytalansággal, valahol el kell kezdeni az építkezést. „Az emberek szerte a világban azt látják, hogy az életük alapvető változáson megy át: gazdasági recesszió, munkanélküliség, klímaváltozás, a munkahelyek automatizálása, a digitális valuták felemelkedése, a megtakarítások alacsony hozama, növekvő egyenlőtlenség és eladósodás” – sorolja a Nemzetközi Valutaalap éves kitekintéséből készült, mozgósító hangvételű kisfilm. Amely nem spórolja meg a biztatást sem: „A jelenlegi válság lehetőséget kínál arra, hogy jobb jövőt építsünk mindenki számára.” Ha ez ilyen egyszerű lenne. A teendők ugyanis túlzottan sokrétűek és ellentmondásosak. A járvány kitörése előtt még néhány emelkedett cél – a súlyos egyenlőtlenségek korrekciója, a klímaváltozás elleni globális fellépés, a munkavégzést megváltoztató technológiai ugrás – keveredett a gazdaságirányítás eszköztárának átértékelésével. Hogyan kell berendezkedni tartósan negatív kamatkörnyezetre, meddig nyújtózkodhat a monetáris politika, áttevődhet-e a gazdasági ösztönzés a fiskális politikákra, avagy a globális eladósodás miatt ez nem engedhető meg? Efféle, ma már gyakorlatiasnak ható teendőkre szűkült a közgazdasági diskurzus. Az új konszenzus még csak

formálódott, amikor a koronavírus-járvány mindent felülírt. Egyetlen példa: ha az IMF előrejelzése helytálló, és a fejlett világ adósságállománya 20 százalékkal, a felzárkózóké 10 százalékkal tovább duzzad, akkor hol marad még tere a növekedés serkentésének? Márpedig az IMF azzal érvel: 2021-ben néhány országban a lakosság és az üzleti élet nagyobb támogatásra szorul, mint 2020-ban. Az összefüggések végtelen láncolatából egyetlen rövid kérdés adódik: MERRE TOVÁBB?

Digitális átalakulás és a feldolgozóipari értékláncok új szereplői

SZALAVETZ ANDREA

A cikk abból indul ki, hogy a digitális átalakulás felerősítette az iparágak közötti konvergencia – már jóval korábban elkezdődött – folyamatát. E folyamat egyik megnyilvánulása a feldolgozóipari értékláncokba integrálódó, a feldolgozóiparon kívüli szektorokból érkező szereplők számának megsokszorozódása. A cikk számba veszi a digitális technológiáknak és a cégek digitalizációs stratégiáinak azokat a jellegzetességeit, amelyek következtében nő az ágazatközi tranzakciók száma és jelentősége a feldolgozóipari értékláncokban, vagyis erősödik az iparágak közötti konvergencia. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L60, O33.

KITEKINTŐ

Vita egy szélsőbaloldali EU-kritikával

BEREND T. IVÁN

Perry Anderson három jelentős tanulmányában az Európai Uniót antidemokratikus neoliberális konstrukciónak minősíti, amely támadja a nemzeti szuverenitást, kizsákmányolja a szegényebb tagországokat és oligarchauralmat biztosít. A tanulmányok szerzője arra a következtetésre jut, hogy az uniót szét kell verni. Jelen írás megvizsgálja Anderson főbb kritikai állításait, megkérdőjelezi a nemzeti szuverenitás valódi lehetőségét, különösen kisebb államok esetében, és bizonyítja a kritika megalapozatlanságát. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F60

JOGI MELLÉKLET

Robusztussá tehető-e a válság utáni pénzügyi szabályozás a nemzeti implementáció éveiben?

KREISZ BRIGITTA

Az elmúlt évek pénzügyi szabályozási reformjaival összefüggő diskurzusok állandó, visszatérő elemei a szabályanyag komplexitásával összefüggő aggodalmak, amelyek mára szabályozási fáradtság képében is megjelennek. A pénzügyi szektor elementáris változásai ugyanakkor a nemzeti implementáció sikerétől függnek. A pénzügyi szabályozás komplexitásának vizsgálata tehát aktuális és szükséges. Az írás sorra veszi azokat az elméleti irányokat, amelyek mentén a komplexitás káros vagy szükségszerű volta a szabályozás különböző konstellációiban érdemben megítélhető, és bemutatja a robusztus pénzügyi szabályozás koncepcióját, amely a pénzügyi szabályozás finomhangolása révén hozzájárulhat a véletlenszerű komplexitás minimalizálásához, de megfelelő válasz lehet a pénzügyi rendszerben már meglévő jelentős alapvető komplexitásra is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, G20, G21, G28, G31, G32, G33, H12.

Megemlékezés Zalai Ernőről

PALÁNKAI TIBOR

Az emlékező mindig bajban van, ha egy eredményekben gazdag életútról akar kiegyensúlyozott és érdemi elemzést adni. Zalai Ernővel különösen ez helyzet. Kiváló jellemvonásait hosszan lehet sorolni,

fontossági sorrendet tenni közöttük már jóval nehezebb. Talán az igényessége kívánkozik az élre, amit saját magával szemben mindig következetesen betartott. Ezt igazolják tanulmányi eredményei, amelyeket 1969-ben az Elnöki Tanácstól kapott aranygyűrűvel elismert kitüntetéses egyetemi doktori címével (Sub Auspiciis Rei Publicae popularis) koronázott meg. Oktatói és tudományos tevékenységét egyaránt ez az igényesség jellemezte. Ezt másoktól is számonkérte, ami konfliktusok forrása volt, de az elvárást aligha lehet megkérdőjelezni. 1998-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagjának

Kategória: 2021. évi számok összefoglalója, Külgazdaság