Körkérdés a pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról
Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Csillag István, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Horváth Diána, Karsai Gábor, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Soós Károly Attila, Szalavetz Andrea, Vakhal Péter, Várhegyi Éva
Körkérdés A pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról Óvatos optimizmus uralta el az őszi hónapokban a nemzetközi szervezetek és a kutatóintézetek elemzőit, ám az év végéhez közeledve egyre több kockázatot emlegettek. Ezek között a legfontosabbak: Megjelentek a koronavírus újabb és újabb mutánsai, amelyek ismét korlátozásokhoz vezethetnek – országhatárokon belül és a nemzetközi érintkezésben is. A globális termelési láncokban zavarok mutatkoznak, a nyersanyag- és alkatrészhiány egész szektorokat fenyeget, megugrottak az energiaárak. Mindez közrejátszik abban, hogy gyorsul és egyre tartósabbnak mutatkozik az infláció, pedig a fogyasztói árak felpattanását a világ nagy jegybankjai néhány hónapja még átmenetinek tartották. Így viszont korábban rákényszerülhetnek a laza monetáris politika feladására, mint eredetileg tervezték. A kamatemelés visszafoghatja a kibontakozást, megnehezítheti a megugró államadósságok finanszírozását, holott az egyes nemzeti költségvetések csak lassan konszolidálódnak. Az Európai Unió új eszközöket vetett be a válságkezelés során, ám azok felettébb lassan indulnak be. A pénzbőség felturbózta a tőzsdei cégek értékét, az amerikai indexek 2021-ben csúcsra futottak, a londoniak megközelítették a pandémia előtti értékeket, kérdés, meddig tart ki a lendület. A Külgazdaság ezúttal azzal a kérdéssel fordult szerzőihez: Melyik a leggyengébb láncszem, amely elpattanhat, amely megzavarhatja a helyreállítás folyamatát? A kérdés értelemszerűen a magyar gazdaságra is vonatkozik. A globális gazdaság részeként a magyar a felsorolt kockázatok mindegyikét érzékeli. A növekedés szempontjából extra súlyú járműipar termelése akadozik, az energiaárak meglódultak, bár azok egy részét a kormány adminisztratív eszközökkel lefogta. Az infláció ennek ellenére évtizedes csúcsra futott, folytatódott a forint leértékelődése az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank már a nyáron észlelte az inflációs veszélyt, és kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel és más eszközökkel szűkíteni kezdte a hitelkínálatot és a likviditást. A költségvetési politika 2020-ban élénkítő üzemmódra váltott, és így vág neki a 2022-es esztendőnek is. Az államadósság ismét átlépte a hazai össztermék 80 százalékát. A magyar kormány súlyos 4 Körkérdés vitákba bonyolódott az Európai Unióval, amivel a megítélt támogatási keretek igénybevételét kockáztatja. A BUX szintén rekordot döntött. Mindemellett a magyar gazdaság perspektíváját az országgyűlési választások is befolyásolják. Szerzőinket arra kértük, hogy a globális vagy nemzeti dilemmák bármelyikét vizsgálják meg, elemezzék a szokásos alapossággal, vagy új szempontokkal gazdagítsák azokat. A válaszok 2021. december 30. és 2022. február 7. között érkeztek szerkesztőségünkbe
JOGI MELLÉKLET
A New York-i Választottbírósági Egyezmény – 60 év a hazai gyakorlatban
SCHMIDT RICHÁRD
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén aligha létezik olyan sikeres nemzetközi jogi szerződés, mint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban
1958. június 10-én kelt Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény), amely a mai napig meghatározó befolyást gyakorol a nemzetközi és nemzeti választottbíráskodás jogára. Az Egyezmény idén ünnepli magyarországi hatálybalépésének 60. évfordulóját, és a közelmúltban jelent meg magyar fordításban az ICCA (International Council for Commercial Arbitration) Útmutatója az Egyezmény értelmezéséhez, amely e jogterülettel foglalkozó bírák és szakemberek számára foglalja össze annak nemzetközi joggyakorlatát. Ez a tanulmány áttekinti az Egyezmény hazai bírói gyakorlatát, egyrészt azonosítja azon területeket, ahol joggyakorlatunk konvergál az Egyezmény pro-arbitration megközelítéséhez, másrészt rávilágít azokra a kérdésekre, ahol lemaradás, illetve divergencia tapasztalható a hazai bírói gyakorlatban a domináns, illetve vezető nemzetközi trendekhez képest.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K410