Az Aid for Trade és a közepes jövedelmű országok csapdája
TIMOTHY YAW ACHEAMPONG – UDVARI BEÁTA
Közepes jövedelmi csapda az, amikor a fejlődő országok nem tudnak a magas jövedelmű országok csoportjába kerülni. E csapda okai és megoldásai nem egységesek a kutatók között, az azonban általánosan elfogadott, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek kiemelt jelentősége van a csapdából való kikerülésben. A gazdasági növekedés egyik motorja a nemzetközi kereskedelemben való részvétel, és a 2006- ban elindított Aid for Trade (AfT, segély a kereskedelemért) nemzetközi kezdeményezés igyekszik támogatni a fejlődő országokat, hogy ők is tudjanak ebből profitálni. E folyamatok összekötésével jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az Aid for Trade hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a közepes jövedelmi csapdában ragadt országok kikerüljenek onnan. Az elemzés során 76 közepes jövedelmű ország 2008 és 2018 közötti exportteljesítményét vizsgáltuk panelkvantilis regressziós modell segítségével. Eredményeink szerint az AfT eltérő hatást gyakorol az alsó és a felső közepes jövedelmű országokban, és a gazdasági infrastruktúra kiépítésére vonatkozó támogatásnak van a legnagyobb hatása a közepes jövedelmű országok csapdájából való menekülésre.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F35
A posztszovjet térségbe irányuló tőkekivitel – országkockázat az elméletben és a hazai gyakorlatban
KLAUDA ZALÁN
A tanulmány az a hazai vállalatok tőkekivitelének egy kevéssé tárgyalt irányát elemzi: a posztszovjet térségbe, ezen belül az Oroszországba és Ukrajnába irányuló tőkekivitelt. Tizenegy mélyinterjú alapján bemutatja, mit jelent a hazai vállalatok számára az a megállapítás, hogy a posztszovjet térség a jelentős kockázat/átlagon felüli megtérülés kategóriájába tartozik, hogyan nyilvánult meg az országkockázat a gyakorlatban, és hogyan kezelték a vállalkozások ezeket a kockázatokat. A kutatás a közvetlentőke-befektetés különböző aspektusait az eklektikus paradigma és a behaviorista elméletek együttes alkalmazásával vizsgálja. Fő következtetése, hogy a posztszovjet térségben rejlő fokozott kockázatot elsősorban a piac mérete és a konvergenciavárakozások ellensúlyozzák. Az interjúk és az elemzés az Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja előtti fél év során készült. Mivel a háború után a két ország súlya és szerepe várhatóan jelentősen meg fog változni az európai kapcsolatrendszerben, a tanulmány egy drasztikus hirtelenséggel véget ért gazdasági-politikai korszak utolsó hónapjainak pillanatképét mutatja be befektetői szemszögből.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, F23, O17.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások
VÖLGYI KATALIN
A tanulmány Japán kereskedelempolitikájával és azon belül is a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozik. A 2007–2009. évi globális gazdasági és pénzügyi válságot követően számos megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásról indultak el tárgyalások. Japán vitathatatlanul fontos szerepet játszott a megaregionális megállapodások hullámának elindításában és azok megvalósításában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági érdekekkel bír Japán az átfogó és előremutató transz-csendes-óceáni partnerség (CPTPP), az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás és a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) esetében. Összességében megállapítható, hogy Japán ezekkel az egyezményekkel gazdasági növekedését szeretné elősegíteni az export növelése és a külföldön befektetett japán vállalatok hatékonyabb működésének támogatása, valamint a hazai strukturális reformok révén. Megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásait Japán a legnagyobb gazdasági partnereivel kötötte meg, amelyek hatása így nagyobb lehet a japán gazdaságra, mint a korábbi bilaterális megállapodásoké.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F15
A műanyaghulladékok újrahasznosításának globális és lokális tényezői és hajtóerői, különös tekintettel az EU-ra
BERA PÉTER – MÉSZÁROS ANETT
A tanulmány a műanyaghulladékok Európai Unión belüli újrahasznosításával kapcsolatos ellentmondásokat elemzi, és az újrahasznosítás jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket tárja fel globális kontextusban. Vezérfonala az EU-n belüli és kívüli statisztikai adatok elemzése alapján a műanyaghulladékok keletkezése és kezelése jellemzőinek, újrahasznosítási arányainak és a hasznosításból származó megtérülési anomáliáknak a feltárása, bemutatása és elemzése a globális gazdasági trendek és más nemzetközi összefüggések fényében. A tanulmány a helyzetelemzés és a hatásvizsgálat eredményeire és következtetéseire támaszkodva szakpolitikai javaslatokat tett, ami a gyakorlat és az elmélet közötti kapcsolat megteremtésére tett lépésnek tekinthető. Tudományosan újszerű eleme annak sokoldalú, a műszaki-technológiai feltételek, a piaci viszonyok, piaci szerkezet, az ártrendek, a világgazdasági környezet, az export és az import, a vállalati méretek stb. alapján történő igazolása, hogy a globalizáció körülményei között a műanyagokat újrahasznosító iparág lokális jellegű. Azzal kapcsolatos példák egyike, amikor egy globális kihívásra lokális választ célszerű adni. Ezt a folyamatot adekvát nemzetközi, regionális és nemzetállami szintű szabályozással lehet és kívánatos előmozdítani.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M21, M1, M11
JOGI MELLÉKLET
Az európai uniós reklámszabályozás és a kiskorúak védelme – a digitalizáció kihívásai
KOVÁCS-SZÉPVÖLGYI ENIKŐ
A gyermekek médiafogyasztási szokásai az
elmúlt években jelentősen megváltoztak. A lineáris médiaszolgáltatások helyett
egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a lekérhető médiaszolgáltatások, valamint a
videómegosztó platformokon közzétett tartalmak. A kereskedelmi közleményekkel
kapcsolatos, lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós
szabályozási minimumokat egységesítette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról
szóló irányelv (AVMS-irányelv) 2018. évi módosítása. Az audiovizuális
médiaszolgáltatások egységes európai piacának kielégítő működése mellett
szükséges a gyermekvédelem megfelelő szintjének biztosítása, beleértve a
gyermekek kereskedelmi közleményekkel szembeni védelmét is. A módosított
AVMS-irányelv tárgyi hatályának a videómegosztóplatform-szolgáltatásokra
történő kiterjesztésével az Európai Unió reagált a megváltozott
médiafogyasztási szokásokra és a médiakonvergenciára, továbbá előirányozta a
kiskorúak fokozott védelmét, beleértve a platformokon megjelenő kereskedelmi
közleményeket és az ezeket tartalmazó felhasználók által közzétett tartalmakat
is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K230