Konjunktúraelemzések 2024 tavaszán
A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók előrejelzéseit és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Tavaly a kormányzati cél a recesszió elkerülése, valamint az inflációnak az év végére egy számjegyűre történő leszorítása volt. Ennek kapcsán szerzőinket arra kértük, hogy ezeket a reményeket vessék össze a realitásokkal. Prognózisértékeik széles tartományban szóródtak. A Magyar Nemzeti Bank 2023-ra 0 és 1,5 százalék közötti, a Makronóm Intézet 0,8 százalékos, a Budapesti Corvinus Egyetem 0,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, ezzel szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Kopint-Tárki 0,5 százalékos visszaesést valószínűsített. A legpesszimistább előrejelzésekre rácáfolva a magyar gazdaság 2023-ban mindössze 0,9 százalékkal zsugorodott. Az éves inflációs rátát meglehetősen nagy pontossággal, a 17,5–19,5 százalékos sávba várták a gazdaságkutatók, de arra nem számítottak, hogy a fogyasztói árak átlagos szintje decemberben már csupán 5,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított egyenlegében a kutatók 3,6–4,8 százalékos deficitet vártak, ezzel szemben az enyhe többlettel zárt. Az államháztartásban viszont minden elemzői képzeletet messze meghaladó, fenntarthatatlan, 6,7 százalékos GDP-arányos hiány keletkezett. E tényekből következtek az idei esztendőre vonatkozó kulcskérdések: tartós marad-e az infláció csökkenése? Milyen ütemben növekszik a gazdaság a rendkívül magas inflációval és ahhoz illeszkedő monetáris szigorral jellemezhető időszak után? A tavalyi év költségvetési lazasága után milyen mértékű fiskális szigorítás várható idén?
A prognózisok 2024. április 8. és április 27. között érkeztek a Külgazdaság szerkesztőségébe.
Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor • GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor • Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Oblath Gábor • Magyar Nemzeti Bank – Kolok András Bese • Makronóm Intézet – Horváth Diána – Molnár Dániel • Makrogazdasági mutatók és előrejelzések
Értéknövelés a kulisszák mögött – a szervizprodukciók szerepe a hazai filmiparban
VASVÁRI TAMÁS – LONGAUER DÓRA
A magyarországi filmiparban jelentős növekedés ment végbe az elmúlt évtizedben, aminek elsődleges motorjai azok a szervizprodukciók voltak, amelyek forgatását kiszervezik Magyarországra. A szervizipar elmúlt években tapasztalható jelentős felfutása az alacsonyabb gyártási költségekre, az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokra és a jól képzett filmes szakemberállományra vezethető vissza. Az extenzív növekedést a szervizipar minőségi fejlődése is kísérte, amit az is jelez, hogy 2022-ben első alkalommal ismerték el Oscar-díjjal hazai szakember munkáját egy szervizprodukcióban nyújtott teljesítményért. Ez arra enged következtetni, hogy a külföldi és hazai stábtagok együttműködése révén a magyarországi szereplők fejlődhetnek, ami a hazai filmek minőségére is kedvezően hathat. Ez a tanulmány az IMDb (International Movie Database) adatain alapuló egyedi adatbázis felhasználásával vizsgálja a szervizprodukciók vertikális és horizontális iparági hatásait és a hazai szervizipar globális filmgyártásban betöltött szerepét. A kutatási eredmények szerint a forgatott szervizprodukciók minősége javult, azok egyre növekvő mértékben támaszkodnak hazai szakemberekre, és a vezető beosztásokban is nőtt a magyarok aránya. Annak ellenére, hogy a filmiparban is megfigyelhető a termelőszektorhoz hasonló dualitás, van érdemi kapcsolat a két szféra között, aminek következtében a szervizben szerzett tapasztalat lecsoroghat a magyar filmek gyártásába is. Ez hozzájárulhatott a magyar filmek minőségének fejlődéséhez. A kutatási eredmények megerősítik, hogy a hazai gazdaság akkor tud profitálni a külföldi szereplők jelenlétéből, ha vannak releváns hazai szereplők, versenytársak és szakképzett munkaerő, ami a tudástranszfer csatornája lehet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L52, L82, Z11.
ÚJ KÖNYVEK
Kollárik Ferenc: Populizmusmodellek Közép- és Kelet-Európában: napjaink populista gazdaságpolitikáinak kereslet-kínálati megközelítése
Recenzió Benczes István (Ed.): Economic Policies of Populist Leaders: A Central and Eastern European Perspective
(Routledge, London–New York, 2024, 279 oldal)
című könyvről
A 2008. évi nagy recessziót követő időszakban ismét a populizmus elterjedését lehetett tapasztalni a világ számos régiójában. Napjaink populizmusa ugyanakkor jóval összetettebb jelenséggé vált, és olyan adaptív rendszerként jellemezhető, amely szinte bármely gazdasági és politikai intézményi struktúrával kompatibilis. Miközben a populizmus kutatásában a politikatudományé a meghatározó szerep, a közgazdasági megközelítés is képes lehet hozzájárulni a jelenség jobb megértéséhez. Ehhez azonban túl kell lépni a klasszikus makrogazdasági populizmus keretein, és a tágan értelmezett intézményeket is be kell vonni a vizsgálatba. Ezen túlmenően, a populizmus keresletét meghatározó tényezők mellett a kínálati oldalra is nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni. A vizsgálathoz kiváló terepet kínál Közép- és Kelet-Európa, ahol a populizmus rendkívül változatos képet mutat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F52, E02, P16, P27.
Kulcsszavak: populizmus, gazdasági populizmus, intézmények, gazdaságpolitika, Közép- és Kelet-Európa.