Külgazdaság 2024/5-6

Közép- és Kelet-Európa függősége az orosz gáztól – Mi változott 2004 és 2019 között?
WEINER CSABA – KOTEK PÉTER – TAKÁCSNÉ TÓTH BORBÁLA
A keleti bővítések hatására megugrott az Európai Unió függősége az orosz gáztól, és a közösség óvatosabbá vált az orosz gázszállításokkal szemben. A tanulmány a 11 közép- és kelet-európai új tagállam oroszgáz-függőségét értékeli, figyelembe véve a nemzeti energiastratégiáikban a 2004. évi bővítés idején megfogalmazott célokat és azok megvalósítását. A gázfüggőség méréséhez egy kereslet- és egy kínálatoldali összetett mutatót használ két évre: 2004-re és 2019-re, utóbbi az utolsó teljes év két nagy válságesemény, a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja előtt. A fő következtetés, hogy amíg az új tagállamok többnyire kínálati oldali intézkedésekkel csökkentették gázfüggőségüket, addig a régi tagállamokban nőtt a függőség a kínálati és keresleti mutatók különféle negatív tendenciáinak következtében. Az új gázinfrastruktúra-kapacitások hozzájárultak az új tagállamok kínálati és útvonal-diverzifikációjához, de a gázfelhasználás csökkentése nem kapott elegendő figyelmet Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O13, P28, Q41.

A magyar gazdaság felzárkózása és pozícióvesztése az Európai Unióban
GULÁCSI GÁBOR – KERÉNYI ÁDÁM
Magyarország 20 éve, 2004 óta az Európai Unió tagja. Az elmúlt húsz évben az ország gazdasági fejlettsége számottevően közeledett az EU27 átlagához, ugyanakkor az unió keleti kibővítésének keretében csatlakozott országok (peer országok) többségéhez képest romlott a pozíciója, ebben a rangsorban a 3. helyről a 7. helyre esett vissza. Ez a cikk először a magyar gazdasági fejlődés uniós hajtóerőit, az egységes piachoz kapcsolódás és az EU-tól kapott támogatás hatásait vizsgálja. Ezt követően a peer országok többségéhez viszonyított magyar fejlettségi pozícióvesztés magyarázatát keresi. A 2010 előtti időszakban a kettős (állami és lakossági) devizaadósság-csapdához vezető koalíciós kormányzást, míg a 2010 utáni időszakban a létrehozott tekintélyelvű politikai rendszer piaci versenyt elfojtó hatását azonosítja a pozícióvesztés fő okaként.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36, O47, O52, P20, P27.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Selyemutak a globális Délen: „konnektivitás” és „blokkosodás”
LÁNG LÁSZLÓ

Foroohar (2022:141) szerint „[a] globalizáció mint meghatározó gazdasági rend helyét rövidesen a regionalizáció veszi át”. Ha ez igaz, akkor a regionalizáció, tehát az a folyamat, amelyben egy földrajzi térség országai nemzeti érdekeik érvényesülését többoldalú párbeszéddel és közös cselekvéssel kívánják előmozdítani, feléledni hivatott a fejlődő világban, vagy ahogy ma korszerűbben nevezik, a globális Délen is. A létező regionális együttműködések tetszhalott állapotból való kilépésének egyik feltétele a térséget összekötő szállítási, energetikai és kommunikációs hálózatok fejlődése. Ezt kínálja – a „konnektivitás” jelszavával – Kína nagyszabású BRI-programja. Ez a tanulmány több szinten vizsgálja, hogy vajon létezik-e ez a ritka csillagállás, amelyben a világrendszer szerkezeti elmozdulásai és a második legerősebb globális hatalom, Kína önérdekű nagyprojektje egymást erősítve emelhetnek ki együttműködő országcsoportokat, kisebb-nagyobb régiókat az el- és lemaradottság ördögi köréből. A válasz röviden: ez a csillagállás (már megint) nem létezik. A globális Dél szubrégiói aligha fognak Kína „új selyemútjain” egymásra találva „blokkosodni” és win-win megoldásokkal löketet adni közös fejlődésüknek. További vizsgálatra érdemes, hogy a BRI önérdekei egybeeshetnek bizonyos, eddig halódó transzkontinentális hálózatépítésekkel, elsősorban Afrikában és Közép-Ázsiában.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F21, F55.

VITACIKK

A hazai közgazdász-tudóstársadalom publikációs stratégiája: különbségek és ellentmondások a közgazdaság-tudomány és a gazdálkodástudomány tudományágakban
KRAJCSÁK ZOLTÁN – SASVÁRI PÉTER – BAKACSI GYULA

A tudománymetriai fókuszú tanulmány a SciVal adatai alapján elemzi a gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a közgazdaság-tudományok magyarországi kutatóinak publikációs eredményességeit. E tudományterületeken gyakran vegyes, a két területen összemosódó publikációs stratégiák rajzolódnak ki. Ennek az egyik oka az egységes MTA-folyóiratlista, a másik pedig a múlt gyakorlatának (hagyományok) tovább élése. A publikációs mintázatok nem képezik le tökéletesen a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának két legnagyobb tudományos bizottságához való köztestületi hovatartozást. Legalábbis azok körében nem, akik köztestületi tagok, mert e két tudományág legjobb nemzetközi publikációs teljesítményét felmutatóknak mintegy harmada mindeddig nem csatlakozott az akadémiai hálózathoz. Az eredmények alapján megfontolandó lehet a két tudományterület élesebb szétválasztása például a doktori bizottságok szintjén is, valamint a közgazdász tudományágak képviselői számára világosabb publikációs stratégia felállítása. Azt is célszerű lenne elérni, hogy a köztestületi tagságot a fiatal, nemzetközi mércével jól teljesítő kollégák is kiemelkedő értéknek tekintsék, és csatlakozásukkal ezen a területen is hozzájáruljanak a szakterületük hazai fejlesztéséhez. A tanulmány a Külgazdaság által biztosított fórum kereteit felhasználva segítheti a hazai társadalomtudósok közötti szakmai és stratégiai párbeszédet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, M0.

Kategória: 2024. évi számok összefoglalója, Külgazdaság