Az akkumulátorhulladék sorsa: szabályozás és technológia
GYŐRFFY DÓRA
A tanulmány a magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán vizsgálja, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén, azaz mi lesz a hulladékkal. A kérdés megválaszolásához először az európai iparpolitika újjászületésének tágabb kontextusába helyezve a 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozást elemzem, amely rendkívül szigorú újrahasznosítási kötelezettségeket ír elő a gyártók számára. A tanulmány második fele a nemzetközi szakirodalom alapján az újrahasznosítás folyamatát mutatja be a gyűjtéstől a feldolgozásig, kiemelten kezelve a jövedelmezőség kérdését. Ezután amellett érvelek, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás Magyarországra történő telepítését is, ami a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett összességében veszteséges tevékenység. A kérdés az, hogy ki fizeti a veszteséget. Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy éles ellentétben az európai célkitűzésekkel, az államilag támogatott magyarországi akkumulátoripar egyszerre növeli a függőséget Kínától, károsítja a környezetet, és ássa alá az ország fejlődési lehetőségeit.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K32, L52, L62, O14, O25.
Munkabérek egyenlőtlenségei a globális értékláncokban: a magyarországi akkumulátoripar esete
CZIRFUSZ MÁRTON
Magyarországon jelenleg bővülőben van az elektromos járműgyártást kiszolgáló akkumulátoripar. A közel 40 hazai vállalat az évtized közepén több mint 30 ezer főt fog foglalkoztatni. A tanulmány a globális értékláncok irodalmához kapcsolódva, vállalati pénzügyi adatokat elemezve tárja fel, hogy a foglalkoztatottak mekkora mértékben részesülnek az akkumulátoripar által megtermelt értékből. Ebből a munkavállalók a cellagyártásban részesednek legkevésbé. Az adózás előtti eredmény az értéklánc más pontjain is jelentős. A munkabérek a közvetlen foglalkoztatotti mag, a kölcsönzött belföldi és harmadik országbeli munkavállalók körében különböznek: a közvetlen foglalkoztatottak hatást gyakorolhatnak a bérhányad növelésére, a harmadik országbeli kölcsönzöttek a legkiszolgáltatottabbak. Az akkumulátoripari értékláncok elemzése kapcsán a tanulmány rámutat a vállalati pénzügyi adatok elemzésének módszertani korlátaira is.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E24, F23, L62, O15, P12.
Tulajdonosi és piacszerkezeti változások a magyar bankszektorban
VÁRHEGYI ÉVA
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány – a stratégiainak tekintett többi ágazathoz hasonlóan – a bankszektorban is jelentős változásokat irányzott elő. Meghirdette, hogy a nemzeti tulajdon arányát legalább 50 százalékra kell növelni, a kormány bankpolitikáját támogató MNB pedig a hitelintézetek számának csökkentését, a piaci koncentráció növelését is kívánatosnak tartotta. E célok elérését segítette, hogy a 2008-as globális hitelválságot követően a világon mindenütt erősödtek az állami beavatkozások a versenypiacokon, különösen a pénzügyi szektorokban. A cikk a magyar bankszektorban 2010 és 2023 között végbement tulajdonosi és piacszerkezeti változások fontosabb jellemzőit elemzi, majd hipotéziseket fogalmaz meg a szektor működésében várható következményekről és a kialakult helyzetben rejlő kockázatokról. A
szektort átalakító kormányzati akciók a társadalom számára elsősorban azzal növelték meg a kockázatot, hogy a fejlett világban egyedülálló módon a banki eszközök negyedét a politikai hatalom által befolyásolt magántulajdonosok kezébe juttatták. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.
ÚJ KÖNYVEK
Ismertetés
Markus K. Brunnermeier – Ricardo Reis: A Crash Course On Crises. Macroeconomic Concepts For Run-Ups, Collapses, and Recoveries
(Princeton University Press, 2023, 123 oldal) című könyvéről
SOÓS KÁROLY ATTILA
A könyv célja a gazdasági válságok logikájának és mechanizmusainak értelmezése és bemutatása. Ezeket a logikákat és mechanizmusokat a szerzők a makroökonómia és a pénzügyek közötti kölcsönhatások megnyilvánulásaiként tárgyalják. A válságokhoz vezető folyamatok és jelenségek tárgyalása után külön szólnak egyfelől a válságokat közvetlenül kirobbantó eseményekről, másfelől azokról a tényezőkről – az általános szabályozáselmélet fogalmi rendszere szerint pozitív visszacsatolásokról –, amelyek a válságokat súlyosbítják. Végül fontos tárgya a könyvnek a válságokra való reagálás; alapos tárgyalásra kerülnek ennek mind monetáris, mind fiskális politikai elemei.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D53, E30, E44, E52, E62.
Ismertetés és reflexiók
Karsai Judit: Az inkubátortól a tőzsdéig – a startupokat finanszírozó intézmények működése Kelet-Közép- Európában
(Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2023, 226 oldal)
című könyvéről
BUCSKY PÉTER
A közép- és kelet-európai országok a 21. században nagy elánnal vágtak bele a startupok állami finanszírozásába. Az új technológiák megjelenése ugyanis lehetőséget teremt a felzárkózó országoknak is olyan vállalatok létrehozására, amelyek nemzetközileg is számottevő piaci részesedést érhetnek el. Nem véletlen, hogy jelentős az igény olyan helyi vállalatok felépítésére, amelyek a világpiacon magas hozzáadott értékű technológiákat tudnak értékesíteni. A rendszerváltást követően ugyan a transznacionális vállalatok megjelenésével sikerült a szocialista tervgazdaság helyett piaci alapon, a világgazdaságba integráltan működő rendszereket létrehozni, de kevés szerep jutott a helyi tulajdonú és/vagy vezetésű vállalatoknak, a helyi tőkének. A könyv az állam szerepére és az európai uniós forrásokra összpontosítva mutatja be, hogy miben hasonló és miben más Közép- és Kelet-Európában a kockázati tőke működése a fejlett országokhoz képest.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M13, G24.