Konjunktúraelemzések 2022 tavaszán
Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor, GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank – Várnai Tímea, Századvég Konjunktúrakutató Zrt. – Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor
A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ezt a hagyományt követi a mostani szám is. „Az Ukrajnában folyó háború súlyos humanitárius válságot idézett elő, amely megköveteli a békés megoldást. A konfliktusból származó gazdasági kár ugyanakkor jelentősen lelassítja a világgazdaság növekedését 2022-ben, és felgyorsítja az inflációt. Az üzemanyagok és az élelmiszerek ára gyorsan megugrott, ami a legsúlyosabban az alacsony jövedelmű országok lakosságát sújtja. A világgazdaság növekedése a tavalyi 6,1 százalékról az idén 3,6 százalékra lassulhat, és ekkora növekedés várható 2023-ban is. Ez 0,8, illetve 0,2 százalékponttal alacsonyabb a januári prognózisunkban szereplő értékeknél” – közölte idei tavaszi globális kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap. Ugyanakkor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD becslése szerint a konfliktus a világgazdaság egészének korábban prognosztizált növekedését egy százalékponttal mérsékli, a már az év elején is magas inflációt pedig legalább 2,5 százalékponttal megemeli ahhoz képest, mint ha nem tört volna ki a háború. A Magyar Nemzeti Bank és a Külgazdaság által felkért hazai kutatóintézetek szintén rákényszerültek arra, hogy korábbi kitekintéseiket átdolgozzák, és felbecsüljék az ukrajnai háború hatásait. Elemzéseiket április 10-e és 12-e között küldték el szerkesztőségünkbe.
Makrogazdasági mutatók és előrejelzések
Az Ukrajna elleni háború globális értékláncokra gyakorolt hatásai
KOPPÁNY KRISZTIÁN – VAKHAL PÉTER:
A tanulmány világkereskedelmi indikátorok és nemzetközi input-output táblák segítségével elemzi azokat az elsőkörös gazdasági hatásokat, amelyek Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében az értékláncokban végbemennek. A két ország globális világkereskedelmi súlya ugyan csekély, néhány termékcsoport, illetve termék (gabonafélék, napraforgóolaj, fémek, nemesgázok stb.) terén azonban meghatározó, ennek következtében a kínálat visszaesése vagy teljes kiesése zavarokat okozott, illetve okoz egyes régiók élelmiszer-ellátásában és bizonyos felhasználó ágazatok termelésében. A világ összes országát magába foglaló Eora globális input-output adatbázis alapján végzett elemzés fő következtetése szerint a legnagyobb gazdasági károkat rövid távon Ukrajna, a FÁK-országok (Független Államok Közössége1), Oroszország, valamint a közép- és kelet-európai EU-tagállamok szenvedik el. Magyarország számára a kockázatok számottevőek, különösen az Oroszország elleni embargó által gerjesztett keresleti és kínálati sokkokon keresztül, azonban a kitettség inkább csak erősen közepesnek tekinthető a balti köztársaságokkal és Szlovákiával összehasonlítva. Ezzel kapcsolatban a tanulmány igazolta rövid távon a diverzifikáció, hosszú távon a technológiai fejlesztések fontosságát. A tanulmány tudományos újszerűsége a közvetlen gazdasági kitettség számszerűsítésére kidolgozott input-output módszerhez kapcsolódik, amellyel az embargó és a háború következtében előálló értékesítés- és termeléskiesés hatásait vizsgálja. Ennek segítségével tudjuk megragadni azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyeket a rövid távon nem
helyettesíthető export és import kiesése okoz (különösen az energiahordozók terén) a világgazdaságban azáltal, hogy a termeléshez szükséges alapanyagok nem állnak rendelkezésre.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C67, F40, F51.
KONFERENCIABESZÁMOLÓ
Global Value Chains and Multinational Corporations – how do they relate? Beszámoló az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet nemzetközi tudományos konferenciájáról (Budapest, 2021. december 9–10.)
TÚRY GÁBOR
A kétnapos nemzetközi konferencián elhangzott előadások, a multinacionális vállalatok globális termelési hálózatainak elemzése mellett, tárgyalták a koronavírus-járvány következtében a világméretű ellátási láncokban bekövetkezett zavarok hatásait és az arra adott válaszokat. Az ismertetett eredmények megerősítik, hogy a globális értékláncban való részvétel bizonyos mértékig megvédi a vállalatokat a negatív sokkoktól. Az ellátási lánc zavarait a vállalatok ugyanakkor csak korlátozott mértékben tudják kezelni, mert nincs mód a beszállítói kapcsolatok gyors diverzifikálására. A globális értékláncok földrajzi szerveződésében ugyanakkor megfigyelhető egyfajta regionalizálódás, amelyet több kutatási eredmény is alátámaszt. Az ellátási lánc hosszának csökkentése a termelés fenntarthatóságának szempontjából is kulcsfontosságú. Erre nemcsak a divatipar globális szerveződésével kapcsolatos problémák hívják fel a figyelmet, hanem a ritkaföldfémek bányászatának vizsgálata is. Több vizsgálat is rámutatott a helyi vállalatok globális értékláncokhoz történő kapcsolódásának nehézségeire, valamint az alacsony és lassan növekvő hazai hozzáadott értéktartalomra. A helyi gazdaságok ugyanis korlátozottabb képességekkel és erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy növeljék részesedésüket a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekből.
ÚJ KÖNYVEK
Nemzetközi menedzsment Ismertetés Blahó András, Czakó Erzsébet, Poór József (szerk.) (2021). Nemzetközi menedzsment (Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 592 oldal) című könyvéről
SASS MAGDOLNA – SZALAVETZ ANDREA:
A Nemzetközi menedzsment című kézikönyv ismertetője hangsúlyozza a témában magyar nyelven és magyar szempontból írott könyv fontosságát. A hármas tagolású könyvben a menedzsment teljesítményét befolyásoló makrogazdasági környezetet és az egyes vállalati funkciók sajátosságait mutatják be részletesen, és érdekes vállalati esettanulmányok szolgálnak ezekhez illusztrációként. A könyv erényei mellett (alapos és jól tanítható, néhány kiváló fejezettel és esettanulmánnyal) a jelen ismertetés szerzői néhány hiányosságra is felhívják a figyelmet. Így többek között a vállalati esetek felől való megközelítést, a nemzetközi szakirodalomban folyó aktuális diszkussziók rövid ismertetését, valamint a fellelhető adatok problémáit és adatforrások megadását javasolják. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M1, M2, M3, M5.