A külföldi közvetlentőke-befektetés hatása a magyar gazdaságra: küldő ország szerinti heterogenitás
TŐKÉS LÁSZLÓ
Az 1989-es rendszerváltás után Magyarország is bekapcsolódott a gazdasági globalizáció folyamatába, amelynek fontos komponense a határokon átívelő tőkeáramlás. Magyarország rövid időn belül a külföldi közvetlentőke-befektetések (foreign direct investments – FDI) vonzó célpontjává vált. Mára a külföldi tőke súlya és szerepe a magyar gazdaságban megkérdőjelezhetetlen. Az FDI makrogazdaságra gyakorolt hatását hosszú ideje elemzi a közgazdasági szakirodalom. A kutatások alapján mára általánosan elfogadott, hogy az FDI jótékony hatással lehet a gazdasági növekedésre. Ennek egyik fő eszköze a technológiai transzmisszió, azaz a külföldi tőkebefektetők fejlett technológiát és tudást hoznak magukkal és alkalmaznak, ami képes serkenteni a fogadó ország gazdaságát. Ennek alapján az várható, hogy a fejlettebb országokból érkező tőke nemzetgazdaságra gyakorolt hatása azért erőteljesebb, mert az importált technológia és tudás magasabb színvonalú. A tanulmány ezt a hipotézist vizsgálja ún. autoregresszív osztott késleltetésű kointegrációs modell segítségével, 2001 és 2018 közötti magyar makrogazdasági adatok alapján. Az eredmények szerint a tanulmány hipotézise elfogadható. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F210, F430
Az Új Selyemút mentén fekvő országokba irányuló magyar export lehetőségei
MARÓ ZALÁN MÁRK – TÖRÖK ÁRON
Az Új Selyemút Kína valaha volt legnagyobb projektje, amelynek fő célja Ázsia, Európa és Afrika gazdasági fejlődésének és kapcsolatrendszerének előmozdítása. A mai korra jellemző globalizáció és ennek hatására a fajlagos szállítási költségek drámai csökkenése, a vasúti technológiák fejlődése, illetve a politikai struktúrák átalakulása ismét egy „modern” selyemút létrehozását helyezték a kínai állam célkeresztjébe. Magyarország potenciálisan három vasútvonal segítségével kapcsolódhat be a kezdeményezésbe. A cikk az e vasútvonalak mentén elhelyezkedő országokba irányuló magyar exportot elemzi termékcsoport- és termékszinten. Az Új Selyemút nyomán – különösen a vasúti szállítás fejlődésének hatására – Magyarország exportszerkezete átalakulhat. A tanulmány leglényegesebb következtetése szerint a hazai vállalatoknak főként az agrár-, a gépipari és a gyógyszeripari termékekre kell helyezniük a hangsúlyt, mert ezek mind a fajlagos tömeg, mind a logisztika alapján a legnagyobb mértékben tesznek eleget a vasúti szállítás követelményeinek. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F17, F21
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
A magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége – Lehetünk-e digitális éllovasok?
BRÁVÁCZ IBOLYA – KREBSZ REBEKA
A tanulmány a hazai kis- és középvállalkozások Európai Unión belüli helyzetét a digitális fejlettség szempontjából elemzi. Fogalmi-szemléleti keretként McKinsey (2018a) európai uniós tagországok digitális fejlettségének mértéke szerinti felosztása szolgál. A tanulmány célja McKinsey (2018a) Magyarországra vonatkozó megállapításainak tesztelése szekunder forrásokból származó adatok alapján. A kapott eredmények szerint a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége még lényegesen elmarad az ezen a téren legfejlettebb európai uniós tagországokétól és az EU-28 átlagától, ez utóbbihoz csak kezd felzárkózni. A tanulmány cáfolja, finomítja és árnyalja McKinsey
(2018a) Magyarországra vonatkozó következtetéseit. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O11, O33, F63.
ÚJ KÖNYVEK
Egy gazdasági felzárkózás anatómiája Ismertetés és reflexiók Muraközy László: A koreai rejtély – remetéből világpolgár (Akadémiai Kiadó, 2020, Budapest, 270 oldal) című könyvére
FIKÓ LÁSZLÓ
A cikk Muraközy László legfrissebb könyvét mutatja be és elemzi. A kötet a Koreai-félsziget kétezer évnyi gazdaságtörténetét fogja át, középpontjába azonban a 20. század fejleményeit helyezi, fokozott figyelmet szentelve a század második felében kiépülő fejlesztő államnak. A rövid bevezetőt követően a cikk fejezetenként tekinti át és értékeli a könyvet, ennek során az egyes fejezetek tömör bemutatásán túl több esetben ki is egészíti az ott leírtakat, valamint a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Az 1980-as évek demokratizálódási folyamatait és az 1997–1998. évi pénzügyi válság következményeit, illetve a kis- és középvállalkozások és a külföldi működőtőke-beruházások állami iparpolitikában betöltött szerepét lehetett volna bővebben tárgyalni, mivel ezek képezhetik a globalizációhoz alkalmazkodott fejlesztő állam eszközeit. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E6, F40, F52, F54, F63, G01, N00.
JOGI MELLÉKLET
A szabályozáshoz való jog, a közérdekű kivételek fejlődése a kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben
HAJDU GÁBOR
A kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények (Bilateral Investment Treaties – BIT) rendkívül elterjedtek világszerte, és számos kötelezettséget rónak az aláíró államokra. Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az egyezményeket körülvevő bizonytalan választottbírói gyakorlat eredményeképpen szükségese rögzíteni a fogadó állam szabályozáshoz való jogát ezekben az egyezményekben (különösen bizonyos közérdekű intézkedésekre vonatkozóan), és ha igen, akkor milyen formában. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a jognak a fejlődését kiemelhető BIT-ek rendelkezésein keresztül, kitérve mind a közvetett formáira, mind pedig a közvetlen megjelenésére. A tanulmány eredménye egy fejlődési ív felrajzolása a feldolgozott BIT-ek alapján, illetve a szerző röviden de lege ferenda jellegű javaslatot tesz a kérdés megoldására, illetve következtetéseket von le a várható jövőbeli fejleményekről. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.