Gazdaságpolitikai mix: leegyszerűsödő trilemma
CZELLENG ÁDÁM
A tanulmány célja a gazdaságpolitikai ágak változó célrendszerének elemzése, illetve a változó célok szerint alkalmazott eszközök rövid és hosszú távú hatásainak bemutatása különböző gazdasági sokkok esetében. A tanulmány empirikusan vizsgálja a gazdaságpolitika változásait az elmúlt 23 évben az Európai Unió országainak adatai alapján, valamint szimulációs vizsgálatokat is bemutat a gazdaságpolitika céljainak megfelelően. A szimulációs vizsgálatból kitűnik, hogy a globális pénzügyi sokk, az energiaársokk és a két sokk együttes figyelembevétele esetén a legmagasabb szintű társadalmi jólét tízéves időhorizonton akkor érhető el, ha a jegybankok visszaemelik reakciófüggvényükbe a gazdaságstabilizálási célt. A tudományosan újszerű eredmények szerint a monetáris politika és a fiskális politika esetén is megjelölt hármas célrendszer leegyszerűsödik a növekedés és a stabilitás dilemmájává, amelyet a gazdaság állapota, a nemzetközi környezet, a gazdaságpolitikai hitelesség és az adósságmegítélés befolyásol.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C15, E47, E61, F6.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
A sárkány tüze: Kína és Oroszország földgázpolitikai kapcsolatai
DUDLÁK TAMÁS
A tanulmány a Kína és Oroszország között az elmúlt egy évtizedben kialakult földgázpolitikai együttműködés létrejöttének tárgyalási körülményeit, geopolitikai mozgatórugóit és kilátásait elemzi. A két ország energiapolitikai kapcsolatai kiválóan példázzák azokat a nem piaci jellegű kihívásokat, amelyekkel a nagy energiapolitikai együttműködéseknek meg kell küzdeniük. Az együttműködés kialakulásában és elmélyítésében jelentős gátat képeznek a természeti viszonyok (infrastruktúra hiánya, hatalmas távolságok), valamint más földgázszállítókkal (Türkmenisztán, Katar, Ausztrália, Egyesült Államok) való verseny, amivel Oroszország szembesül a kínai földgázpiacon. A két ország közötti közvetlen földgázkapcsolat kialakulása egy hosszú, tárgyalásokkal és alkudozásokkal teli folyamat eredménye, amelynek során a pusztán gazdasági megfontolásokat számos alkalommal politikai megfontolások írták felül. Az áttörés a Szibéria Ereje-1 földgázvezetékről szóló 2014-es megállapodáshoz köthető. Kína Oroszországgal kapcsolatban a cseppfolyósított földgázszállítások bővítését részesíti előnyben, míg jelenleg a vezetékes földgázszállítás bővítése egy új vezeték (Szibéria Ereje-2) megépítésével nem áll érdekében. Bár a 2022-es Oroszország elleni nyugati szankciók következtében Oroszország több földgázt exportálna Kínába, a gyors átállást a nyugati szállításokról a keleti szállításokra a keleti termelési kapacitások és az infrastruktúra elégtelensége nem teszi lehetővé. Oroszország a nyugati geopolitikai viszonyok átalakulása, illetve a keleti földgázkapcsolatok lassú fejlődése nyomán Kínával szemben egyre rosszabb alkupozícióba került. Ennek következtében jelenleg az a paradox helyzet érvényesül, hogy Kína mint fogyasztó jelentősebb mértékben képes meghatározni a földgázszállítások feltételeit, mint a földgáz termelője, Oroszország.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F51, F52, Q340.
ÚJ KÖNYVEK
Recenzió Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása – Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, 2023, 254 oldal) című könyvéről
MÉRŐ KATALIN
Várhegyi Éva könyve a széles közvélemény számára is közérthetően, de nagy szaktudással
vezeti végig az olvasót azon a folyamaton, amelynek célja, hogy a 2010-et követően hatalomra kerülő Orbán-kormányok minél nagyobb befolyást szerezzenek a magyar bankrendszer felett. A
könyv részletesen elemzi a folyamat lépéseit a bankszektor egyes szegmensei szerint sorra véve azokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank politikai „elfoglalásának” elemzése után azt mutatja be, hogyan került sor a magántulajdonú bankok feletti politikai befolyás következetes kiépítésére: Hogyan számolta fel a kormány előbb a takarékszövetkezeti szektort, hogy annak, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a Budapest Bank (BB) bázisán létrehozza az OTP versenytársának szánt nagybankot, az MBH Bankot? Hogyan jutalmazta, illetve büntette a külföldi tulajdonban maradó bankokat, hogy „megszelídítse azokat”, illetve milyen az OTP-vel való, ellentmondásos viszonya? A könyv utolsó fejezetében, illetve a könyvet befejező zárógondolatokban pedig a korábban bemutatott tulajdonosi struktúra és működési rendszer által kiépített haveri rendszer sajátosságait és kockázatait veszi számba a szerző.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.
Új válságok felé. Recenzió Guillaume Pitron: Ritkafémekháborúja. A tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldala (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest, 2023, 288 oldal) című könyvéről
SALÁT GERGELY
A ritkafémeket és az azok egy alcsoportját képező ritkaföldfémeket sokan a jövő olajának nevezik, mivel a következő évek gazdaságának alapjait jelentő eszközökben nélkülözhetetlenek. Különösen a digitális és a zöldátálláshoz van szükség ezekre a különleges anyagokra. A ritka(föld)fémekkel kapcsolatban azonban van két probléma: egyrészt kitermelésük rendkívül környezetszennyező, másrészt néhány ország, elsősorban Kína, monopolizálta az előállításukat. Ez jelentős zavarokhoz, konfliktusokhoz, akár háborúkhoz vezethet. Guillaume Pitron francia újságíró-dokumentumfilmes meglehetősen aggasztó jövőt felfestő könyve a ritka(föld)fémekkel kapcsolatos veszélyeket járja körül.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F18, F51, F52, F64, O13, Q34, Q53.
JOGI MELLÉKLET
A startupvállalkozás funkciójának és szabályozásának megítélése
STIPKOVITS TAMÁS ISTVÁN
Jelen tanulmány az üzleti élet, a szakirodalom és a statisztika meghatározásainak
tükrében mérlegeli a Magyarországon hatályos jogi szabályozás startupfogalmainak
helyénvalóságát, illetve azok fejlesztésével kapcsolatos észrevételeket közöl.
A vállalás teljesítéséhez először számba veszi az adott fogalmakat (az üzleti élet,
a szakirodalom, a jog és a statisztika területéről), majd az egyes definíciós elemek
vizsgálatából von le következtetéseket. A fogalmi elemek kapcsán kifejti a nagy növekedési
potenciált, a kis méret és a korai életszakasz paramétereit és más definíciós
elemekkel való kapcsolatukat. A jogi meghatározások terén a magas növekedési
potenciál kritériumának hiánya figyelhető meg. A jogi definíciók terén az innováció
fogalmának tartalmi újragondolása és a startupvállalkozásokhoz fűződő kapcsolatának
átértékelése szükséges. E területeken a pontosabb szabályozás végett javaslatokat
tesz a cikk.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K20, K33, K34, K40.