A magyar gazdaság ágazatainak pénzügyi alkalmazkodása a koronavírus-járvány idején
KÁDÁR BÉLA – HEGEDŰS SZILÁRD
A koronavírus-járvány és az annak enyhítésére hozott intézkedések jelentős hatást gyakoroltak a magyar gazdaságra, eltérő mértékben érintve az egyes ágazatokat. A tanulmány célja a pandémia által sújtott ágazatok pénzügyi teljesítményének elemzése, valamint a nehéz helyzetben lévő és úgynevezett zombivállalatok azonosítása a magyar gazdaságban. A kutatás több mint 68 ezer hazai kis-, közép- és nagyvállalat 2019 és 2022 közötti pénzügyi adataira támaszkodik, különös hangsúlyt fektetve az EBIT- és árbevétel mutatókra. Az elemzés újdonsága a pandémia okozta ágazati változások mélyreható vizsgálata, valamint a gazdaság szerkezeti gyengeségeinek feltárása a válság időszakában. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a vizsgált 74 alágazat közül öt különösen érzékenynek bizonyult, miközben a hitelezési támogatásokat szélesebb körben vették igénybe, mint azt a közvetlen válsághatás indokolta volna. A tanulmány hozzájárul a magyar gazdaság válságokkal szembeni ellenálló képességének és gyengeségeinek jobb megértéséhez, elősegítve a célzott gazdaságpolitikai döntések meghozatalát.
A közép- és kelet-európai felzárkózási modellek külsőforrás-bevonásának változása a 2008. évi válság után
CSONTOS TAMÁS TIBOR
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan a0lakult át a külsőforrás-bevonás a közép- és kelet-európai felzárkózási modellekben a 2008. évi válság után. Az elméleti keretet a növekedésimodell-szakirodalom alkotja, amely az utóbbi években az összehasonlító politikai gazdaságtan meghatározó irányzatává vált, ám eddig kevés figyelmet fordított a növekedési modellek és a külsőforrás-bevonás kapcsolatára. A kutatás összehasonlító statisztikai elemzést alkalmaz, amely bemutatja a külsőforrás-bevonás változásait, különös tekintettel az FDI-trendekre, az európai uniós támogatásokra, a külföldi munkavállalók hazautalásaira és a külső adósság változására. Az eredmények szerint a válság után a külsőforrás-bevonásban az FDI és a külső eladósodás szerepe csökkent, míg az uniós támogatások és a hazautalások jelentősége növekedett. A tanulmány három különböző országcsoportot különít el a külsőforrás-bevonás kontextusában, amelyek közül csak egy maradt FDI-orientál.
Vélemény
A felzárkózás és fenntarthatóság hazai tapasztalatai az EU-belépést követő két évtizedben
BÉLYÁCZ IVÁN
A cikk a hazai felzárkózás és fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja az elmúlt húsz év gazdasági folyamatai alapján. Ennek keretében sor kerül a gazdasági növekedés erőltetésének és a gazdaság túlfűtöttségének elemzésére, a beruházáscentrikus gazdaságpolitika következményeinek taglalására, a fogyasztás háttérbe szorítottságának analízisére. A szerző azon az állásponton van, hogy a nagy fokú kormányzati aktivizmus közepette a termelékenység
növelése, a magas hozzáadott értéket létrehozó ágazatok és vállalatok mellőzöttsége, egy túlpreferált vállalati kör tartós felemelése, a tudásgazdaság és a zöldátmenet háttérbe szorítása ellene hat a környezeti, finanszírozási, funkcionális fenntarthatóságra alapozott felzárkózásnak, s ezt a krónikus túlelosztás állapotában levő állami költségvetés sem tudja támogatni. Mindez azzal járhat, hogy a hazai társadalomi és gazdasági fejlődés elkanyarodik a haladó nemzetközi folyamatoktól.
ÚJ KÖNYVEK
A szabadság bajban van
Recenzió Joseph E. Stiglitz Az út a szabadsághoz (The Road to Freedom – Economics and the Good Society, Melbourne, Allen Lane, 2024, e-book, 314 o.) című könyvéről
LITS BENEDEK
Jelen recenzió Joseph E. Stiglitz The Road to Freedom (Az út a szabadsághoz) c. 2024 áprilisában megjelent könyvével foglalkozik. A kötet a szabadság és a biztonság hamis ellentétpárjának gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai feloldását tűzi ki célul egy olyan korban, amikor mind a gazdasági, mind a politikai kormányzás a tranzakcionalizmus, a geopolitikai szemlélet és a szabadságellenes biztonság hármasában látja a fejlődés zálogát. A recenzió sem születhetett más szándékkal, mint hogy ezt bemutassa, a könyvben található főbb érvrendszereket fejezetről fejezetre az olvasó elé tárja, a problémákat kontextusba helyezze, ahol a szöveg megkívánta, kritikával lássa el, végül pedig, hogy ezek alapján következtetéseket vonjon le a szabadságról és arról, hogy ez a szó valójában mit jelent.
A belenyugvás nem lehet cél
Recenzió Kutasi Gábor (szerk.): Gazdaságpolitika. Nyitott gazdaságok gazdasági kormányzása (Ludovika Kiadó, Budapest, 433 oldal) című könyvéről
KOVÁCS OLIVÉR
A gazdaságpolitika az a terület, ahol a közgazdászhallgatók leginkább megtapasztalhatják, a bevett tankönyvek által közvetített ismeret korántsem elégséges ahhoz, hogy megértsék, mi folyik a komplex, nyílt és dinamikus társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztémában. Az ismertetett kötet 22 szerző közreműködésére építve azt sejteti, hogy a gazdaságpolitika folyamatos éberlétet, odafigyelést, holisztikus megközelítést igényel, a világgazdaság komplexitását és alakulását megérteni igyekvő modern gazdasági kormányzási filozófiát feltételez, amely tudatosan távol tartja magát mindennemű csalóka belenyugvástól.
JOGI MELLÉKLET
A határon átnyúló egyéni munkaszerződésekre vonatkozó joghatósági szabályok fejlődése az Európai Unió Bírósága kapcsolódó esetjogának tükrében
NAGY IBOLYA
A munkaszerződés sajátossága a jogviszony aszimmetrikus jellege, így nemzetközi munkaviszonyok esetén a munkavállaló többszörösen is a gyengébb fél, egyrészt a munkavállaló és a munkáltató közötti hierarchikus viszony alapján, másrészt azért, mert a határon átnyúló munkaszerződésekben szükségképpen megjelenik egy nemzetközi elem (például a szokásos munkavégzés helye vagy a munkáltató telephelye), amely eltérhet a munkavállaló személyes
jogától. Ha a nemzetközi magánjog nem korlátozná bizonyos mértékben a felek autonómiáját, akkor könnyen kialakulhatna egy olyan helyzet, amelyben a gazdasági és információs erőfölényben lévő munkáltató a jogválasztással olyan állam bíróságának joghatóságát vagy jogának alkalmazását kényszerítené a munkavállalóra, amelynek nemzeti joga csekélyebb védelmet biztosítana számára. A tanulmány az Európai Unió Bíróságának kapcsolódó esetjogán keresztül mutatja be a gyengébb felet védő intézkedések egyre markánsabb jelenlétét a joghatósági szabályokban.